Az új szabályozás szerint az áruszállító járművek fuvarlevelén úti célként a Koszovói Köztársaság nevet kell feltüntetni. Bevezetése óta a szerb szállítmányok egy része nem jut be Koszovóba. Az intézkedés hatalmas felháborodást váltott ki Szerbiában és a koszovói szerbek körében.

Az új szabályozás előtt egy nappal volt az Interpol-választás, és Koszovót nem vették fel a bűnügyi szervezet tagjai közé. Ez egyfajta dühöt indított el a koszovói kormányzatban, és megpróbáltak bosszút állni – mutatott rá Tütünkov Jordán, a Metropolitan Egyetem adjunktusa az M1 Világ című műsorában.

Az Interpol közgyűlése kétszer is szavazott a nyugat-balkáni ország tagságáról, de egyik alkalommal sem sikerült elérni a felvételhez szükséges kétharmados többséget.

A pristinai vezetés úgy véli, az elutasítás Belgrád műve, ám a politikai elemzők szerint nem valószínű, hogy Szerbia ilyen jelentős befolyással bírna.

Alexandar Vucic szerb államfő szerint a pristinai intézkedés oka nem a meghiúsult Interpol-tagság – a vámemelés célja, hogy elüldözzék a Koszovóban élő szerb kisebbséget, nyomást gyakoroljanak Belgrádra, hogy elismerje Koszovó függetlenségét, illetve az Európai Unióra, hogy eltörölje a koszovói állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszert.

A koszovói albánok 2008-ban kiáltották ki függetlenségüket, de Belgrád mind a mai napig nem ismeri el Koszovót önálló államként. Koszovó kormányfője nem tagadta, a vámemelés célja, hogy a kérdésben nyomást gyakoroljanak Szerbiára.

Belgrád azzal vádolja Pristinát, hogy az intézkedéssel megszegték a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, a CEFTA rendelkezéseit. Az Európai Unió e kérdésben igazat adott Szerbiának.

Érdekes módon a koszovói vezetés sem tagadja, hogy megszegték az egyezményt, csak Belgrád szándékait kérdőjelezik meg: Pristina szerint a szerbek csak Koszovónak akarnak visszavágni, nem az egyezmény betartatását tartják szem előtt.

A szerb árukra kivetett koszovói vám kapcsán kialakult vita a két ország uniós csatlakozási esélyeire is hatással van.

Mindkét állam csatlakozási esélyét rontja, hiszen az unió feltételül szabta, hogy egymás között rendezzék a politikai vitákat. Ez nemcsak az uniós tagfelvétel esélyeit csökkenti, hanem az egész Balkán békéjét veszélyezteti – állapította meg Tütünkov Jordán.

Korábban úgy tűnt, hogy Szerbia és Koszovó az uniós tagság érdekében hajlandó rendezni vitáit, az utóbbi hetekben azonban erősen csökkent az esélye a két balkáni állam megbékélésének.

(Híradó nyomán)