Funar méltó utóda

Háromnyelvű tájékoztató táblákkal kívánja ellátni Kolozsvár több mint száz műemléképületét a polgármesteri hivatal, magyar nyelvű szöveg azonban nem szerepel majd a táblákon. Sorin Apostu polgármester ezt azért nem tartja szükségesnek, mert „a román frankofón nép, a magyar pedig nem nemzetközi nyelv".

A kolozsvári kezdeményezésről csütörtöki sajtótájékoztatóján számolt be Sorin Apostu polgármester, ismertetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem karával kötött ez irányú megállapodást. (Az egykori Bolyai Egyetem rektorhelyettese ugyebár magyar anyanyelvű (név szerint Magyari Tivadar), de az áruló díszpinty még annyit sem hajlandó kikövetelni, hogy a magyaroktól fegyverrel elvett egyetemen magyar nyelvű feliratok is helyet kapjanak, érthető hát, ha most sem emeli fel a szavát - a magyar nyelvű táblák kihelyezése miatt kirúgott Hantzékmellett sem állt ki.) A partnerség keretében 135 műemlék és régészeti lelőhely kap román, angol és francia nyelvű ismertető feliratot. A táblák kivitelezési költségeit az önkormányzat fedezi, míg az épületek történetének rövid leírását a BBTE szakértői állítják össze.

Harci díszben

Sorin Apostu szerint a projekt célja Kolozsvár épített örökségének népszerűsítése, idegenforgalmi potenciáljának kiaknázása, emellett a polgármesteri hivatal az egyetemmel közösen lát neki számos műemlék épület restaurálásának is. Arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem szerepel majd magyar vagy német nyelvű felirat is a hirdetőtáblákon, az elöljáró azt válaszolta: mert a magyar nem világnyelv, másrészt a román frankofón nép. „A táblák a művelődési minisztérium előírásainak megfelelően, más európai városokban, például Nagyszebenben alkalmazott mintára készülnek, és reméljük, tetszeni fog a turistáknak” – jegyezte meg Apostu.

Tudor Salagean, az Erdélyi Történelmi Múzeum Történelem szakosztályának vezetője szerint azonban úgy vélekedik: a román nyelvű leírások mellett a magyar és a német lenne a legmegfelelőbb, mivel ezek az ingatlanok a Habsburg birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia idején épültek. „A kolozsvári műemlék épületek túlnyomó többsége a román, magyar és német múlthoz kapcsolódik” – érvel a történész, aki ennek megfelelően a magyar feliratot is természetesnek találná a város épületein.

Kolozsváron 1990-től – a beteges magyargyűlöletéről elhíresült Gheorghe Funar polgármester vezetése alatt – 12 éven keresztül egyetlen magyar jellegű feliratot sem helyeztek el a városban, nem történt változás azonban Emil Boc polgármestersége alatt sem, ma sincsenek elhelyezve a Funar idején a helyi tanács által megszavazott román-magyar-német nyelvű helységnévtáblák sem. A Boc miniszterelnöki kinevezését követő februári polgármester-választás előtt egyébként az RMDSZ alkut kötött a Demokrata Liberális Párttal, mely szerint Apostu választási győzelmének biztosítása érdekében nem indítanak ellenjelöltet. (Na ezt kapták cserébe.)

László Attila alpolgármester látszólag felháborodva nyilatkozta a Krónikának, hogy „ezt az ökörködést be kellene már fejezni”. Állítása szerint az évente Kolozsvárra látogató 300 ezer turista megközelítőleg nyolcvan százaléka magyar, így gazdasági szempontokból is érdemesebb hozzájuk is szólni. „A cél az, hogy a látogató itt költse el a pénzét, ha pedig sok a magyar turista, akkor magyarul is ki kell tenni” – magyarázta az alpolgármester, aki sajnálatosnak tartja, hogy a nacionalizmusáról elhíresült Funar idejére jellemző mentalitás ma sem múlt el teljesen. (A magyar és szász történelmi múltról, meg arról, hogy a frusztrált oláhok csupán betolakodók a kincses városban persze még véletlenül sem tett említést az önfeladó RMDSZ-es politika egyik mintapéldánya, de MPP-s tiltakozásról sem érkezett hír.)

Nagyváradon egyébként a polgármesteri hivatal a tavaly kezdte elhelyezni a műemlék épületekre azokat a táblákat, amelyek román, angol és magyar nyelven tartalmazzák az ingatlan megnevezését és leírását.