A Kriegsmarine történetében a legköltséghatékonyabb felszíni egységek a segédcirkálók és a gyorsnaszádok voltak. Ezek az egységek sokkal kevesebb beruházással süllyesztettek el ellenséges hajókat, mint a csatahajók. Van egy terület a Kriegsmarine történetében, ami a két hajótípus közös bevetését jelentette: a könnyű gyorsnaszádok. Ezek az egységek, amikről alább láthatnak cikket, nagyon kis befektetéssel értek el eredményeket.
Még a '30-as években felmerült a német haditengerészetben a könnyű (törpe) gyorsnaszád ötlete. Ezt a hajótípust úgy tervezték, hogy lényegesen nagyobb hajók fognak nekik anyahajóként funkcionálni. Ehhez ez a hajótípus nagyon kicsi volt, mivel a tervek szerint a hajódaruk emelték őket a fedélzetre a bevetések után.
A fejlesztés a '30-as években indult meg. A típus hossza 12,5 méter, súlya 11,5 tonna lett. Eredetileg torpedókkal tervezték a típust felfegyverezni, de a korai példányokat a gyakorlatban aknák telepítésére használták.
 A Komet segédcirkálóról bevetett LS-2 könnyű gyorsnaszád, miközben daruval emelik |
 Leichte Schnellboot egy rajzon. Látszik, hogy ezt a gyorsnaszádot nem torpedóvetésre használták, mivel a faron hiányoznak a torpedóvető csövek |
A könnyű gyorsnaszádokat elsősorban kikötők támadására tervezték. A nyílt tengeren indították el őket, majd a kis méretükkel behatoltak a kikötőkbe. Az eredeti elgondolás szerint a Németországtól távol alkalmazott segédcirkálókról alkalmazták a naszádokat, jelentős sikerrel.
A legsikeresebb a Michael segédcirkálóról alkalmazott LS 4 lett. Ez a könnyű gyorsnaszád önmagában több mint 38 ezer tonnányi ellenséges hajót süllyesztett el, ami a saját vízkiszorításának több mint a 3300-szerese volt.
 Az LS 4 gyorsnaszád. Látszanak a hajó farán a vetőcsövek |
 Egy könnyű gyorsnaszád. A típus képes volt 40 csomót meghaladó sebességre |
A segédcirkálók bevetése után a többi naszádot az európai hadszíntéren alkalmazták. A legtöbbet az Égei-tengeren, mivel Németországból vasúttal a helyszínre szállíthatók voltak.
A tervek szerint megépített könnyű gyorsnaszádokat MB 507 típusú dízelmotorok hajtották. Ez a típus a DB 603 repülőgépmotorokon alapult. A német gyorsnaszádok fő technikai előnye a más államok által alkalmazott gyorsnaszádokhoz képest a dízelmotorok preferálása volt a benzinmotorokkal szemben. A dízelmotorok révén a német gyorsnaszádok üzemanyagfogyasztása alacsonyabb, hatósugara nagyobb volt. Emellett a dízel kevésbé veszélyes, mint a benzin.
 MB 507 típusú dízelmotor |
A példányok egy részét nem MB 507 dízelmotorok hajtották, hanem repülőgépmotorok, ami nem volt ideális.
(Olvasónktól)
Források:
- http://www.s-boot.net/englisch/sboats-km-dat-ls7.html
- T Garth Conally and David L Krakow: Schnellboot in Action
- https://oldmachinepress.com/2017/03/05/mercedes-benz-500-series-diesel-marine-engines/
Korábban írtuk:
