A junta törvénytelen szervezetnek minősítette az ellenzéki testületet, és tagjai ellen távollétükben hazaárulás címén emelt vádat. Hazaárulás miatt akár ki is végezhetik őket.

A párhuzamos mianmari kormány mindeközben levelet intézett az Interpol nemzetközi rendőri szervezethez azzal a kéréssel, hogy tartóztassák le a mianmari katonai juntát vezető Min Aung Hlaing tábornokot, aki szombaton az indonéz fővárosba, Jakartába érkezik a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) a mianmari helyzettel foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozójára. A levélben hangsúlyozták, hogy Min Aung Hlaing hatalomra kerülése óta több mint 700 ember vesztette életét a biztonsági erők brutális fellépései miatt, és körülbelül háromezren továbbra is őrizetben vannak. Az ellenzéki egységkormány szerint a junta vezetője "terrorista és bűnöző", ezért mind az ENSZ Nemzetközi Bíróságán (ICJ), mind a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) el kellene számoltatni.

Az ASEAN-tagállamok (Szingapúr, Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam) vezetői szombaton az indonéz fővárosban tanácskoznak a mianmari válságról, a találkozón Thaiföld és a Fülöp-szigetek külügyminiszteri, Malajzia és Szingapúr miniszterelnök szinten képviselteti magát.

A katonai junta ellenzői április 16-án alakították meg a nemzeti egységkormányt azzal a céllal, hogy felszámolják a hadsereg uralmát. A testület tagjai olyan parlamenti képviselők, akiket a hadsereg a katonai hatalomátvételkor megfosztott a hivataluktól. Vannak köztük az ország etnikai csoportjainak vezetői és a juntaellenes tüntetések vezetői. Megalakítását Min Ko Naing demokráciapárti aktivista jelentette be egy tízperces, tévében közzétett felvételen. Elmondta, hogy miután - valószínűleg nagy áldozatokkal - felszámolják a katonai uralmat, nemzetközi elismerést és támogatást akarnak szerezni. A testület föderális szerkezetű államot akar létrehozni, amelyben az etnikumok autonómiát élveznek.

Mianmarban a hadsereg február elején, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, az államfőt és de facto miniszterelnökként dolgozó Aung Szan Szú Kjí államtanácsost, valamint a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több politikusát őrizetbe vették. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a tavaly novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan nyerte az NLD. A puccs óta rendszeresek a tömegmegmozdulások, amelyet ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel. Jogvédők szerint csütörtökig 739 halálos áldozata volt a karhatalom brutalitásának. Több mint 3 ezer tüntetőt vettek őrizetbe, 76-ot közülük szabadságvesztésre ítéltek. Ezernél több tüntető áll még körözés alatt.

(MTI)