"Ez egyáltalán nem érzelmi alapon született döntés, van benne egy meghatározott logika. Az elnöknek nincsenek meg a megfelelő eszközei arra, hogy befolyással bírjon a nemzet és az állam legfontosabb bel- és külpolitikai ügyeire" - olvasható Szárkiszján állásfoglalásában.

A lényegében ceremoniális tisztséget mintegy négy éve betöltő, 68 éves államfő szerint gondos megfontolás után jutott erre az elhatározásra.

Szárkiszján a lemondásához fűzött indoklásban egyben kijelentette, hogy "ezekben az Örményország számára nehéz időkben, amikor szükség van nemzeti egységre, az elnöki tisztség nem szabad, hogy pletykák és összeesküvés-elméletek áldozatává váljon".

Egyelőre nem tudni, ki válthatja fel Szárkiszjánt a tisztségben.

A Reuters hírügynökség felidézte, hogy Szárkiszján tavaly egy sor belpolitikai kérdésben, a többi között a kudarccal végződött hegyi-karabahi háború és a vezérkari főnök menesztése miatt összekülönbözött Nikol Pasinján miniszterelnökkel.

A Hegyi-Karabah miatti több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet a felek 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek a konfliktusok.

Szárkiszján akkor kifogásolta, hogy nem vonták be a fegyverszüneti tárgyalásokba, később pedig ellenezte az örmény katonai vezetés Pasinján által szorgalmazott leváltását. Szárkiszján 1996 novemberétől 1997 márciusáig a miniszterelnöki tisztséget is ellátta.

(MTI)