Elhunyt Jegor Gajdar, az oroszországi piaci reformok atyja szerdán, 53 éves korában - jelentette be egy szóvivő.
Gajdar az első orosz elnök, Borisz Jelcin gazdasági biztosaként vált ismertté és vonta magára sokak gyűlöletét 1992-ben a sokkterápiával - az árak felszabadításával és a privatizáció első hullámának beindításával -, amivel lerakta a következő tíz év gazdasági felvirágzásának alapjait. 1992 júniusától decemberéig Oroszország megbízott miniszterelnöke volt.
Jegor Gajdar 1956-ban született, apja a Pravda című lap katonai tudósítója volt, egyik nagyapja Arkagyij Gajdar író, lánya, Marina pedig ismert ellenzéki.
Gajdar kitüntetéssel végezte a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) közgazdasági szakát, majd számos tudományos intézetben dolgozott. Kommunistából és a kommunista párt ideológiai folyóiratának szerkesztőjéből a jelcini reformok idején vált liberálissá, s 1991-ben ki is lépett a kommunista pártból.
Miniszterelnökként legismertebb döntése az árak felszabadítása volt, ami tulajdonképpen a piacgazdaság hivatalos oroszországi engedélyezését jelentette.
Megbízott miniszterelnök 1992 júniusától decemberéig volt, de a Jelcinnel szemben álló Népi Küldöttek Kongresszusa nem volt hajlandó megerősíteni ebben a tisztségben, s egy kompromisszum alapján Viktor Csernomirgyint nevezték ki a kormány élére. Gajdar azonban az új kormány tanácsadója maradt, majd 1993-ban újra kinevezték miniszterelnök-helyettesnek.
Megbízott miniszterelnök 1992 júniusától decemberéig volt, de a Jelcinnel szemben álló Népi Küldöttek Kongresszusa nem volt hajlandó megerősíteni ebben a tisztségben, s egy kompromisszum alapján Viktor Csernomirgyint nevezték ki a kormány élére. Gajdar azonban az új kormány tanácsadója maradt, majd 1993-ban újra kinevezték miniszterelnök-helyettesnek.
Aktív szerepet töltött be az 1993-as orosz alkotmányos válságban: híressé vált október 3-i televíziós beszéde, amelyben Jelcin rezsimjének megvédelmezésére szólította fel a Moszkvaiakat. A válság után tartott parlamenti választásokon Gajdar az Oroszország Választása liberális tömb élén állt, és sokan a majdani kormányfőt látták benne, de mivel a tömb nem szerezte meg a többséget, Gajdar szerepe a kormányban csökkent, majd 1994-ben ő maga lemondott tisztségéről.
Neve 2006-ban került újra a címlapokra, amikor Írországban, ahol egy könyvét mutatta be, eszméletlen állapotban találtak rá. Felmerült a gyanú, hogy megmérgezték, de Gajdar nem vádolt senkit, így az orosz titkosszolgálatot sem, később pedig azt mondta: az orosz hatóságok ellenségei mérgezték meg.
Az oroszországi gazdasági átalakulásról írt több könyvét számos országban kiadták.
(MTI)