A munkára jelentkező szíriai önkéntesek a lapnak elmondták, hogy a török vállalat egy hónapja kezdte meg a toborzást azerbajdzsáni gáz- és olajkitermelő létesítmények és megfigyelőpontok őrzésére. Három-hat hónapos szerződést ajánlottak, a szíriai lehetőségekhez képest jóval magasabb fizetésért, emiatt sokan érdeklődnek is a lehetőség iránt.

A munkavállalók nem tudták megmondani a cég nevét, ahogy azt sem tudták, pontosan kitől kapnák majd a fizetésüket. Az egykori lázadók egyik parancsnoka annyit közölt velük, hogy nem harcolniuk kellene, hanem csak segédkezni bizonyos területek őrzésében - mondták el a brit lap érdeklődésére.

A Törökországgal szövetséges Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű felkelőcsoport és az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) azt közölte, hogy mintegy 500 szíriai harcos már meg is érkezett Azerbajdzsánba, köztük két magas rangú parancsnok is. Ezt a közösségi médiában keringő, ellenőrizetlen videofelvételek is igazolni látszanak, de a The Guardian a szíriai lázadók állítását más forrásból nem tudta megerősíteni.

Az örmény kormány és az orosz sajtó is azt állította, hogy már 4 ezer szíriai van jelen Hegyi-Karabahban. Azerbajdzsán ezt az állítást teljes képtelenségnek nevezte, és a török védelmi minisztérium is határozottan elutasította hétfőn, hogy fegyveresek toborzásával és szállításával foglalkoznának bárhol a világon.

Ankara a szíriai háború kezdete óta támogatta az ellenzéki erőket, még úgy is, hogy a lázadók eredeti ernyőszervezete az évek során meggyengült, és a belső csatározások, illetve az iszlamista erők térhódítása miatt széttöredezett.

Törökország tavaly december óta Líbiába is közvetít szíriai zsoldosokat, akik a nemzetközi támogatású kormányt igyekeznek támogatni Halífa Haftar tábornokkal szemben.

A The Guardian értesülése szerint több ezer olyan férfi, aki már nem lát maga előtt semmiféle perspektívát Szíriában, menne szívesen Líbiába vagy akár Azerbajdzsánba dolgozni. Néhányan, akik zsoldosként már megjárták Líbiát, elmondták: kezdetben ott is azt ígérték nekik, hogy őrként alkalmazzák majd őket, de végül a harcmezőn találták magukat.

Azerbajdzsánnak és Örményországnak, a két egymással szomszédos korábbi szovjetköztársaságnak régóta területi vitája van egymással: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, és elszakadt Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett fel a szakadárok ellen, és bár a felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, gyakran fegyveres konfliktusba keverednek egymással. Legutóbb vasárnap robbantak ki ismét harcok. A jereváni és a hegyi-karabahi hatóságok rendkívüli állapotot hirdettek, és teljes katonai mozgósítást rendeltek el az országban.  Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn arra szólította fel Örményországot, hogy azonnal hagyja el a megszállt azeri területeket. Egy isztambuli konferencián felszólalva közölte: országa "továbbra is minden lehetőségével és teljes szívével kiáll a baráti és testvéri Azerbajdzsán mellett". Majd aláhúzta: immár eljött az ideje véget vetni annak a válságnak, amely Hegyi-Karabah örmény megszállásával kezdődött.

(MTI)