A Kalligram kiadásában 2009-ben megjelent egy könyv Daniela Dvoráková tót „történésztől”: A lovag és királya - Stiborici Stibor és Luxemburgi Zsigmond. 

A „Szlovákia a Magyar Királyságban” című fejezetben a következőket írja: 
„A Felső-Magyarország vagy a felső részek (partes superiores) olyan történeti elnevezés, mely a középkorban többé-kevésbé a mai Szlovákia területét jelentette, és nincs sok köze a nemzeti elnyomás idejéből származó Felvidék elnevezéshez, melyre a szlovákok oly érzékenyek.” 
Bocsánatot kér
„A történeti kutatás nem vehet figyelembe olyan határokat, melyek nem léteztek. Például az akkori Abaúj megye lakói ugyanazokon a megyegyűléseken vettek részt, ugyanazok a törvények vonatkoztak rájuk. Ezért bocsássa meg nekünk az olvasó, ha ebben a könyvben sokat beszélünk majd a Magyar Királyságról és keveset Szlovákiáról.” 
Hihetetlen, hogy nem létezett szlovák nemzet akkoriban
„Szinte hihetetlen, hogy a magyar akadémiai középkori lexikon egészen komolyan állítja, hogy a szlovák nemzet a középkorban voltaképpen nem létezett. Pedig nem 19. századi lexikonról van szó, hanem egy 1994-ben kiadott műről! S a szóban forgó lexikon szlovákoknak szentelt szócikkében azzal az állítással találkozunk, hogy a Nagy-Morva Birodalom Szlovákia területére eső szláv települései és a szlovákok között semmiféle folytonosság nem áll fenn. A magyarok bejövetele után a Kárpát-medencében ugyanis állítólag csupán a különböző szláv törzsek egymástól elszigetelt, különböző nyelveket beszélő, jelentéktelen töredékei maradtak, vagyis esetükben semmiképpen nem beszélhetünk egyetlen etnikumról. Szlovákiát csak később népesítették be a Csehországból, Lengyelországból, Sziléziából érkező telepesek, s állítólag ebből a keveredésből alakult ki fokozatosan a szlovák nemzet. Amit annak is bizonyítania kellene, hogy a középkorban ismeretlen fogalom volt a Szlovákia (Slovakia) elnevezés, méghozzá azért, mert semmiféle Slovakia nem létezett, csak Magyarország (magyar állam)!
Ez az állítás azért is abszurd, mert a középkorban valójában Magyarország sem létezett, csupán Hungária, azaz a történeti Magyarország (Hungaria, Regnum Hungariae, németül: Ungarn). A kiváló magyar történész, az időközben elhalálozott Engel Pál mesélte annak idején, hogy amikor megpróbálta a magyar történetírásban – a Magyarország helyett – meghonosítani a történeti Magyarország (Uhorsko) elnevezést, néhány kollégája részéről oly heves és ingerült elutasításban volt része, hogy inkább letett a dologról.
Voltaképpen tehát egyformán vagyunk ezzel: sem Szlovákia, sem Magyarország nem volt akkoriban.” 
További információk a könyvről itt.
(Olvasónktól)