A Privátkopó információja szerint több százmilliós adócsalás gyanúja merült fel az Electro World cégcsoportnál. Szerdán a NAV pénzügyi nyomozói házkutatást tartottak a társaság központjában, valamint a zrt. korábbi elnök-vezérigazgatójának, és jelenlegi vezérigazgatójának házában, amelynek során számítógépeket, mobiltelefonokat és cégiratokat foglaltak le.
Szerdán egyszerre három helyszínen tartottak házkutatást a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) bűnügyi szakemberei a fizetésképtelenség határára sodródott Electro World cégcsoportnál felmerült több százmillió forintos adócsalási ügyben: nyomozók szállták meg a társaság budai központját, a korábbi elnök-vezérigazgató, Polgár Csaba siófoki házát, valamint a jelenlegi vezérigazgató, Nagy Károly András Budakeszin található, közel 2700 nm-es luxusvilláját. A pénzügyi nyomozók számítógépeket, mobiltelefonokat, és több raklapnyi cégiratot foglaltak le.
A Privátkopó értesülése szerint a bűnügy hátterében egy - évek óta - számlagyárként működő társaság, a Bender Log Befektetési Zrt. áll, amely több százmillió forint értékben bocsátott ki fiktív számlákat az Electro World cégcsoport számára. Az elektronikai üzletlánc az egyre súlyosabb fizetési nehézségei miatt az elmúlt hónapokban több áruházát is kénytelen volt bezárni.
A  neves bűnügyi portál úgy tudja, nem a műszaki cikkeket forgalmazó cégbirodalom az egyetlen, amelyet a Bender Log Zrt. fiktív bizonylatokkal látott el: a számlagyárként működő társaság „ügyfelei” között mamutcégek sora szerepelhet, a részükre kibocsátott fiktív számlák összértéke megközelítheti a 15 milliárd forintot. A szövevényes gazdasági bűncselekmény-sorozat kulcsfigurái F. György és T. György, akik a fiktív számlák iránti igényeket közvetítették a Bender Log Zrt. számára.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal sajtóosztálya sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta értesülésünket, részletes tájékoztatást hétfőre ígértek az ügyben.
A csalások háttere
- Napjainkban már nem elsősorban az áfacsalás a célja a fiktív számlák „befogadásának” - mondta a Privátkopó bűnügyi szakértője. - Főként az eladósodott cégek alkalmazzák előszeretettel ezt a csalási módszert, ugyanis az ilyen - több százmilliós, nem ritkán milliárdos - „baráti követelésekkel” arra tudják kényszeríteni a tényleges hitelezőket, hogy követelésük jelentős részéről lemondjanak. Ugyanis, ha egy cégnek van, mondjuk, 1 milliárd 200 millió forintnyi tényleges tartozása a beszállítók felé, és emellett van 1 milliárd forintnyi - fiktív számlákkal „alátámasztott” - úgymond „baráti” adóssága, akkor a fiktív tartozás rendezésére köt egy - ugyancsak fiktív - megállapodást a legnagyobb „hitelezővel”, azaz a számlagyárral, majd közli a valóságos hitelezőkkel, hogy mivel a legnagyobb hitelezővel megállapodott, így mindössze 200 milliót tud fizetni részükre, az 1 milliárd 200 millió helyett. És a beszállítók vagy elfogadják ezt, és egyezséget kötnek a 200 millió forintra, vagy nem kapnak egy huncut vasat sem.
A másik, egyre inkább elterjedőben lévő módszer: fiktív számlák befogadásával hatalmas adósságot halmoz fel egy adott gazdasági társaság, az így keletkezett - a valóságban persze nem létező - tartozást „elkülönített adósságként” szerepelteti a könyvelésében, majd „véletlenül” jelentkezik egy cég, amely abban az évben hatalmas nyereséget produkált, megveszi és beolvasztja vállalatába a - papíron - nyakig eladósodott, fiktív számlákkal teletömött céget, és máris jelentős mértékben csökkentette a nyereségét. És ezáltal a költségvetésnek fizetendő adó összegét is.
A Privátkopó bűnügyi szakértője úgy véli, ezermilliárdos tételben szerepeltethetnek fiktív számlákat könyvelésükben a hazai gazdasági élet szereplői.
(Privátkopó nyomán)