Megszokhattuk, hogy a többek között Vince Mátyás (ma a durván hírhamisító – lásd pl. Galgagyörk, Tatárszentgyörgy stb. – MTI fővezére) és Lipovecz Iván (volt) cionista főszerkesztők nevével “fémjelzett” HVG a legdurvább cigánypátyolgató, fajvédő propagandát nyomja (lásd pl. a nevezetes Máté Mihály-interjút vagy a Gárdát a legocsmányabb eszközökkel lejáratni szándékozó cikküket; ezekre linkek ITT alul).
Legújabb (tegnapelőtti), más portálok, így pl. a C-PRESS által is átvett, a Függelékben teljes egészében átvett anyagukban is csúsztatás csúsztatás hátán van. Ezek közül a legdurvább az, amikor a tarnabodi lövöldözést is fehérek nyakába varrják, mintha ott is cigányokra támadtak volna:
"A következő támadás másfél hónap múlva, 2008. szeptember 29-én hajnalban történt a Heves megyei Tarnabodon. A tettesek itt is Molotov-koktélokat dobtak, illetve lövéseket adtak le – tízet-tizenötöt –, a Tarna utcában lakók közül azonban senki sem sérült meg. A támadás után két helyi férfit előállított ugyan a rendőrség, de az üggyel kapcsolatban nem gyanúsították meg őket. A felgyújtott házakban idős asszonyok, egy leszázalékolt házaspár és egy fiával élő idős asszony élt szűkös anyagi körülmények között. A szomszédok szerint kizárt, hogy uzsoraügy állna a háttérben."
Ez a fajvédő sajtó egyik közismert csúsztatása azon másik mellett, hogyaszondja kivétel nélkül minden egyes ilyen szegínromaellenes esetben faluszéli, főútról közvetlenül elérhető házat támadtak, ugyanazzal a módszerrel / fegyvertípussal (ez csak Nagycsécsen és T.szentgyörgyön volt így, az összes többi esetben nem). Hát nem, még csak véletlenül sem. Amikor meg egyáltalán valóban mokkák házát ostromolta a jónép, akkor is, sok esetben, az indíték közismert volt, amit a (jobb) médiumokban meg is írtak. Piricse esetében például a település, az eleve ott lakó, rendes, beilleszkedett romákat is beleértve (nesze neked rászízmús!), nem kívánt közösködni az újonnan jött bűnözőcigányokkal, és így "magyarázták" meg nekik, hogy jobb, ha nem pattognak. Lásd a németkéri, hasonló összefogást. Bizony, Tarnabodon cigányok támadtak fehérre, amit egyes balliberális sajtótermékek is kénytelenek voltak beismerni.
Ha valakinek mindez nem elég bizonyítékképp arra, hogy kik is támadtak Tarnabodon, idézzünk például az ITT (C-PRESS-es hivatkozás - ez talán elég hivatalos, nem?) található cikkből:
"Molotov-koktélt dobtak és rálőttek négy, idősek lakta házra Tarnabodon
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője lapunknak elmondta: két helyi férfi hozható összefüggésbe a történtekkel. Őket a polgármester és a kisebbségi referens jelenlétében házkutatás során előállították és a rendőrségen meghallgatták - mondta el Soltész Bálint. Az intézkedéskor többen is tartózkodtak a házban, akik ellenségesen léptek fel a rendőrökkel szemben - tette hozzá. A polgármester azt mondta el, hogy a rendőr-főkapitányság és a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött, és minden településen van egy romareferens, aki az ilyen ügyeknél jelen van és tanúsítja az eljárás jogszerűségét. Lapzártánkig a rendőrségi szóvivő nem tudott arról nyilatkozni, hogy a gyanúsítottak elismerték-e tettüket vagy kiderült-e ártatlanságuk."
Legújabb (tegnapelőtti), más portálok, így pl. a C-PRESS által is átvett, a Függelékben teljes egészében átvett anyagukban is csúsztatás csúsztatás hátán van. Ezek közül a legdurvább az, amikor a tarnabodi lövöldözést is fehérek nyakába varrják, mintha ott is cigányokra támadtak volna:
"A következő támadás másfél hónap múlva, 2008. szeptember 29-én hajnalban történt a Heves megyei Tarnabodon. A tettesek itt is Molotov-koktélokat dobtak, illetve lövéseket adtak le – tízet-tizenötöt –, a Tarna utcában lakók közül azonban senki sem sérült meg. A támadás után két helyi férfit előállított ugyan a rendőrség, de az üggyel kapcsolatban nem gyanúsították meg őket. A felgyújtott házakban idős asszonyok, egy leszázalékolt házaspár és egy fiával élő idős asszony élt szűkös anyagi körülmények között. A szomszédok szerint kizárt, hogy uzsoraügy állna a háttérben."
Ez a fajvédő sajtó egyik közismert csúsztatása azon másik mellett, hogyaszondja kivétel nélkül minden egyes ilyen szegínromaellenes esetben faluszéli, főútról közvetlenül elérhető házat támadtak, ugyanazzal a módszerrel / fegyvertípussal (ez csak Nagycsécsen és T.szentgyörgyön volt így, az összes többi esetben nem). Hát nem, még csak véletlenül sem. Amikor meg egyáltalán valóban mokkák házát ostromolta a jónép, akkor is, sok esetben, az indíték közismert volt, amit a (jobb) médiumokban meg is írtak. Piricse esetében például a település, az eleve ott lakó, rendes, beilleszkedett romákat is beleértve (nesze neked rászízmús!), nem kívánt közösködni az újonnan jött bűnözőcigányokkal, és így "magyarázták" meg nekik, hogy jobb, ha nem pattognak. Lásd a németkéri, hasonló összefogást. Bizony, Tarnabodon cigányok támadtak fehérre, amit egyes balliberális sajtótermékek is kénytelenek voltak beismerni.
Ha valakinek mindez nem elég bizonyítékképp arra, hogy kik is támadtak Tarnabodon, idézzünk például az ITT (C-PRESS-es hivatkozás - ez talán elég hivatalos, nem?) található cikkből:
"Molotov-koktélt dobtak és rálőttek négy, idősek lakta házra Tarnabodon
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője lapunknak elmondta: két helyi férfi hozható összefüggésbe a történtekkel. Őket a polgármester és a kisebbségi referens jelenlétében házkutatás során előállították és a rendőrségen meghallgatták - mondta el Soltész Bálint. Az intézkedéskor többen is tartózkodtak a házban, akik ellenségesen léptek fel a rendőrökkel szemben - tette hozzá. A polgármester azt mondta el, hogy a rendőr-főkapitányság és a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött, és minden településen van egy romareferens, aki az ilyen ügyeknél jelen van és tanúsítja az eljárás jogszerűségét. Lapzártánkig a rendőrségi szóvivő nem tudott arról nyilatkozni, hogy a gyanúsítottak elismerték-e tettüket vagy kiderült-e ártatlanságuk."
(A gyengébbek kedvéért: ahogy minden hasonló esetben – lásd pl. a különböző megállapodásokat a rendőrség, ill. a CKÖ között –, azért volt jelen a kisebbségi megbízott, hogy afelett őrködjön, nehogy véletlenül rendőri túlkapás történjen a mokka gyanusítottak irányában, és nem azért, mert az áldozatok esetleg romák lettek volna.)
Nem a HVG az, amely ezt a hazugságot kiötölte – a Blikk is szívesen operál ilyenekkel (lásd EZT). És, persze, a cigánypátyolgató, a fajvédő kormány által kézivezérelt Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is sietett bejelenteni, hogy együtt vizsgálják a Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonyban, Tarnabodon, Nagycsécsen, Alsózsolcán és Tatárszentgyörgyön történt lövöldözéseket és Molotov-koktélos támadásokat. Ennyire hülyének néz bennünket ez az egész banda?! Nem győzzük elégszer hangsúlyozni: még a cigánygyűlölőnek még csak véletlenül sem nevezhető, ballib Népszava, C-PRESS ill. Népszabadság is megírta anno, hogy Tarnabodon cigány támadt fehérre, és nem fordítva. Fajvédőink, az NNI stb. mégis verik a tamtamot, és összemossák mindezt például Tatárszentgyörggyel.
Függelék: a teljes, eredeti cikk:
Halálbrigád állhat a romaellenes támadások mögött
A politikai válság hírei között szinte elveszett a tatárszentgyörgyi kettős gyilkossággal kapcsolatos legfrissebb: a család kislánya öt embert látott a házuk közelében. Ez erősítheti azt a verziót, hogy egy kis létszámú csoport, esetleg radikálisok követhették el a bűncselekményt, meg a többi hármat. Az ügyekben a rendőri bizakodás ellenére nincs eredmény.
Piricse, Tarnabod, Nagycsécs és Tatárszentgyörgy. Négy település főútvonal vagy autópálya közelében, négy támadás fél év alatt, s mindegyiket azonos módon követték el: Molotov-koktélt dobtak faluszéli, romák által lakott házakra, majd rá is lőttek a tűzből kimenekülőkre.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén tavaly augusztus 8-án ismeretlenek benzinnel teli palackokat gyújtottak meg és hajítottak egy házra, majd az onnan kimenekülő 64 éves asszonyt sörétes fegyverrel lábon lőtték, de az áldozatnak szerencsére nem volt súlyos a sérülése. A történtek előtt ő és hozzátartozói is értetlenül álltak, az ellenük történt támadás okáról semmit sem tudtak mondani a rendőröknek, mert mint állították, nincs haragosuk és adósságuk sem.
A következő támadás másfél hónap múlva, 2008. szeptember 29-én hajnalban történt a Heves megyei Tarnabodon. A tettesek itt is Molotov-koktélokat dobtak, illetve lövéseket adtak le – tízet-tizenötöt –, a Tarna utcában lakók közül azonban senki sem sérült meg. A támadás után két helyi férfit előállított ugyan a rendőrség, de az üggyel kapcsolatban nem gyanúsították meg őket. A felgyújtott házakban idős asszonyok, egy leszázalékolt házaspár és egy fiával élő idős asszony élt szűkös anyagi körülmények között. A szomszédok szerint kizárt, hogy uzsoraügy állna a háttérben.
Szabolcs és Heves után Borsod-Abaúj-Zemplén következett: Nagycsécsen a Dózsa utcában tavaly november 3-án csaptak le a tettesek. Szintén hajnalra időzítették támadásukat, s miután két egymással szemben lévő házra is benzines palackokat dobtak, az égő épületből menekülni próbáló családtagok közül kettőt, egy 40 éves nőt és egy 43 éves férfit lelőttek. Az áldozatok a rokonok szerint szerény körülmények között élő, rokkantnyugdíjas emberek voltak, akik senkinek sem ártottak. Az elkövetők egyébként vélhetően a 35-es útról lekanyarodva, egy földúton álltak meg, majd a szántóföldön átvágva jutottak el a Nagycsécs határában lévő telekhez.
A rendőrség a történtek után kétmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel a tettes(ek) kézre kerítését segítő információt adó személynek, személyeknek, de egyelőre nem tudni olyan bejelentésről, amely a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozást előbbre vitte volna. Még úgy sem, hogy a nagycsécsi és a következő, tatárszentgyörgyi ügy után tíz-tízmillió forintra emelték a díj összegét.
A sorozat ugyanis idén a Pest megyei Tatárszentgyörgyön folytatódott. Február 23-ára virradóra leégett egy roma család háza, amit szintén Molotov-koktél okozhatott. A tűzből menekülő ötfős Csorba-család tagjaira ismeretlenek rálőttek. A lövések eltalálták a 27 éves apát és ötéves kisfiát, mindketten az életüket vesztették. A család hatéves kislánya azt mondta, a történtekkor négy fekete és terepszínű ruhás, illetve egy rendőrnek öltözött alakot látott a házuk közelében. A Nemzeti Nyomozó Iroda március 26-án közölte: igazságügyi pszichológiai szakértő vizsgálja a kislányt.
Hasonlóságok tömkelege
Mindegyik település autópályáról vagy főútvonalról könnyen megközelíthető: Piricse a 471-es főút, Tarnabod az M3-as autópálya, Nagycsécs az M30-as, Tatárszentgyörgy pedig az M5-ös autópálya közelében fekszik. A tettesek minden esetben falu szélén található házakat szemeltek ki, olyanokat, amelyekben romák laknak, és mindig hajnali időpontban dobták a benzines palackokat az épületekre, majd az onnan menekülőkre éles lőfegyverből adták le a lövéseket. Azt, hogy milyen típusú fegyverről van szó, nem árulták el a rendőrök, de az kiderült, hogy Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön sörétes lőfegyvert használtak a támadók, akik állítólag egy nagy fekete terepjáróval közlekedtek.
Az elkövetők valószínűleg egy kis létszámú, négy-öt fős, elszánt radikális csoport tagjai, akik politikailag függetlenek lehetnek - rajzolta meg a gyilkosok lehetséges körét egy lapunknak név nélkül nyilatkozó rendőri vezető. Zárt közösséget alkotnak, senkinek nem beszélnek a terveikről és az elkövetett bűncselekményekről. Támadásaik megtervezettek, de az áldozatokat valószínűleg találomra választották ki, mert nincs igazi oka – például uzsoratartozás – a bűncselekményeknek, vagy legalábbis ilyesmi nem derült ki.
A támadások indítékaként akadtak olyan elképzelések, amelyek szerint a bűntettek hátterében uzsoratartozások állnak. Mások azzal érvelnek, hogy az uzsorások nem ölik meg az adósokat, hanem ráteszik a kezüket a segélyükre, jövedelmükre, házukra. Egy további verzió szerint az áldozatokon így akarták megtorolni kárukat azok a magánerdő-tulajdonosok, akiknek erdeiből fákat loptak el; ezt támasztaná alá az, hogy sörétes fegyvert használtak az elkövetők. Ez viszont az azonos elkövetői csoportra vonatkozó teóriát gyöngíti: a bűncselekményekhez több különböző megye erdőtulajdonosainak kellene összeállniuk.
Vannak, akik meggyőződéssel állítják, hogy fanatikus fajgyűlölők állhatnak a támadások hátterében, Mohácsi Viktória, az Európai Parlament képviselője szerint például a támadássorozat a cigányság ellen hat hónappal ezelőtt Faddon egy Molotov-koktélos támadással kezdődött el.
A titkosszolgálatok – bár fontos szerepet kapnak a nyomozásban – nem tekintik nemzetbiztonsági ügynek a történteket. Néhány héttel ezelőtt a Népszabadság pedig arról írt, hogy a romák elleni támadások hátterében a szlovák titkosszolgálatok állhatnak, ám ezt a híresztelést a szlovák miniszterelnök, Robert Fico határozottan cáfolta.
Nem a HVG az, amely ezt a hazugságot kiötölte – a Blikk is szívesen operál ilyenekkel (lásd EZT). És, persze, a cigánypátyolgató, a fajvédő kormány által kézivezérelt Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is sietett bejelenteni, hogy együtt vizsgálják a Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonyban, Tarnabodon, Nagycsécsen, Alsózsolcán és Tatárszentgyörgyön történt lövöldözéseket és Molotov-koktélos támadásokat. Ennyire hülyének néz bennünket ez az egész banda?! Nem győzzük elégszer hangsúlyozni: még a cigánygyűlölőnek még csak véletlenül sem nevezhető, ballib Népszava, C-PRESS ill. Népszabadság is megírta anno, hogy Tarnabodon cigány támadt fehérre, és nem fordítva. Fajvédőink, az NNI stb. mégis verik a tamtamot, és összemossák mindezt például Tatárszentgyörggyel.
Függelék: a teljes, eredeti cikk:
Halálbrigád állhat a romaellenes támadások mögött
A politikai válság hírei között szinte elveszett a tatárszentgyörgyi kettős gyilkossággal kapcsolatos legfrissebb: a család kislánya öt embert látott a házuk közelében. Ez erősítheti azt a verziót, hogy egy kis létszámú csoport, esetleg radikálisok követhették el a bűncselekményt, meg a többi hármat. Az ügyekben a rendőri bizakodás ellenére nincs eredmény.
Piricse, Tarnabod, Nagycsécs és Tatárszentgyörgy. Négy település főútvonal vagy autópálya közelében, négy támadás fél év alatt, s mindegyiket azonos módon követték el: Molotov-koktélt dobtak faluszéli, romák által lakott házakra, majd rá is lőttek a tűzből kimenekülőkre.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén tavaly augusztus 8-án ismeretlenek benzinnel teli palackokat gyújtottak meg és hajítottak egy házra, majd az onnan kimenekülő 64 éves asszonyt sörétes fegyverrel lábon lőtték, de az áldozatnak szerencsére nem volt súlyos a sérülése. A történtek előtt ő és hozzátartozói is értetlenül álltak, az ellenük történt támadás okáról semmit sem tudtak mondani a rendőröknek, mert mint állították, nincs haragosuk és adósságuk sem.
A következő támadás másfél hónap múlva, 2008. szeptember 29-én hajnalban történt a Heves megyei Tarnabodon. A tettesek itt is Molotov-koktélokat dobtak, illetve lövéseket adtak le – tízet-tizenötöt –, a Tarna utcában lakók közül azonban senki sem sérült meg. A támadás után két helyi férfit előállított ugyan a rendőrség, de az üggyel kapcsolatban nem gyanúsították meg őket. A felgyújtott házakban idős asszonyok, egy leszázalékolt házaspár és egy fiával élő idős asszony élt szűkös anyagi körülmények között. A szomszédok szerint kizárt, hogy uzsoraügy állna a háttérben.
Szabolcs és Heves után Borsod-Abaúj-Zemplén következett: Nagycsécsen a Dózsa utcában tavaly november 3-án csaptak le a tettesek. Szintén hajnalra időzítették támadásukat, s miután két egymással szemben lévő házra is benzines palackokat dobtak, az égő épületből menekülni próbáló családtagok közül kettőt, egy 40 éves nőt és egy 43 éves férfit lelőttek. Az áldozatok a rokonok szerint szerény körülmények között élő, rokkantnyugdíjas emberek voltak, akik senkinek sem ártottak. Az elkövetők egyébként vélhetően a 35-es útról lekanyarodva, egy földúton álltak meg, majd a szántóföldön átvágva jutottak el a Nagycsécs határában lévő telekhez.
A rendőrség a történtek után kétmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel a tettes(ek) kézre kerítését segítő információt adó személynek, személyeknek, de egyelőre nem tudni olyan bejelentésről, amely a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozást előbbre vitte volna. Még úgy sem, hogy a nagycsécsi és a következő, tatárszentgyörgyi ügy után tíz-tízmillió forintra emelték a díj összegét.
A sorozat ugyanis idén a Pest megyei Tatárszentgyörgyön folytatódott. Február 23-ára virradóra leégett egy roma család háza, amit szintén Molotov-koktél okozhatott. A tűzből menekülő ötfős Csorba-család tagjaira ismeretlenek rálőttek. A lövések eltalálták a 27 éves apát és ötéves kisfiát, mindketten az életüket vesztették. A család hatéves kislánya azt mondta, a történtekkor négy fekete és terepszínű ruhás, illetve egy rendőrnek öltözött alakot látott a házuk közelében. A Nemzeti Nyomozó Iroda március 26-án közölte: igazságügyi pszichológiai szakértő vizsgálja a kislányt.
Hasonlóságok tömkelege
Mindegyik település autópályáról vagy főútvonalról könnyen megközelíthető: Piricse a 471-es főút, Tarnabod az M3-as autópálya, Nagycsécs az M30-as, Tatárszentgyörgy pedig az M5-ös autópálya közelében fekszik. A tettesek minden esetben falu szélén található házakat szemeltek ki, olyanokat, amelyekben romák laknak, és mindig hajnali időpontban dobták a benzines palackokat az épületekre, majd az onnan menekülőkre éles lőfegyverből adták le a lövéseket. Azt, hogy milyen típusú fegyverről van szó, nem árulták el a rendőrök, de az kiderült, hogy Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön sörétes lőfegyvert használtak a támadók, akik állítólag egy nagy fekete terepjáróval közlekedtek.
Az elkövetők valószínűleg egy kis létszámú, négy-öt fős, elszánt radikális csoport tagjai, akik politikailag függetlenek lehetnek - rajzolta meg a gyilkosok lehetséges körét egy lapunknak név nélkül nyilatkozó rendőri vezető. Zárt közösséget alkotnak, senkinek nem beszélnek a terveikről és az elkövetett bűncselekményekről. Támadásaik megtervezettek, de az áldozatokat valószínűleg találomra választották ki, mert nincs igazi oka – például uzsoratartozás – a bűncselekményeknek, vagy legalábbis ilyesmi nem derült ki.
A támadások indítékaként akadtak olyan elképzelések, amelyek szerint a bűntettek hátterében uzsoratartozások állnak. Mások azzal érvelnek, hogy az uzsorások nem ölik meg az adósokat, hanem ráteszik a kezüket a segélyükre, jövedelmükre, házukra. Egy további verzió szerint az áldozatokon így akarták megtorolni kárukat azok a magánerdő-tulajdonosok, akiknek erdeiből fákat loptak el; ezt támasztaná alá az, hogy sörétes fegyvert használtak az elkövetők. Ez viszont az azonos elkövetői csoportra vonatkozó teóriát gyöngíti: a bűncselekményekhez több különböző megye erdőtulajdonosainak kellene összeállniuk.
Vannak, akik meggyőződéssel állítják, hogy fanatikus fajgyűlölők állhatnak a támadások hátterében, Mohácsi Viktória, az Európai Parlament képviselője szerint például a támadássorozat a cigányság ellen hat hónappal ezelőtt Faddon egy Molotov-koktélos támadással kezdődött el.
A titkosszolgálatok – bár fontos szerepet kapnak a nyomozásban – nem tekintik nemzetbiztonsági ügynek a történteket. Néhány héttel ezelőtt a Népszabadság pedig arról írt, hogy a romák elleni támadások hátterében a szlovák titkosszolgálatok állhatnak, ám ezt a híresztelést a szlovák miniszterelnök, Robert Fico határozottan cáfolta.
