Az orosz hatóságok nem jelentették be előre a keddi bírósági meghallgatást, miként eddig a kémkedés gyanújával március 29-én Jekatyerinburgban őrizetbe vett amerikai újságíró ügyében folyó jogi eljárások egyikéről sem tájékoztatták a nyilvánosságot. Így nem derült ki eddig az sem, hogy Gershkovich vagy az amerikai nagykövetség képviselői részt vehettek-e a keddi tárgyaláson, illetve hogy milyen bizonyítékokat gyűjtöttek össze a kémkedési vádak alátámasztására.

A keddi ülést a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint arra hivatkozva zárták el a nyilvánosság elől, hogy a hatóságok "titkos anyagok" birtoklásával gyanúsítják az újságírót.

Az amerikai kormány már korábban leszögezte, hogy Gershkovichot "jogtalanul tartják fogva", a Fehér Ház pedig "nevetségesnek" nevezte a vádat, és követelte az újságíró azonnali szabadon bocsátását.

A férfi munkaadója, a The Wall Street Journal szintén tagadta az orosz hatóságok feltételezését, és szolidaritásáról biztosította Gershkovichot és családját.

Őrizetbe vétele óta az amerikai nagykövetség tisztségviselői legalább egy alkalommal meglátogathatták a moszkvai Lefortovo börtönben fogva tartott Gershkovichot, ám a további látogatásokra az orosz hatóságok megtagadták az engedélyt.

Evan Gershkovich az első amerikai újságíró, akit a hidegháború vége óta az orosz hatóságok kémkedés gyanújával őrizetbe vettek. Előtte az utolsó ilyen eset 1986-ban történt, amikor Nicholas Daniloffot, a U.S. News & World Report akkor 52 éves moszkvai tudósítóját a mai Szövetségi Biztonsági Szolgálat korabeli elődje, a KGB letartóztatta, de őt 20 nap őrizet után szabadon engedték.

Oroszországban a törvényhozás mindkét háza a közelmúltban arról fogadott el törvényt, hogy akár 15 évi börtönbüntetést is kaphat az az újságíró, aki hamis információkat terjeszt az orosz hadseregről. A jogszabály miatt több külföldi lap - a kockázatokra hivatkozva - felfüggesztette helyszíni tudósítói tevékenységét.

(MTI)