Svájci kutatók a Tuvai Köztársaság egyik mocsaras régiójában bukkantak rá a kurgánra. A felfedezést műholdas felvételek segítették elő. Az építmény egy szkíta herceg nyughelyét rejtette a magában.
A Svájci Tudományos Alapítvány által támogatott szakértő a műholdas felvételeken azonosított még hónapokkal korábban egy-egy körkörös struktúrát a szibériai Ujuk-folyó völgyében. A kutatásba ezt követően becsatlakoztak a Berni Egyetem, az Orosz Tudományos Akadémia és az Ermitázs munkatársai is, akik ásatásokkal igazolták, hogy a felvételeken jól kivehető építmény egy szkíta elöljáró kurgánját rejti.
Az Arzsán 0 nevet viselő nyughely mintegy tíz kilométerre található az Arzsán 1 halomsírtól. A régészek szerint ez a térség legkorábbi hercegi sírja. A szibériai „Királyok völgyeként” is ismert régióban rengeteg kurgán fekszik, a sírokhoz pedig gyakran gazdag sírmellékek tartoznak.
A kurgánok a sztyeppei népek temetkezési helyei, halomsírok. Kialakításuk úgy történt, hogy egy fedett, de nem feltöltött gödörsír fölé halmot emeltek. A kurgán török–tatár eredetű orosz szó, melynek jelentése nagyjából sírhalom.
A kutatócsoport által feltárt fagerendák az időszámítás előtti 9. századból származnak. Ez azt jelenti, hogy az új halomsír még a 8-9. század fordulóján épült Arzsán 1-nél is idősebb. Utóbbi lelőhelyet az 1970-es években tárták fel.
Az Arzsán 0 egy nehezen megközelíthető, mocsaras területen fekszik. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a kurgán nem esett a sírrablók áldozatául. A kutatók bíznak benne, hogy a háborítatlan nyughely a 2001 és 2004 közt feltárt Arzsán 2-höz hasonlóan gazdag sírmelléket tartalmaz. Utóbbi lelőhelyen a több mint ezer aranytárgy mellett fegyvereket, lószerszámokat és edényeket is azonosítottak.
Gino Caspari, a Svájci Tudományos Alapítvány szakértője bízik abban, hogy a helyi klíma sajátosságainak köszönhetően a mélyben szerves anyagokból készült tárgyakat is találhatnak.
(História - Híradó)