Gadi Ejzenkot, a közvélemény-kutatásokban élen álló Egyenesen (Jasár) párt elnöke elsőként Nir Ózba, a 2023. október 7-én megtámadott egyik kibucba látogatott, ahol találkozott a fogságból kiszabadult Gadi Mozesszel, a kibuc mezőgazdászával, akit elkísért a helyi szavazóhelyiségbe.

Ejzenkot azt mondta, meghatott és büszke arra, hogy Mozesz mellett kezdheti a napot, akit az izraeli szellem, az erő és az ország polgárai közötti kölcsönös felelősségvállalás jelképének nevezett.

Kötelezettséget vállalt arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy méltók legyenek ahhoz a súlyos áldozathoz, amelyet Mozesz, Nir Óz közössége és az egész társadalom hozott, és olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek a jóvátételt és a gyógyulást szolgálják Izrael valamennyi polgára számára.

A Hamász támadása és a háború áldozatainak hozzátartozói, valamint a túszok családtagjai a választás reggelén közös nyilatkozatot tettek Tel-Avivban. Kijelentették, hogy a választás az október 7-i eseményekről is szól, ezért vezetőváltásra van szükség. Arra szólították fel Izrael polgárait, hogy szavazzanak Benjámin Netanjahu miniszterelnök leváltására és állami vizsgálóbizottság felállítására.

Az ultraortodox Sasz párt elnöke, Arije Deri a választás napján az ellenzék mozgósításának veszélyeire figyelmeztette híveit. "Arra számítunk, hogy a baloldali fellegvárakban és az arab társadalomban nagyon magas lesz a részvétel. Több tízezren érkeztek külföldről, hogy szavazzanak, megdöntsék a kormányt és ártsanak a Tórának" - mondta újságíróknak, miután Jeruzsálemben leadta szavazatát. "A zsidóság valódi veszélyhelyzetben van" - tette hozzá, és voksolásra szólította fel a választókat.

Az ultraortodoxok új pártja, a Haredi Közösség bejelentette, hogy aktivistáikat több ultraortodox városban bántalmazták, a szavazóhelyiségek előtt felállított standjaikat pedig megrongálták. A párt közölte, hogy feljelentést tett a rendőrségen.

Az arab Közös Lista elnöke, Joszef Dzsabarin szavazatát leadva sorsdöntőnek nevezte a választás napját, és kijelentette: "Az arab közösség hisz abban, hogy képes változást elérni és hazaküldeni a fasiszta kormányt."

Izrael lakosságának mintegy ötödét az arab kisebbség teszi ki. A közösség számarányához képest eddig kevésbé képviseltette magát a kneszetben, mivel a választási részvétel hagyományosan jóval alacsonyabb volt körükben, mint a zsidó lakosság körében.

Az izraeli hadsereg magas rangú, meg nem nevezett tisztjei úgy vélik, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök politikai célokra használja fel az Ejal Zamir vezérkari főnökkel az Irán elleni esetleges támadás ügyében kialakult nézeteltérését.

Szerintük az erről megjelent hírek célja a választások előestéjén tervezett támadást ellenző vezérkari főnök befeketítése volt. Zamir álláspontja az volt, hogy egy ilyen támadás megzavarná a választásokat, és azok elhalasztásához vezetne.

Az izraeli hadsereg a héten határozott fenntartásainak adott hangot egy Irán ellen közeljövőben végrehajtandó támadással kapcsolatban. A katonai vezetés nem értett egyet a miniszterelnökkel abban, hogy szükség lenne a támadásra, és attól is tartott, hogy a művelet befolyásolná a választásokat, akár azok elhalasztásához is vezethetne.

Jiszráel Kac védelmi miniszter hétfőn tagadta, hogy nézeteltérés lenne a politikai vezetés és a hadsereg között egy Irán elleni megelőző támadás ügyében. Azt állította, hogy Izrael részéről nem merült fel az Irán elleni támadás szándéka a választások előtt.

A 12-es csatorna arról számolt be, hogy Netanjahu azt mérlegeli, elbocsátja Zamirt, ha megnyeri a választásokat. A miniszterelnök cáfolta az értesülést.

(MTI nyomán)