A budai Millenárison pénteken a csíksomlyói kegytemplom délelőtt 11 órakor megszóló déli harangszavával kezdődött meg a II. Székely Fesztivál. Nem tévedés, a csángó nemzettestvéreinket is magában foglaló székely fesztivál kezdetét és egyben a delet is jelző harang 11 órakor kondult meg, mert székelyföldi idő szerint a Kissomlyó-hegy alatt ekkor már a delet harangozták. A svájci német Ganz Ábrahám építette hajdani vasöntöde továbbfejlesztéseként végül Ganz Villamossági Gyár néven ismert híres üzem szándékos tönkretétele után a csarnokok egy részének lebontásával, illetve átalakításával létrehozták a Millenáris nevű, kiállítási és előadótermeket, valamint színházat is magában foglaló kulturális létesítményt.

A II. Székely Fesztivál három napja a rendezők elképzelése szerint egy-egy székelyföldi, illetve csángóföldi területi, közigazgatási egység székely és csángó népességének lett szentelve. A nyitónapon a székelyföldi Hargita megye, szombaton Kovászna megye székelysége, míg az utolsó napon, vasárnap, a Keleti-Kárpátokon túl élő csángóság mutatja be anyagi és szellemi kultúráját, népszokásait. Végül is ezen a háromnapos rendezvényen Székelyföld és a Keleti-Kárpátok gerincén túli moldvai csángóság igyekszik bemutatkozni a székesfőváros és az anyaországi vidék magyarságának énekszóval, tánccal, hangszeres zenével, finomabbnál finomabb meleg és hideg ételekkel, az elmaradhatatlan kürtős kaláccsal, a székely gyümölcspálinkákkal, könyv- és lapkiadványaikkal, népi fazekasművészetükkel, fafaragásukkal és a csodásan színes népviseletükkel. Székely és csángó testvéreink ezen három nap alatt szeretnének fölrázni bennünket: Mi ott vagyunk a távoli keleti végeken, még őrizzük az ezeréves határokat, a közös nyelvünket és kultúránkat.

A II. Székely Fesztiválnak otthont adó Millenáris és a Széna tér környéke fölött, magas zászlórúdon a piros-fehér-zöld és alatta a kék-arany székely zászlót suhogtatja, tépkedi a Budai hegység felől betörő szilaj májusi szél. A két zászlónak egymás mellett van a helye, amiképpen együtt tépkedik, rojtozzák, gyalázzák, tiltják, kitűzésükért büntetést rónak ki a megszállók és az anyaországi ötödik hadoszlop magyargyűlölői. A Millenáris fölött lobogó égszínkék mezős, aranycsíkos, a nyolcágú Nappal és a növekvő Holddal ékesített, a történelemben először Székely Mózes erdélyi fejedelem által használt székely zászló kisebb méretű változatai a fesztiválon résztvevő minden árusító bódéjára, pultjára, kürtőskalácssütőjére, könyv- és hírlapárusítójára ki van tűzve, amiképpen mindenütt olvashatóak a székely rovásírásos tájékoztatók, ismertetők, a kínált portékák megnevezése és leírása.

Az idei fesztiválon több székelykaput is láthatunk, amelyek közöl az egyiket talán a Millenáris bejáratánál, a belépőjegyek ellenőrzésének helyén kellett volna stílszerűen fölállítani. Mi egy kicsit beljebb leltünk rá a fényképen is látható kapura, amely alatt – habár mindkét oldalról meg lehet kerülni – szívesen sétálnak át a fesztiválra kilátogató vendégek. Székelyföldön a paraszti porták előtti székelykapu úgynevezett nagy- és kiskapuból áll. Fényképünkön csak a kiskapus, utcaajtós változat látható. A míves fafaragás díszítőelemi között a mester ezen a kapun is megjeleníti a Napot és a Holdat, a tulipánt, a levélfűzért. A székely zászlón is meglevő Nap és Hold közötti, úgynevezett hónaljkötésen a következő fölirat áll: Áldás a béjövőnek, béke a kimenőnek.

A Millenáris parkjában, az óriás méretűre hizlalt színes díszhalaknak otthont adó mesterséges tó partján lencsevégre kaptunk egy láthatóan fáradt, valamilyen üdítőitalt iszogató, elmerengő székely lánykát. A jövő hét végén, a csíksomlyói búcsún, de más vallási és nemzeti ünnepi alkalmakkor Székelyföldön, Erdély más részein székely lányok és asszonyok, fiúk és férfiak tömegeit látjuk népviseletes öltözékben. Ott még nem hülyítették el, nem szoktatták rá a nyugati bóvliöltözékre a magyarokat, Székelyföldön még nem sikerült rávenni őket arra, hogy szinte szégyelljék, megvessék a népviseletet.

Az egyik pavilonban láthatóan nem éppen csángó zenészek moldvai csángó zenét játszanak, énekelnek, s a közelségükben megtekinthetjük az Erdélyben, s azon belül Székelyföldön még mindig művelt mézeskalács-készítés remekeit. Dávid Ildikó, az egyik megmutatkozó mézeskalács-készítő az erdővidéki kis faluból, az alig ötszáz lelkes Bodosról, Budai József neves geológus és Egyed Ákos történész szülőfalujából hozta el művészi munkáit Budapestre.

A fesztiválon nagy keletje van a már messziről illatozó, székelyföldi töltött káposztának. A budapestieket még a pavilonnál fölállított, kitömött medve sem riasztja el a lakmározástól. Egy adaghoz négy töltelék, tejföl és kenyér jár. A székely töltött káposzta nevének latin- és székely rovásírásos feltüntetése mellett, a szegény medve feje fölött ott virít a piros-fekete virágos Székely termék embléma. Magyarul, a kötelező románul és németül olvasható a Székely termék minősítés.

Az udvarhelyszéki Korondról, a világ egyik leghíresebb fazekastelepüléséről a „sárkovácsok” a Millenárisba is elhozták művészi alkotásaikat. A mesterek között láttuk Páll Antalt, a korondi fazekasdinasztia ötödik nemzedékének képviselőjét.

A fesztivál területén igen népszerű még a kürtőskalács, amelyet a Csíki sörhöz hasonlóan szintén ki akarják sajátítani maguknak a tolvaj románok. Pontosabban, azt állítják, hogy a kürtőskalács „romanikum”, s mindehhez sajnos bizonyos nemzetközi támogatást is élveznek. Mindenesetre a Millenárisban több kürtőskalácssütő is kínálja a finom csemegét, így például a képünkön látható, csíkszeredai fiatalok által működtetett sütöde is. A hengerre tekert, izzó faszén fölött piruló kalácsokat az egyik fiatal forgatja, míg a másik még forró állapotban becsomagolja és árusítja. Ám, meglátásunk szerint a legnehezebb munkát a háttérben tevékenykedő, a kalács tésztáját gyúró, formázó és ízesítő hölgy végzi. Nincs megállás, szinte futószalagon készülnek a különböző ízű kürtőskalácsok.

A szabadtéri színpadon a sepsiszentgyörgyi István Ildikó népdalénekes szombaton Csibi Szabolcs kobzos, gardonyos, Kelemen István hegedűs és Mihály Pál hegedűs hangszeres kíséretében moldvai és gyimesi csángó, valamint székely népdalokkal varázsolta el a fesztivál közönségét. A pásztorcsalád leányaként felnőtt énekesnőt a Millenáris szabadtéri színpadára szombaton kétszer is visszatapsolták.

Hering József – Kuruc.info