Több ezer belgiumi lakos vonul utcára csütörtökön Brüsszelben, hogy tiltakozzon az új kormány tervezett nyugdíjreformjai és költségvetési megszorítási politikája ellen.
A sztrájk várhatóan a tömegközlekedést és a postai szolgáltatásokat is megzavarja, és a tűzoltók, valamint a katonai személyzet is csatlakozott a tiltakozókhoz. A brüsszeli repülőtér csütörtökön 430 járatot törölt, mivel a légiforgalmi irányítok is sztrájkolnak, azonban a légiközlekedési ágazatot érintő fennakadások csak egy napig tartanak. A fővárosban, ahol a demonstráció zajlik, a rendőrség jelentős fennakadásokra és súlyos forgalmi torlódásokra számít.
A belga szakszervezetek fő aggályai az új szövetségi kormány munkaerőpiaci és nyugdíjreform-tervei. A kormány szerint ezek a reformok elengedhetetlenek a közpénzügyek stabilizálásához mind rövid, mind hosszú távon.
"Bátorságunk volt olyan döntéseket hozni, amelyek a következő generációk javát szolgálják, és az ehhez kapcsolódó terheket vállaljuk" - nyilatkozta Bart De Wever, az új szövetségi kormány miniszterelnöke.
Az RTBF közszolgálati média szerint, a szakszervezetek élesen bírálják a kormány tervezett intézkedéseit arra hivatkozva, hogy az átlagembereknek "még keményebben kell majd dolgozniuk"
"A megszorítások terheit elsősorban az átlagemberek fogják viselni, sokkal inkább, mint a tehetősebbek" - véli Ann Vermorgen, az ACV keresztény szakszervezet vezetője, utalva az új kormány által közzétett költségvetési tervekre, amelynek célja, hogy 2029-re 5,1 milliárd eurós bevételt teremtsenek.
A belga szakszervezetek élesen bírálják az új szövetségi kormány tervezett megszorító intézkedéseit, amelyek szerintük nem a költségvetés rendbetételét szolgálják. A kormány nem akar adót emelni, hanem strukturális reformokkal és megtakarításokkal kívánja elérni céljait. A szakszervezetek szerint ezek az intézkedések aránytalanul sújtják a munkavállalókat és a családokat, miközben a vállalatok előnyöket élveznek.
Ami a nyugdíjreformot illeti, a kormány a nyugdíjkorhatár emelését és a nyugdíjjogosultság feltételeinek szigorítását irányozná elő. A tervek szerint a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 45 évre nő, és a nyugdíj összegét a teljes munkaviszony alatt szerzett jövedelem alapján számítanák ki, nem csak az utolsó évek keresetei alapján. A szakszervezetek úgy vélik, a változás különösen hátrányosan érintheti az alacsonyabb keresetű munkavállalókat, mivel a korábbi rendszer egyösszegű kifizetést biztosított a pályafutás hossza alapján.
A szakszervezetek további tiltakozásokat és sztrájkokat helyeztek kilátásba, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra a tervezett intézkedések felülvizsgálata érdekében.
(MTI nyomán)
