Az ukrán hatalom ismét demonstrálta, hogy a Krím kapcsán érthető hiperérzékenységét, s azt is, hogy ebben a kérdésben nem ismer tréfát. Az ügyészség hazaárulás címén emelt vádat a Radikális Párt egyik parlamenti képviselője ellen, amiért a válság feloldásaként a Krímet meghatározott időre bérbe adná Oroszországnak. Andrij Artemenko ezt az elképzelését eljuttatta Donald Trump közben állítólag túl szoros orosz kapcsolatai miatt leváltott nemzetbiztonsági tanácsadójához, Michael Flynnhez is. A képviselőt már a radikálisok is kizárták soraikból.

Jurij Lucenko főügyész a vádemelést bejelentve elmondta, hogy a képviselő „Oroszország vezetésével előzetesen egyeztetve árulta el Ukrajnát”. Mint érvelt, tervével Artemenko segítette az ukrán államiság aláásását célzó orosz törekvéseket, ráadásul a bérbeadás összeegyeztethetetlen a Krímet az ország elidegeníthetetlen részeként meghatározó ukrán alkotmánnyal. Lucenko azt nem magyarázta meg, hogy maga a bérbeadás miért mond ellent annak, hogy egy terület az ország elszakíthatatlan része.

Korábban a The New York Times ismertette Artemenkónak a kialakult konfliktus rendezésére vonatkozó elképzeléseit, miszerint népszavazáson kellene eldönteni a bérbeadás kérdését. Ennek időtartama 50-től 100 év lehetne.

Kijev azonnal elhatárolódott Artemenko elképzeléseitől, s Ukrajna washingtoni nagykövete, Valerij Csalij ennek kapcsán rámutatott arra, hogy a képviselőnek nem volt felhatalmazása tárgyalásokat folytatni e kérdésről az amerikai féllel. Az ugyanakkor nem világos, hogy a honatya Kijev, avagy csak a saját nevében osztotta meg a jelen helyzetben valóban hajmeresztő gondolatait a krími gordiuszi csomó feloldásáról. Egyébként Moszkva szintén különösebb lelkesedés nélkül fogadta a napvilágra került tervet, leszögezve, hogy a Krímet Oroszország a saját területének tekinti, s nem érti, miért kéne akkor bérbe vennie.

(MNO)