Trump az amerikai bányászati ágazat képviselőivel tartott találkozón azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak vissza kell szereznie "jogos helyét a világ ásványkincs-nagyhatalmaként".

Trump hivatalba visszatérése óta már 12 milliárd dollár értékű stratégiai ásványinyersanyag-tartalék létrehozását kezdeményezte, és állami támogatással részesedéseket szerzett amerikai bányászati és feldolgozóipari vállalatokban. A kormányzat szerint a kínai bányászati és feldolgozóipari fölény évtizedek alatt alakult ki, ezért az amerikai ipar megerősítéséhez állami támogatásra van szükség.

Az amerikai kormány a kritikus ásványkincsek kitermelésének és feldolgozásának bővítésével a Kínából származó beszállításoktól való függőséget is mérsékelné. Trump szerint ezek a nyersanyagok az amerikai erő alapját jelentik, és a korszerű fegyverektől az autógyártásig számos területen nélkülözhetetlenek.

A most bejelentett beruházások között szerepel az amerikai védelmi minisztérium stratégiai tőkebefektetési hivatalának 1,4 milliárd dolláros, feltételekhez kötött kölcsöne a lítiumion-akkumulátorok alkatrészeit gyártó Sila Nanotechnologies számára.

A hivatal további 400 millió dolláros feltételes hitelt nyújt a szkandiumbányát fejlesztő Sunrise Energy Metalsnak, valamint 150 millió dolláros hitelt a mágneseket gyártó Niron Magneticsnak. Az amerikai export-import bank 58 millió dolláros hitelt biztosít három, kritikus nyersanyagokkal foglalkozó vállalatnak.

Ausztrália üdvözölte a Sunrise Energy Metalsnek nyújtott amerikai hitelt. A vállalat Új-Dél-Walesben szkandiumbányát fejleszt, amely az ausztrál kormány szerint a világ legnagyobb ismert, legmagasabb minőségű szkandiumlelőhelye.

Az amerikai energiaügyi minisztérium pénteken 100 millió dollár támogatást jelentett be a bányászati képzések fejlesztésére, és célul tűzte ki, hogy két éven belül megduplázza a bányászati területen végzett hallgatók számát. A Pentagon további 80 millió dollárt fordít három amerikai bányászati egyetem projektjeire.

A Pentagon szerint a ritkaföldfémek, a volfrám, a germánium és a szkandium egyebek mellett a precíziós rakéták, vadászrepülőgépek, páncélozott járművek, infravörös érzékelők és más fejlett fegyverrendszerek gyártásához szükségesek.

Az iráni konfliktusban az amerikai fegyverkészletek is jelentősen csökkentek a Reuters hírügynökség beszámolója szerint. Az amerikai haderő nagy mennyiségben használt precíziós irányítású rakétákat és légvédelmi elfogórakétákat, miközben védelmi illetékesek és törvényhozók arra figyelmeztettek, hogy egyes készletek pótlása a jelenlegi termelési korlátok miatt éveket vehet igénybe. A Trump-kormányzat ugyanakkor vitatta, hogy jelentős hiány alakult volna ki.

(MTI)