A sepsiszentgyörgyi múzeum tárgyakon, dokumentumokon, fényképeken és személyes történeteken keresztül idézi fel a romániai kommunista diktatúra évtizedeit. A történelmi események bemutatása mellett arra is hangsúlyt fektet, hogy miként működött a hatalom, és milyen hatással volt a rendszer az emberek mindennapi életére, családjaira és közösségeire.

A szerda esti hivatalos megnyitón a romániai történetírás és általában a közélet meghatározó képviselői vettek részt. A rendezvény díszvendége, Emil Constantinescu volt román államfő beszédében hangsúlyozta: a múzeum olyan korszakot segít felidézni, melyet nem szabad elfelejteni. A politikus saját életének eseményein keresztül emlékezett a kommunista diktatúra történetére.

Napjaink nagy problémájának nevezte, hogy nem ismerjük a valódi történelmet, mivel megítélése szerint a román történelmet a KGB és a román titkosszolgálat emberei "írták". Felidézte, hogy a románok és magyarok együtt tiltakoztak Temesváron a kommunista rendszer ellen az 1989-es forradalom kitörésekor, de temesvári román egyetemisták már az 1956-os magyarországi forradalomhoz is csatlakozni akartak. Kérte hallgatóságát, hogy törekedjenek a közelmúlt történelmének megismerésére, különben nem fogják tudni megérteni azt az erkölcsi válságot, amelyben jelenleg van a román társadalom.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester magyar nyelven kezdte beszédét, emlékeztetve: az anyanyelv használata olyan szabadság, melyet a kommunista diktatúra bukása után nyert vissza a romániai magyarság, előtte csak álmodni és sírni lehetett magyarul. Köszönetet mondott az ötletgazdának, Váry Ó. Péter újságírónak és a projekt támogatóinak, hogy együtt maradandót alkothattak.

Gyerekkorán keresztül idézte fel a diktatúra utolsó évtizedeinek hiánygazdaságát, amikor nemcsak az élelmiszer hiányzott, hanem az igazság és igazságosság, a szabad gondolkodás és szabad beszéd lehetősége is. És a régi reflexek a rendszerváltás után is megmaradtak, ott voltak 1990 fekete márciusában Marosvásárhelyen és a bukaresti bányászjárások idején is - mondta.

"Sajnos Ceusescu szelleme ma is kísért, fel-fel bukkan, hol a parlamentben, hol egy tárgyalóteremben, ahol épp a magyar nyelv használatáról, valamilyen visszaszolgáltatásról vagy újabban újraállamosításról döntenek, hol a médiában, hol az élet más színterein" - fogalmazott. Hangsúlyozta: nemcsak azért hozták létre a múzeumot, hogy emlékeztessenek a múltra, hanem azért is, hogy "megvédjék a jövőt", mivel egyre több fiatalban ébred szimpátia a totalitárius rendszerek iránt.

Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, kutató gratulált a városvezetésnek a múzeum létrehozásához. Rámutatott: ennek a korszaknak egy szelete a román kommunista titkosszolgálat, a Securitate irattárában található, és azt javasolta, hogy a múzeum kutatási részleggel is bővüljön. Ez többek között a romániai magyar ellenállás történetének román nyelvre való lefordításával is foglalkozhatna - mondta -, mivel román nyelvű források hiányában ez a többségi társadalom körében alig ismert.

Hegedüs Csilla, aki az európai beruházások és projektek minisztériumának egykori államtitkáraként segítette a múzeum létrejöttét, felidézte, hogy több hasonló intézmény létrehozása is szerepelt a tervben, melyek közül például a bukaresti holokausztmúzeum nem valósult meg. A létesítmény főként a fiatal generációk nevelése szempontjából fontos, hogy felismerjék a diktatúra bármely formáját - mondta, és felajánlotta, hogy segít európai szinten is láthatóvá tenni az intézményt.

Madalin Hodor történész, a Securitate Irattárait Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) alelnöke az intézmény nevében gratulált a múzeum létrejöttéhez, és felajánlotta a CNSAS támogatását a kezdeményezők további terveihez.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: rajtunk múlik, hogy a kommunista diktatúra jelképe, a vörös csillag "a múzeumban maradjon, és ne keljen ismét életre". Felidézte, hogy a kommunista diktatúrát a totalitárius volta tette gonosszá, mivel nem bízott az emberben, így azt is ellenőrzése alá próbálta vonni, hogy ki mit gondol, és miben hisz. A rendszer az etnikai közösségeket is át akarta alakítani, beolvasztani - idézte fel. Kérte a kezdeményezőket, hogy építsék tovább az intézményt, mert "a mai világot nézve, szükség van rá".

A múzeum európai uniós finanszírozásból, az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében valósult meg közel 12 millió eurós beruházással. Három szinten mutatja be a romániai államszocializmus időszakát, eredeti tárgyakat, dokumentumokat és személyes visszaemlékezéseket ötvöz interaktív installációkkal, audiovizuális tartalmakkal, VR-szemüvegekkel és szimulátorokkal.

A Vörös Hajnal tárlat a második világháború következményeit, a deportálásokat, a politikai üldöztetéseket, a börtönök és kényszermunkatáborok világát idézi fel. A Vörös Zászló tárlat a kommunista hatalom kiépülésével és a társadalom átalakításával foglalkozik, a Vörös Csillag tárlat pedig a Ceausescu-korszak mindennapjait, a hiánygazdaságot, a propagandát és a rendszer bukását láttatja.

Az intézményben október 23-25. között ingyenes nyílt napokat szerveznek, amikor az érdeklődők tárlatvezetéssel vagy önállóan is megismerhetik a kiállítást. Október 27-étől keddtől vasárnapig 11 és 19 óra között látogatható.

(MTI)