Donald Trump még elődjénél, Obamánál is keményebb nyilatkozatot tett, amikor követelte, hogy Oroszország adja vissza Ukrajnának a Krím félszigetet. Majd pedig elfogadta az amerikai-orosz közeledés egyik nagy élharcosa, Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadója lemondását. Az amerikai háborús héják tombolnak az örömtől, és ennek megfelelően az egész nyugati fősodratú sajtó.

A vezető osztrák lap, a Die Presse például ezzel a címmel üdvözölte a két ország közötti feszültség fenntartása, sőt, ha lehet, még élesebbé tétele felé tett lépéseket: „Donald Trump randevúja a politikai realitással”. Cikkét így kezdi: „Az elnök és környezete egy valós élet szatírájának a benyomását kelti. Michael Flynn visszalépése ébresztő: a legfőbb ideje visszatérni a profi munkához.”

A vezető amerikai lap, a New York Times azzal a címmel ír minderről, hogy „Trump kampányát segítők ismételt kapcsolatban álltak az orosz hírszerzéssel.”

Miután a nyugati világban és így hazánkban is olvasóink elsősorban az örömködő média híreit kapják kézhez, a kiegyensúlyozottság érdekében lássuk, mit írnak erről a globális orosz hírforrások, illetőleg a kiváló, független Deutsche Wirtschafts Nahcrichten gazdasági-politikai hírportál.

A Russia Today idézi Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövetet, aki emlékeztetett arra, hogy a Krím félsziget lakói népszavazáson hatalmas többségben az Oroszországhoz való visszatérésre adták szavazatukat azután, hogy az Egyesült Államok 2014 februárjában államcsínyt támogatott a kijevi kormány megdöntésére.

A globális tévéadó egy másik tudósításában orosz parlamenti képviselőket szólaltatott meg, akik az amerikai „paranoiát” hibáztatták Flynn lemondása okaként, hangsúlyozva, hogy a botrány az orosz-amerikai kapcsolatokat megcélzó provokáció.

Leonyid Szlutszkij, a Duma nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Flynn külső nyomásra mondott le, és ez negatív jel az orosz-amerikai párbeszédet illetően. Az, hogy Flynn az orosz nagykövettel beszélt, a mindennapi diplomáciai gyakorlat része.

A jelentés megjegyzi, ha a brit nagykövettel beszélt volna, senki meg sem említi.

Konsztantin Koszacsev, a felsőház nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke azt mondta, Flynn lemondása azt mutatja, hogy „a washingtoni héják az oroszokkal való egyszerű párbeszédet is orwelli gondolati bűncselekménynek tekintik”.

Alekszej Puskov szenátor pedig elmondta, Flynn távozik, de Trump marad, aki az igazi célpont.

A Sputnik International John McCain feszültséggerjesztő szerepéről tudósít. Az „oroszellenes beállítottságáról ismert” szenátor követelte, hogy az USA növelje katonai erejét Európában az „elrettentés” céljából, miután szerinte Moszkva megszegte az 1987-es közép hatósugarú nukleáris fegyverekre vonatkozó szerződést, rakéták titkos elhelyezésével.

A Deutsche Wirtschafts Nachrichten nem finomkodva azt a mérleget vonta meg, hogy Flynn lemondásának szimbolikus jelentősége van: „egyre világosabb, hogy az új amerikai kormány, csakúgy mint Obama, a valóság foglya. Az Egyesült Államokban a titkosszolgálatok és a katonai-ipari komplexum határozza meg a politikát. Ezeknek nem érdekük a feszültség enyhítése… A Trump mögött álló republikánusok mindegyike keményvonalas. John McCain és Lindsey Graham szenátorok szabják meg az ütemet.”

Lovas István - Magyar Idők