Idézzük az Etelä-Suomen Sanomat napilapot Lahti (finn város) legújabb tervéről, amely a cigányok kirekesztettségének csökkentését és iskolázottságának, munkában való résztvételének növelését célozza. A hurráoptimista, nem sok érdekességet tartalmazó első rész után jön a K.O.:

“A [cigány] gyerekek már alsóban könnyen kirekesztődnek. A 2000-es évek elején megyei szinten a cigány gyerekek fele járt kisegítő iskolába, egy része vitatható okokból. A gyerekek csak két százaléka járt óvodába”. (“Lapset syrjäytyvät helposti jo ala-asteella. 2000-luvun alun valtakunnallisen tutkimuksen mukaan puolet romanilapsista oli erityisopetuksessa, osa liiankin heppoisin perustein. Vain kaksi prosenttia romanilapsista oli esikoulussa.”)

Ehhez, Kedves Olvasóink, nem kell kommentár. Finnország Európa Japánja, az egyik leggazdagabb és messze a legjobb közoktatási rendszerrel rendelkező országa, amely ráadásul egyáltalán nem büszkélkedhet fajüldöző múlttal. És még náluk is így élnek a cigányok, ennyire kiírják magukat a társadalomból.

Az, hogy a cigányoknak csak két (2) százaléka járt óvodába, meg külön megér egy misét. Miért várja bárki is, hogy egy, semmiféle szocializációt nem nyújtó cigánycsaládból kikerülő 6-7 éves cigány azonos szinten legyen, mint egy fehér finn? Ugyanaz a helyzet, mint pl. Magyarországon: a legtöbb kiscigány még a színek neveit, a bal/jobb különbséget, a testrészek neveit stb. sem ismeri. Ennek fényében nem csoda, hogy egyszerűen – még a legjobb ingyekezetük mellett sem – képtelenek lépést tartani fehér, óvodát kijárt, így jóval felkészültebben induló fehér társaikkal szemben, akiket csak hátráltatnak a tanulásban és, ezen keresztül, az életben való érvényesülésben. A saját, militáns, gádzsógyűlölő, a többi tanulót terrorizáló beállítottságukról nem is beszélve (amelyről pl. ITT olvashatunk), amely szintén vastagon hozzájárul a szegregációjukhoz.

Forrás: suomi24.fi és az Etelä-Suomen Sanomat a cikkhez kapcsolódó thread-e. A cikket megtalálja még a Google (ITT), de a cikkek archívuma, ahogy a tárolt változat sem elérhető. Ennek ellenére az, hogy a  Google még látja, bizonyítja, hogy valóban megjelent a cikk.