/Bővített hír./
Szaúd-Arábia pénteken bejelentette, hogy egy időre leállítja a kulcsfontosságú Kelet-Nyugat kőolajvezetéket, miután Irak felől érkező drónok támadták az infrastruktúrát.
A szaúdi állami hírügynökséghez eljuttatott közleményében a szaúdi energiaügyi minisztérium elővigyázatossággal indokolta a lépést, hozzátéve, hogy a Rijád és Medina környékén történt támadásnak több sebesültje is van, a károk felmérése pedig jelenleg is tart.
A CNN amerikai hírtelevízió műholdas felvételekre hivatkozva arról számolt be, hogy a támadás helyszínén tűz keletkezett, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy az olajvezeték megsérült-e.
A szaúdi külügyminisztérium elítélte az akciót, azonban leszögezte: nem tervez válaszlépéseket annak érdekében, hogy "az iraki fél tehesse meg a szükséges intézkedéseket".
Ali al-Zaidi iraki miniszterelnök az X-en megerősítette, hogy a drónokat Irakból indították, valamint bejelentette, hogy az ügy nyomán felmentette tisztségéből az Iránnal határos Míszán tartomány katonai parancsnokát.
A térségben régóta több, Iránnal szimpatizáló milícia is aktív.
Az INA iraki hírügynökség tájékoztatása szerint Ali Faláh az-Zaidi, az iraki fegyveres erők főparancsnoka vizsgálatot rendelt el. A hírügynökséghez eljuttatott közleményében Zaidi elítélte a támadást és leszögezte: nem fogják tűrni, hogy iraki területről más ország ellen bárki támadást indítson.
Az incidens után nem sokkal Fuád Mohamed Huszein iraki külügyminiszter telefonon egyeztetett szaúdi kollégájával, Feiszal bin Farhán Ál Szaúddal.
Bagdad emellett - biztonsági okokra hivatkozva - elrendelte az Irakot Iránnal összekötő Salamcseh átkelő lezárását is.
Rijád a több mint 1200 kilométer hosszú, a királyság keleti olajmezőiről a nyugati Janbu városáig húzódó kőolajvezetékkel a Hormuzi-szoros blokádja okozta szállítási nehézségeket igyekszik ellensúlyozni.
A vezetéket a nyolcvanas években építették ki, az iraki-iráni háború idején, a Reuters hírügynökség adatai szerint pedig az utóbbi hónapokban naponta 4-5 millió hordónyi nyersolajat szállított, ami a globális ellátás 4-5 százalékát teszi ki.
(MTI)