Az athéni külügyminisztériumra hivatkozva az ERT úgy tudja, az erről szóló dokumentumot még a nap folyamán átadják António Guterres ENSZ-főtitkárnak. Az érintett szigetek listáján szerepel a turisták körében kedvelt Számosz és Rodosz is.

Athén és Ankara között az utóbbi hetekben ismét rendkívül feszültté vált a helyzet. Török harci repülőgépek szinte naponta végeznek átrepüléseket görög szigetek felett. Törökország azzal érvel, hogy Görögország elveszíti szuverén jogait a török partvidék közelében található több sziget felett is, mert katonai erőket telepített oda. Ankara szerint ez sérti az I. világháborúban győztes hatalmak és a vesztes, egykori oszmán birodalom által 1923-ban aláírt, a mai Törökország határait rögzítő lausanne-i békeszerződést, illetve a második világháborút követő 1947-es párizsi békeszerződést.

Athén ugyanakkor a szigetek militarizálását azzal támasztja alá, hogy fenyegetésnek tartja a Törökország nyugati partja mentén állomásoztatott számos partraszálló hajót. Ezen felül minden ország önvédelemhez való jogára is hivatkozik.

A két NATO-tagállam szigetek körül kialakult vitája csak egyike a közöttük feszülő sok konfliktusnak. Törökország és Görögország ugyanis régóta vitatkozik a tengeri határok mellett egyebek között a migrációról, a kölcsönös légtérsértésekről, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról.

A kapcsolatok újabb mélypontot értek el azzal, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn felháborodással reagált arra, hogy a görög kormányfő óva intette washingtoni látogatásán az amerikai vezetést a Földközi-tenger keleti medencéje mentén fekvő országokba történő fegyvereladásoktól. "Nem létezik számomra többé. Nem kívánok vele többé találkozni" - hangoztatta akkor Erdogan Kiriákosz Micotákisz görög kormányfőre utalva.

(MTI)