A kormányfő közölte, ők nem bűnözők, nem őrültek, párbeszédet akarnak Madriddal. A gond, hogy évek óta nem működik az együttműködés a központi kormányzattal. Erőszakot mindenesetre nem akarnak, ezt sokadszorra fejtette ki. A médiát és a kormányt is arra kérte, közvetítéssel tárgyaljanak, ne legyen nyomás senkin. Az európai közösséget is segítségül hívta. Végül azt mondta, a katalán nép óhaját szeretné követni egy független állam felé, de most inkább felfüggeszti a függetlenség deklarálásának hatásait.

Közölte, Katalónia elnyerte a jogot, hogy független legyen. Ez azt jelenti, hogy néhány héten belül összehívják a parlamentet, a függetlenség végrehajtását felfüggesztik, de erőteljesen tárgyalnak. Addig is tartomány marad Katalónia.

Határozottan elítélte az október 1-jei erőszakot. Szerinte annak célja nem csak az volt, hogy elvegyék a szavazólapokat, hanem hogy megszüntessék a szavazati jogot is. Szerinte a spanyol rendőrség elmúlt hetekben szervezett műveletei nem akadályozták meg a függetlenségi kezdeményezésüket, ahogy magas rangú katalán politikusok vegzálása sem.

Az elnök a vártnál egy órával később, este 7-kor kezdte beszédét. Ország-, de inkább világszerte feszült figyelemmel várták, hogy mi hangzik el a tartományi vezető beszédében. Odakint, a parkhoz vezető sétányon, a parlamenti ülés megkezdése előtt már órákkal elkezdett gyülekezni a tömeg, akik óriási kivetítőkön követhetik figyelemmel a benti eseményeket. Többségében a függetlenséget támogatva vonultak utcára, de egy spanyol egységet támogató kisebb mozgalom szintén demonstrációt hirdetett ugyanoda.

A csúszás oka a katalán parlament házbizottságának rendkívüli ülése volt, amelyen a parlamenti ülés felfüggesztését kérte két ellenzéki párt a liberális középutas Ciudadanos (Állampolgárok), és a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP).

A spanyol kormány korábban arra kérte a katalán vezetőt, hogy "ne lépjen olyan ösvényre, amelyről nincs visszaút", ne tegyen egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot, és kezdeményezéseivel térjen vissza a törvényes keretek közé.

Az ügy kapcsán megszólalt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is, amely régóta Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazza. Az SZNT közölte, a székelység sorsán keresztül megismerte az elnyomott közösségek kollektív élményét, és a legmélyebb együttérzését és szolidaritását kívánja kifejezni katalán barátainak. Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jelzett dokumentum az Egyesült Nemzetek Szövetsége alapokmányát idézi, melyben a világ népei hitet tesznek a népek önrendelkezése, valamint a nagy és a kis népek egyenjogúsága mellett. Izsák Balázs arra szólította fel a székelyföldieket, hogy október utolsó vasárnapján, amikor immár több éve őrtüzek gyújtásával hívják fel a figyelmet a székely autonómiatörekvésekre, lobogjon minél több katalán zászló is a rendezvényeken, mely ma az emberi szabadság jelképe Európában.

Közben pedig levélben fordult nyolc Nobel-békedíjas a spanyol és katalán vezetéshez, párbeszédet sürgetve a Katalónia jövőjével kapcsolatosan Madrid és Barcelona között kialakult válság megoldása érdekében. A levelet aláírók között van az argentin Adolfo Pérez Esquivel, aki 1980-ban kapta meg a Nobel-békedíjat, illetve a guatemalai Rigoberta Menchú és José Ramos-Horta volt kelet-timori elnök is. Előbbi 1982-ben, utóbbi 1996-ban kapta meg a díjat.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is megszólalt az ügyben, azt közölte, hogy bízik a békés megoldásban, hozzátéve, hogy nem lenne szerencsés egy katalán "puccs".

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Twitteren arra kérte ma délután Puigdemontot, hogy ne jelentsen be olyan döntést, ami lehetetlenné tenne a párbeszédet.

Közben az október 1-jei népszavazáson látott rendőri túlkapásokra – több mint egy héttel a történtek után – reagált a 47 európai tagországot tömörítő Európa Tanács. Nils Muiznieks emberi jogi biztos sürgette a spanyol belügyminiszternél, vizsgáltassa ki a karhatalom szerinte aránytalan, felesleges fellépését.

(MNO)