Szentpéterváron, ahol a legénység 32 tagja van eltemetve és ahol az egykori legénység több mint 50 tagjának családja él, emlékgyűlést és liturgiát tartottak. A Fehér-tenger partján, Szeverodvinszkben, ahol a tengeralattjárót megépítették, megszólaltak a hajókürtök és félárbocra eresztették a zászlókat. A Kurszkon nyolc Arhangelszk megyei és négy szeverodvinszki születésű tengerész szolgált.

Murmanszk megyében, az Északi Flotta vigyajevói bázisán Anatolij Kovalenko vezérkari főnök a bátorság és a hősiesség példájának nevezte a legénység magatartását. Megemlékezést tartottak az orosz szárazföld belsejében, a névadó Kurszk városban is, amelynek régiójában a legénység 12 tagjának hamvait temették el.

Felidézték a katasztrófában odaveszett legénység emlékét a haditengerészeti akadémia kalinyingrádi kiképzőközpontjában is, ahol a tengeralattjáró öt tisztje végzett. Az exlávéban működő világóceán-múzeumhoz tartozó, a Pregolja folyón lehorgonyzott B-413-as tengeralattjárón külön kiállítást nyitottak tiszteletükre. Az évforduló alkalmából szertartást rendeztek Szevasztopolban, Baltyijszkban és Voronyezsben is.

Az orosz Északi Flotta Kurszk tengeralattjáró cirkálóját 2000. augusztus 12-én, a Barents-tengeren érte a végzetes baleset, amelyet egy elöregedett torpedón keletkezett repedések miatti robbanás okozott, amelyet további detonációk követtek. A 949A Antej (a NATO-kód szerint Oscar-II) típusú jármű fedélzetén 118-an tartózkodtak: a legénységen felül vezérkari tisztek és a kaszpijszjki Dagdizel torpedógyár civil szakértői.

A 108 méter mélyre süllyedt tengeralattjáróban legtovább, napokig, a tat 9. rekeszében tartózkodó 23 tengerész maradt életben. Egy hét után két norvég hajó és egy brit mentőszerkezet is csatlakozott a mentéshez. Augusztus 21-én norvég búvároknak sikerült kinyitniuk a 9. rekesz alsó búvónyílását, de már senkit sem találtak életben. Az áldozatok holttestének kiemelése hónapokig tartott, háromnak közülük nyoma veszett.

A hajón atomtöltet nem volt, az atomreaktor lekapcsolt, és a becsapódás után is épségben maradt, így sugárszennyezést nem okozott.

A balesetet követően jogilag senkit sem voltak felelősségre, mert a hivatalos álláspont szerint műszaki hiba történt, ám az Északi Flotta vezetőit a következő évben leváltották és lefokozások is történtek. Gennagyij Ljamin parancsnokot Vlagyimir Putyin elnök posztumusz az Oroszország Hőse címmel, a többieket pedig a Bátorság Érdemrenddel tüntette ki, családtagjaik kártérítést kaptak.

(MTI)