2019. október 15., kedd, Teréz, Aranka napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
14:03 Urnából kivett, előre bekészített szavazólapok a polgármester irodájában - ezért ért véget két órával később a választás Alsószentmártonban13:45 Szijjártó: inkább Szíriába küldje Erdogan a migránsokat, mint Európába13:30 Lázadás a kihalás ellen? - Vagy inkább a hagyományos értékrend és az európai nemzetek elpusztítása13:17 Két újszülött gyermekét is megölte egy sárkeresztúri nő12:51 Toroczkai: elképzelhető, hogy három év múlva a balliberális szörnyszövetség alakít kormányt12:34 Nevetséges bírságot kapott a Coca-Cola a buziplakátok miatt12:28 Tarlós nem veszi át a fővárosi képviselői mandátumát12:09 1944. október 15. - felvirradt a zöldingesek napja11:35 Vádat emelnek a balotaszállási nő ellen, aki autójával vontatta kutyáját11:07 Ennyit tanult a pofára esésből a Fidesz: szó sincs Borkai lemondatásáról, csak a pártból léptetik ki a látszat kedvéért10:55 Trump: hadd védje meg Aszad a kurdokat, és harcoljon a saját földjéért!10:28 Már nem vacakolnak a cigarettás mesével, egyből a telefont követelik erőforrásék10:07 A Viking Idun kapitányának felelősségét is vizsgálják a Hableány tragédiája kapcsán09:32 Washington szankciókkal sújt két török minisztériumot08:40 Hat nő volt Borkai hajóbuliján egy szerb lap szerint
24 óra legolvasottabbjai

Elcsatolt részek, Antimagyarizmus :: :: Hozzászólások

Matica slovenská: "Soha nem létezett olyan állam, hogy Nagy-Magyarország"

Reklám

A Matica slovenská még 2018-ban készített egy rövid dokumentumfilmet az első bécsi döntés novemberi évfordulójának alkalmából. Mivel a videoanyagot a szervezet nemrég újból közzétette, szeretnénk felhívni a figyelmet néhány ott elhangzott dologra - írja a Ma7.sk felvidéki magyar portál. Alább a folytatás.
Zoom
A Matica slovenská az első bécsi döntést „az áruló müncheni egyezmény közvetlen következményeként” magyarázza. A dokumentumfilm mindvégig azt a látszatot akarja kelteni, mintha Szlovákiának teljesen jogosan került volna birtokába a mai Dél-Szlovákia területe, és Magyarország az, amely agressziót folytatott ellenük.
Az első bécsi döntésről dr. Pavel Mičianik szlovák történész (Bél Mátyás Egyetem) tudósít, aki nyilván a Matica slovenská történelmi ferdítéseit hivatott akadémikus szinten is alátámasztani. Mičianik, aki egyben a Matica slovenská tudományos titkára, már a kisfilm elején kijelenti: soha nem létezett olyan állam, hogy Nagy-Magyarország.
„Magyarország célja volt visszaállítani az ún. ezeréves határokat, ez az ő értelmezésükben az ún. Nagy-Magyarország. Holott a valóságban soha nem létezett olyan állam, hogy Nagy-Magyarország (Veµké Maďarsko). Uhorszkói Királyság (Uhorské kráµovstvo) létezett, ami egy többnemzetiségű királyság volt. Az arra való törekvés, hogy ezen többnemzetiségű államból kizárólag magyar államot csináljanak, a többi ott élő nemzetiség ellenállásába ütközött. Ez pedig az I. világháború eredményeitől függetlenül, előbb-utóbb úgyis ennek az államnak a megszűnéséhez vezetett volna” – fogalmazott Mičianik.
Az első bécsi döntésről
A Matica slovenská szerint a nyugati államok, amelyek előbb Csehszlovákia megalakulását támogatták, később feláldozták azt Hitler agresszív politikájának. A kisfilmben elhangzik, hogy a bécsi döntés nagyon megalázó helyzetbe kényszerítette Csehszlovákiát, mivel a csehszlovákiai küldöttek teljes kizárásával zajlottak a tárgyalások.
A szlovák történész mindvégig olyan megtévesztő mondatokat fogalmaz meg, mint például azt, hogy „Szlovákia a bécsi döntés értelmében területének több mint egynegyedét elvesztette, és második legnagyobb városát - Kassát”. Arra már azonban nem térnek ki a videó készítői, hogy Csehszlovákia milyen jogon tartott igény az érintett területekhez. Ahhoz meg már egyáltalán nem volt merszük, hogy esetleg az akkori Dél-Szlovákia etnikai arányait ismertessék.
A Matica hangsúlyozza, hogy Magyarország Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával szemben felállított területi igényeit egyetlen hatalom sem akarta támogatni. Mindez a náci hatalomátvételig tartott, amikor a Németország Magyarország segítségére sietett.
A komáromi tárgyalások szlovák szemmel
Külön érdekesség, ahogy az 1938 októberében tartott ún. komáromi tárgyalásokról tudósít Mičianik. A történész úgy véli, a tárgyalások azért végződtek sikertelenül a szlovákok számára, mert Jozef Tiso képviselte őket.
Tiso, az autonóm szlovák kormány elnöke akkoriban még nagyon tapasztalatlan volt a külföldi politika területén. Ennek tudható be az is, hogy beleegyezett, a tárgyalásokra éppen Komáromban kerüljön sor. Mičianik szerint ez rossz döntés volt, mivel a magyar többségű Komárom ellenségesen viszonyult Csehszlovákiához. Ismeretes, hogy még a tárgyalások megkezdése előtt a városban tüntetésekre került sor: kitűzték a magyar zászlót és elénekelték a csehszlovák kormány által betiltott magyar himnuszt.
A szlovák történész szerint ugyancsak szerencsétlen döntés volt, hogy Tiso abba is belegyezett, hogy magyar nyelven folyjanak a tárgyalások, és nem más diplomáciai nyelven (pl. franciául). A magyarok ezért nagy nyomást tudtak gyakorolni rá. A Matica slovenská szerint tehát nem azért került vissza a mai Dél-Szlovákia területe Magyarországhoz, mert az etnikai alapon igazságosabb határvonal volt, hanem mert Tiso elszúrta a tárgyalásokat.
Elutasították a népszavazást
A valóságban a komáromi tárgyalások során a magyar delegáció az 1910-es népszámlálás etnikai adatainak alapján az összes olyan dél-szlovákiai település visszaadását kérte, ahol a magyarok aránya meghaladta az 50%-ot, egyben Pozsonyt is. A csehszlovák fél elutasította a magyar követeléseket, és megkérdőjelezte az 1910-es népszámlálás hitelességét is. Erre a magyar fél javaslatot tett egy népszavazás meghirdetésére, a csehszlovák fél ezt azonban elutasította - a kisfilmben viszont erről nem tesznek említést.
Mivel a nagyvárosok többségéről a csehszlovákok nem voltak hajlandók lemondani, a tárgyalások eredménytelenül záródtak. A helyzetet az első bécsi döntés oldotta meg, amelynek értelmében Magyarország visszakapott 11 927 négyzetméternyi területet. A visszacsatolt területek megközelítőleg 84%-a magyarnak vallotta magát az államfordulatot követő népösszeírás tanúbizonysága szerint.
Magyar terror
A bécsi döntés után a Matica slovenská „Dél-Szlovákia megszállásáról (okupácia)” beszél, ahol ezután nyíltan zajlott a „magyar terror”: etnikai tisztogatások, elüldözték a cseheket, szlovákokat és a zsidókat is. A Matica a magyar terror kicsúcsosodásaként a nagysurányi eseményeket említi meg (1938 decemberében a helyi magyarok és szlovákok között dulakodás alakult ki, mire a csendőrök a tömegbe lőttek, aminek következtében egy 17 éves lány meghalt).
Az 1938-as évnek azonban nemcsak Nagysurányban voltak áldozatai, hanem Dél-Szlovákia magyarok által lakott településein is. Például Osgyánban, miután a rádióban bemondták, hogy a bécsi döntés értelmében Rimaszombat és Osgyán is Magyarországhoz kerül, a helyiek az utcára kivonulva ünnepelni kezdték a döntést. Ekkor érte őket a csehszlovák katonai járőr sortüze, amely egy ember életét oltotta ki. Néhány nappal később Hontfüzesgyarmaton a kivonulóban lévő csehszlovák csapatok katonái a helyi szőlőhegyen három személyt agyonlőttek – minderről a Matica nem tesz említést.
Végezetül felhívnánk a figyelmet arra, hogy a Matica slovenskának mind a mai napig komoly beleszólása van a szlovákiai iskolákban zajló történelemoktatásba. Sőt, a történelemtankönyvek egy részét is ez az intézmény nyomtatja - ezek magyar fordításából kénytelenek tanulni Szlovákiában (Felvidéken - a szerk.) a magyar gyerekek.
A magyargyűlölő Matica slovenská videója:
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready