Az Erdélyi Magyar Ifjak elnöksége a tavalyi év májusában fordult levélben az erdélyi magyar nemzetrész iránt érdeklődést mutató Traian Basescu államfőhöz – aki egyben az egyik legnagyobb román párt egyik befolyásos „tanácsadója” is –, azt kérve, járjon közbe annak érdekében, hogy csökkentse a parlament 20%-ról 10-re a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt, melyet ugyanakkor ne csak az egyes településen élők arányához, hanem (finn és kanadai mintára) nominatív létszámhoz is kössenek - áll az EMI tájékoztatójában, alább a folytatás és a dokumentum.
Egyben azt is kértük, hogy a régió multikulturalizmusát is jelképző Kolozsvár, Erdély fővárosa külön státussal rendelkezzen e téren, számadatokkal igazolva, hogy a város magyar lakossága a múlt század második felének során nem a magyar népesség fogyatkozása miatt csökkent, hanem a kommunista diktatúra által szervezett betelepítési politikának köszönhetően.
2008. május 23-án kelt levelében az államelnök értésünkre adta, hogy nem tud a segítségünkre lenni (melyet azzal magyarázott, hogy nincs törvénykezdeményezési joga), ezért most a parlamenti pártok frakcióvezetőihez juttatjuk el kérésünket.
A Demokrata-Liberális párt frakciója részére
Toader Mircea-Nicu frakcióvezető úr figyelmébe
A Szociáldemokrata Párt – Konzervatív Párt frakciója részére
Hrebenciuc Viorel frakcióvezető úr figyelmébe
A Nemzeti Liberális Párt frakciója részére
Popescu-Tariceanu Calin és Constantin Anton frakcióvezető urak figyelmébe
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakciója részére
Márton Árpád-Francisc frakcióvezető úr részére
Tisztelt Frakcióvezető Urak!
Amint azt bizonyára Önök is tudják, Kolozsvár és a város környékének magyar lakossága rendkívül jogtalannak és sértőnek tartja, hogy a városban a magyar nyelv semmilyen joggal nem rendelkezik. A város hivatalaiban nem nyílik mód a magyar nyelvű ügyintézésre, az igazságügyi, egészségügyi és más intézmények kizárólag románul működnek, s a román egynyelvűség még olyan – szimbolikus értékkel is rendelkező – területen is kizárólagos, mint például az utcanevek. Mindennek hátterében jórészt az áll, hogy a 2001/215 számú közigazgatási törvény csak azokon a településeken teszi lehetővé a magyar nyelv használatát, melyeken a magyar lakosság aránya eléri a 20%-ot.
A 2002-es népszámlálás adatai szerint Kolozsvár népességének 19%-a magyar, ami 60 ezer főt jelent. 1948-ban a városban 68 ezer magyar élt, ami az akkori lakosságának még 58%-át tette ki. Azaz Kolozsváron a magyar lakosság aránya elsősorban nem a magyar népesség létszámának fogyatkozása miatt csökkent, hanem a kommunista diktatúra által szervezett betelepítési politikának köszönhetően.
Szervezetünk méltánytalannak és igazságtalannak tartja, hogy a kolozsvári magyarokat még 2008-ban is a kommunista diktatúra soviniszta politikája miatt diszkriminálják és korlátozzák anyanyelvhasználatukban. Ráadásul e diszkrimináció ugyancsak sújtja a városban tanuló több ezer, Erdély más részeiről érkező magyar középiskolást, főiskolást és egyetemistát is (akiket beszámítva egyébként a magyar lakosság már a 20%-os kvótát is elérné).
Mindezek miatt arra kérjük Önöket, alkossanak és fogadjanak el olyan, a problémát rendező törvényt, melynek értelmében:
- a parlament a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt 20%-ról 10%-ra csökkenti;
- a nyelvhasználati küszöböt nem csak az egyes településen élők arányához, hanem nominatív létszámához is kötik, ahogy azt például Finnországban vagy Kanadában teszik (e tekintetben javasoljuk a 10 ezer fős korlát bevezetését)
- Erdély fővárosa, mely a régió multikulturalizmusát és többnyelvűségét is szimbolikusan is képviseli, a nyelvhasználat terén külön státussal rendelkezik.
- a nyelvhasználati küszöböt nem csak az egyes településen élők arányához, hanem nominatív létszámához is kötik, ahogy azt például Finnországban vagy Kanadában teszik (e tekintetben javasoljuk a 10 ezer fős korlát bevezetését)
- Erdély fővárosa, mely a régió multikulturalizmusát és többnyelvűségét is szimbolikusan is képviseli, a nyelvhasználat terén külön státussal rendelkezik.
Levelünk végén szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezen intézkedések foganatosítása nemcsak a kolozsvári magyarok és a városban tanulók nyelvi elnyomását mérsékelné, hanem nagyban hozzájárulna ahhoz is, hogy e történelmi régió – ami valóságos tükre a sokszínű és sokkultúrájú Európának – megőrizhesse nyelvi-kulturális sajátosságait.
Fáradozásukat előre is köszönjük.
Üdvözlettel,
Soós Sándor, elnök,
Erdélyi Magyar Ifjak
2009. március 26., Kolozsvár
