Nagyon sok olyan hungarikumunk van, amire méltán vagyunk büszkék. Már maga a fogalom is, hogy hungarikum, mindent kifejez. Hát sajnos ezért sorolom a 2015. márciusi hungarikumokat is a magyar specialitások közé, mert bár lehet, hogy más országokban is történtek hasonlók, azt azért kétlem, hogy mindenhol hasonlóképpen kezelték ezeket.

„A román élvonalban játszó kolozsvári CFR Cluj vezetőedzőjének nevezték ki Miriuta László (Vasile Miriuta) korábbi magyar válogatott labdarúgót.” (Médiafax hírügynökség, 2013. december 23.) – „A Kolozsvári Bíróság fizetésképtelenné nyilvánította és csődvédelem alá helyezte a kolozsvári CFR labdarúgócsapatot működtető CFR 1907 Cluj részvénytársaságot.” (Médiafax hírügynökség, 2015. február 4.) – „Hivatalosan is bejelentették, Miriuta László lett a Győri ETO FC vezetőedzője.” (MTI, 2014. november 25.) – „Tarsoly Csaba bejelentette a Győri ETO mögött álló Quaestor-csoport egyik kiemelten fontos cégének, a Quaestor Financial Hrurirának az öncsődjét.” (csakfoci.hu, 2015. március 10.) – „Kiskertem végébe’ két szál fiktív tőke.” (Rábaközi népdal)

Kutatások bizonyítják, hogy alapvetően fogékonyabb a fiatal generáció a rendszerkritikus attitűdökre, ennek fényében nem meglepő e korosztály Jobbik iránti érdeklődése. Természetesen a rendszerváltás óta regnáló pártokkal való elégedetlenség, kiábrándultság szintén a tiszta lappal induló Jobbik malmára hajtja a vizet – mondta el a Bar!kádnak Sikos Ágnes. Az Iránytű Intézet politikai elemzője a brókerbotránnyal összefüggésben arról beszélt, hogy az ügy hatása a miniszterelnök, illetve a kormány iránti bizalmat csökkentheti, továbbá lecsapódhat a Fidesz támogatottságában is.

A Fidesz és az MSZP mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyre terebélyesedő bank- és brókerbotrányt egymásra tudják kenni. Az elmúlt 25 évben kormányzó politikai erőknek érthető módon kínos az ügy és szívesen dobnák el maguktól a felelősséget, a Jobbik viszont világossá tette: kormányra kerülése esetén el fogja számoltatni a Quaestor-koalíciót. A cég vezetőjét végül nagy nehezen előzetesbe helyezték, a károsultak pedig futhatnak a pénzük után.

Egyre tovább gyűrűzik és az átlagember számára egyre követhetetlenebb a százezreket érintő bankbotrány. A kormány továbbra is a saját mosdatásával és a felelősség áthárításával törődik, miközben megoldás híján önkormányzatok kerültek hatalmas bajba. Míg pár hónapja a Széchenyi Bank csődbe menetelekor négy Fidesz-közeli magánszemélyt a betétbiztosításon felül kárpótolt az állam milliárdos nagyságrendben, addig most a települések, karitatív és oktatási alapítványok nem jutnak hozzá a pénzükhöz.

Húsz dolgozó sorsa és több száz diák sportolási lehetősége bizonytalan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem budapesti, Ménesi úton található létesítményének esetleges kiárusítása miatt. Az alkalmazottak aggódnak, az érintett felek titkolóznak, a történet pedig kísértetiesen hasonlít a (Bar!kád által már bemutatott) ELTE egykori uszodájának eladására, majd lepusztítására.

Két évvel a vádirat megszületése után elkezdődött az úgynevezett Dubaj-per, melyben három személyt vádolnak üzletszerű kerítéssel. „Egymással együttműködve, szexuális szolgáltatás nyújtására szerveztek magyar prostituált nőket belföldön és külföldön tartózkodó férfi megrendelők részére” – így szól a vád. Az ügynek politikai szálai is lehetnek akár magyar köztiszteletben álló személyek érintettségével.

Visszavonta a kormány azt a törvényjavaslatát, melynek értelmében a nemzetipark-igazgatóságok kezelésében lévő védett területek 20 százaléka (50 ezer hektár) a „jó hírű” Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez került volna. Szakmai szervezetek, ellenzéki politikusok, sőt még a fideszesek is erősen kritizálták a javaslatot, azt szakmailag indokolatlannak, alkotmányellenesnek és a természeti értékeket veszélyeztetőnek minősítve.

Az Olvasók már megszokhatták, a karácsonyi lapszámban a szerkesztők különös figyelmet fordítanak arra, hogy receptjeikkel hozzájárulhassanak ahhoz, hogy minél több finomság kerülhessen az ünnepi asztalra. Ezúttal ezt teszik húsvét alkalmából is, ha tetszik, a sonka köré tematizálva az ízvilágot. Jó étvágyat!

Aldous Huxley 1931-ben írta Szép, új világ című disztópikus regényét. A történet szereplői mind boldogok, nincsenek háborúk, nincs szegénység, szabad a szerelem, drogok biztosítják a kellemes közérzetet. Cserébe az embereknek nem kell gondolkodniuk, küzdeniük, nincs vallás, nincs kultúra, nincsenek közösségek, nincs család. A Jobbik ifjúsági tagozata Szép, új világ címmel hirdetett művészeti pályázatot. A Bar!kád Kiriák Klaudia alelnökkel beszélgetett.

Kilencszázhúsz évvel ezelőtt, 1095-ben hirdette meg II. Orbán pápa a clermonti zsinaton a Szentföld felszabadításáért indított keresztes hadjáratot. A több mint két évszázadon keresztül zajló hatalmas vállalkozás összesen 7 nagyobb hadjáratot foglalt magában, melyek komoly hatást gyakoroltak a középkori Európa életére. A hadjáratok egyik fontos felvonulási útvonala hazánkon keresztül haladt, és különösen az első időszakban az átvonuló keresztesek komoly problémát okoztak Magyarországnak.

Szomorúan nézegeti magát a Tisza vizében a csonka técsői híd. Sok oka nincs az örömre, hisz’ már hosszú évtizedek óta ez a sorsa. Még valamikor a Monarchiában épült a célból, hogy Kistécső és Nagytécső közt kapcsolatot teremtsen, aztán egy nyári reggelen arra ébredt, hogy országhatár lett Románia és Csehszlovákia közt. Azt hitte, ez csak egy rossz álom, hisz’ mindkét oldalán magyarok éltek, de bele kellett törődnie mostoha sorsába. Pontosan 20 esztendeig tartott ez az abszurd állapot, aztán újra visszaállt a régi funkció, és 1940 után ismét mindkét hídfő Magyarország lett. Aztán megint változott a világ rendje, keletről megérkeztek a „felszabadító” hordák, a Máramaros két oldalát összekötő hidak a háború martalékai lettek. Az öreg técsői híd azóta is csonkán nézegeti magát az itt még rohanó Tisza vizében.