A szavazójoggal rendelkező 6,5 millió szerb állampolgár 18 lista közül választhat a parlamenti választáson, és 13 lista közül választhatja ki, hogy ki vezesse Vajdaság tartományt. Emellett 65 közép- és dél-szerbiai településen előrehozott önkormányzati választást is tartanak.

A többpártrendszer 1990-es szerbiai bevezetése óta ez a tizennegyedik parlamenti választás. 2817 képviselőjelölt indult a 250 tagú parlamentbe történő bejutásért, ami azt jelenti, hogy egy parlamenti helyért 11-en szálltak versenybe. A tartományi képviselőház 120 helyéért pedig 1282-en szálltak versenybe.

A mintegy 184 ezres vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedüli magyar pártként indul a választásokon. Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek öt képviselője volt a belgrádi törvényhozásban, és ezúttal is hasonló eredményre számít. A vajdasági tartományi képviselőházban a VMSZ volt a harmadik legnagyobb politikai erő az utóbbi időben. Az utóbbi három és fél évben a Szerb Haladó Pártnak 78, a Szerbiai Szocialista Pártnak 13, a Vajdasági Magyar Szövetségnek pedig 11 képviselője volt.

Országos szinten a 18 lista közül hét nemzeti kisebbségi lista van, míg a tartományi parlamentbe három nemzeti kisebbség választási listája szeretne bejutni. A nemzeti kisebbségek pártjai az úgynevezett természetes küszöb szabálya szerint kerülhetnek a törvényhozásba, ami azt jelenti, hogy annyi képviselőjük kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékos bejutási küszöböt. A három éve elfogadott törvénymódosítás alapján a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak.

A választópolgárok 20 óráig adhatják le voksaikat, az első, nem hivatalos eredmények késő este várhatók, a végleges eredményeket pedig a legkésőbb csütörtökig közzéteszik, ha sehol sem kell megismételni a voksolást.

Az alkotmány értelmében a választási eredmények kihirdetését követő 30 napon belül meg kell tartani az első parlamenti ülést, az új összetételű törvényhozásnak pedig 90 napja van a kormány kinevezésére, különben új választásokat kell kiírni.

A választásra jogosultak 9,94 százaléka adta le voksát 10 óráig a vasárnapi szerbiai választásokon. Tavaly ugyanebben az időben ez az arány 9,59 százalék volt - közölte a szerbiai választási bizottság (RIK).

A szavazóhelyiségek 7 órai megnyitása óta sehol sem történt jelentősebb rendkívüli esemény - mondta Vladimir Dimitrijevic, a bizottság elnöke a testület sajtótájékoztatóján. Mint mondta: 8273 helyen folyik a voksolás. A választási bizottság arra kért mindenkit, hogy ne terjesszen választási csalásra vonatkozó álhíreket, aki szabálytalanságot észlel, az jelezze azt a megfelelő szervnek.

A felmérések azt mutatják, hogy 20 óráig a részvételi arány meghaladja majd az 50 százalékot. A tavalyi előrehozott választáson 58,6 százalékos volt a részvételi arány, de akkor elnökválasztást is tartottak, és a tapasztalatok alapján az elnökválasztáson nagyobb a részvételi arány, mint a parlamenti választáson.

Az előrehozott parlamenti választás mellett vajdasági tartományi választást, 65 településen, például a fővárosban, Belgrádban pedig előrehozott önkormányzati választást is tartanak.

A választópolgárok 7 és 20 óra között adhatják le voksaikat. Előzetes, nem hivatalos eredmények 22 óra után várhatók. A végleges eredményeket pedig az urnazárást követően 96 órával jelentik be, de csak abban az esetben, ha sehol sem kell megismételni a voksolást.

Befejeződött az előrehozott parlamenti, tartományi, illetve önkormányzati választás Szerbiában, vasárnap 20 órakor bezártak a szavazóhelyiségek. A részvételi arány 18 óráig 51,93 százalékos volt.

Tavaly ugyanebben az időpontban 50,82 százalékos részvételről adott hírt a választási bizottság.

A választási bizottság szerint nyugodt volt a voksolás, nagyobb szabálytalanságot csak néhány helyen észleltek. A testület kapott bejelentést arról, hogy volt egy szavazóhely, ahol az egyik szavazó ki akarta nyitni a szavazóurnákat, ám a választási bizottság, valamint a hivatalos szervek ezt megakadályozták.

Megfigyelők szerint a legtöbb helyen eljárásbeli szabálytalanságok történtek, például a voksolók nem a megfelelő urnába dobták a szavazatukat vagy a bizottság nem ellenőrizte a szavazó személyazonosságát. Egyes megfigyelők szerint több helyen nyomást gyakoroltak a szavazókra, de olyan is történt, hogy a kampánycsend ellenére a szavazóhelyek környékén propagandaanyagot osztogattak.

Az előzetes eredményekre 22 óra után lehet számítani. A hivatalos és végleges eredményeket csütörtökig kell nyilvánosságra hozni, ám ha meg kell ismételni néhány helyen a voksolást, akkor csak néhány hét múlva várhatók végleges adatok.

A 3 százalékos parlamenti küszöböt a felmérések szerint hat szerb, valamint néhány kisebbségi párt lépheti át. A nemzeti kisebbségek pártjainak parlamentbe jutása nem a háromszázalékos küszöb elérésétől függ: a természetes választási küszöb használata van érvényben, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékot. Egy három éve elfogadott törvénymódosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak.

A pártelnökök voksuk leadásakor egybehangzóan azt mondták: jó eredményre számítanak.

A valamivel több mint 6,5 millió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár összesen 18 lista közül választhatott, míg a tartományi parlament helyeiért 13 lista jelöltjei versengtek. Emellett Szerbia 65 önkormányzatában, a többi között Belgrádban is választást tartottak, amelynek a legfőbb kérdése, hogy a Szerb Haladó Párt meg tudja-e tartani hatalmát vagy az ellenzék kilenc év után átveheti a főváros irányítását.

(MTI)