"A lengyeleknek területi követelésük van velünk szemben, amelyet mi elismerünk" – mondta a lapnak Milan Chovanec cseh belügyminiszter. Hozzátette: legutóbb február elején tárgyalt lengyel partnerével, de egyelőre nincs végleges megállapodás.

Chovanec szerint a cseh kormány már elkészített egy listát arról, hogy mely területeket adhatnák át a lengyeleknek. A lista titkos, mert a kormánynak előbb az érintett határ menti cseh településekkel kell megállapodnia. Nem megerősített értesülések szerint az országhatár megváltoztatása tucatnyi csehországi települést érintene kedvezőtlenül.

"Bár az állam tulajdonában lévő területekről van szó, több telken már évtizedek óta magánszemélyek gazdálkodnak, akiket az államhatár megváltoztatásával megkárosítanának. A változás számos esetben a településeket is negatívan érintené" – mondta a lapnak Miroslav Kocián, Bíla Voda település polgármestere. E települést szintén érintenék a változások.

A mai cseh-lengyel határprobléma gyökerei a második világháború utáni időkbe nyúlnak vissza. Lengyelország a háború után területi követelésekkel lépett fel Csehszlovákiával szemben, elsősorban a Tesíni, az Árvai és a Szepességi régióban.

Szovjet nyomásra azonban Prága és Varsó megállapodott abban, hogy az országhatárt szerződésben rögzítik. Varsó azonban csak azzal a feltétellel írta alá a szerződést, hogy határvonalat a későbbiekben a lehetőségek szerint "egyszerűsítik és kiegyenesítik".

Az 1958-ban aláírt újabb szerződés alapján a csehszlovák-lengyel határszakasz 80 kilométerrel lett rövidebb. Az új határ kimérése után kiderült, hogy a kiigazítások miatt 368 hektár lengyel terület maradt Csehszlovákiában, mégpedig az ország nyugati részében. Ezt kellene a cseheknek visszaadniuk a lengyeleknek, de eddig nem tudtak közös nevezőre jutni. Mindkét ország azt állítja, hogy a határügy nem okoz gondot a kétoldalú kapcsolatokban.

(MTI)