/Bővített hír./
A béke melletti elkötelezettségét hangoztatta a japán miniszterelnök szombaton, az ország második világháborús kapitulációjának 81. évfordulóján, és leszögezte: a háború borzalmainak sosem szabad megismétlődnie.
"Japán következetesen egy olyan nemzet útját járja, amely nagyra értékeli a békét és minden lehetséges erőfeszítést megtesz az egész világ békéjéért és jólétéért" - jelentette ki Tokióban mondott beszédében Takaicsi Szanae.
A kormányfő kiemelte: bár a háború lezárása óta eltelt 81 év, hazája hű marad fogadalmához, amelyet a következő generációknak is tovább fog adni.
Az eseményen felszólalt Naruhito császár is, és "mély megbánásának" adott hangot, valamint reményét fejezte ki, hogy az emberek - miközben a boldogságra és a békére törekszenek - nem felejtik el a háborús és az azt követő évek szenvedéseit sem.
Nem hangzott el a "megbánás" szó
A Kyodo hírügynökség ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a miniszterelnök beszédében nem hangzott el a "megbánás", hozzátéve, hogy ezt a szót a szigetország kormányfői között először Takaicsi elődje, Isiba Sigeru használta az évforduló alkalmából tavaly elmondott beszédében.
A hírügynökség hozzátette, hogy - egyébként Sigeruhoz hasonlóan - Takaicsi nem tett említést Japán Ázsia több országában elkövetett háborús agressziójáról sem.
Az országban a nap folyamán egy perc néma csenddel emlékeztek meg arról, hogy Hirohito császár 81 éve jelentette be rádióbeszédében, hogy Japán leteszi a fegyvert.
De nem volt Jaszukuni-szentélylátogatás sem
A miniszterelnök nem látogatott el a fővárosban található, vitatott megítélésű Jaszukuni-szentélybe sem, ehelyett rituális áldozatot küldött. A helyet a kormánytagok közül Koidzumi Sindzsiró nemzetvédelmi miniszter, illetve a kabinet három tagja személyesen is felkereste.
A több mint kétmillió, háborúban elesett ember mellett 14, a győztesek narratívája szerint "háborús főbűnös" japán katona - többek között az akkori miniszterelnök, a háborús bűnökért 1948-ban kivégzett Todzso Hideki - emlékét is őrző Jaszukuni-szentélyt Kína és a két Korea a 20. századi japán háborús agresszió szimbólumának tartja, és minden évben élesen tiltakozik a szentélyben tett látogatások és a felajánlások miatt.
(MTI nyomán)