Az ügy azonban ennél bonyolultabb, mivel a kézis 2013-ban még a férfi világbajnokságon vett részt Callum Mouncey néven – pályára lépett ellenünk is –, 2016-ban viszont "nemváltó műtéten esett át", így lehetett tagja a női válogatottnak.

A történetet felkapta a nemzetközi média, a vébé előtt emiatt sokszor volt téma a gyengécske ausztrál válogatott, ám Mouncey végül csak tévén nézhette a meccseket.

A játékos elmondta a saját verzióját arról, hogy miért maradt ki: szerinte ennek az volt az oka, hogy a szövetségi kapitány és a társak nagy része nem szerette volna, ha együtt öltözik és zuhanyzik a többiekkel. Mouncey nagyon dühös amiatt, hogy az edző elhallgatta az igazságot, inkább keresett egy hihetőnek tűnő kifogást arra, miért nem viszi el őt a vébére. Mouncey kifakadására sem a szövetség, sem az egyiptomi származású kapitány, Heba Aly nem reagált.

Bár nem volt ott a vébén, a Star Observerben megjelent írása után több vb-meccs alatt is őt támogató üzenetek tűntek fel a lelátón. Érdekes, hogy az ausztrálok csoportellenfelének, a dánoknak az edzője, Klavs Bruun Jörgensen azt nyilatkozta, bölcs döntés volt Mouncey-t otthon hagyni, mert csapata meccsei csak róla szóltak volna, ugyanakkor sajnálta is a játékost, hogy nem játszhatott.

"Ha nőnek érzi magát, akkor az a jó, ha élheti az álmait. A kézilabdában szignifikáns különbség van a férfiak és a nők között, és nehéz nyitottnak lenni egy transznemű játékos felé, aki egyértelműen előnyt élvez a fizikuma miatt. Szerintem a sportnak jót tesz, ha megtartjuk olyannak, amilyen eddig volt" – mondta Jörgensen a 24.hu beszámolója szerint.

A South Park nemrég figurázta ki a jelenséget, Heti progresszió című rovatunkban írtunk erről:

Egy „strongwoman” atlétikai versenyen a riporter éppen interjút készít egy valóban női résztvevővel, aki elmondja, hogy mennyire örül, hogy idén először „transznemű atléták” is rajthoz állnak, s úgy érzi, hogy ezért most „ő is része a történelem egy szeletének”. Amikor a riporter megkérdezi, hogy találkozott-e már a „nem túl átlagos” transznemű ellenfelével, a versenyző hölgy felháborodott módon torkolja le a riportert, hogy „ugyan, milyen egy átlagos transznemű atléta”, s „bigottnak” nevezi a kérdezőt. Aztán megjelenik egy kigyúrt, szakállas izompacsirta képében „Heather Swanson”, aki agresszíven elmondja, hogy „mennyire szabadnak érzi magát” mióta nőként él, s ígéretet tesz a versenyző nőtársai bedarálására. Mikor a riporter bátortalanul megállapítja, hogy „Heather” csak két hete vallja magát nőnek, a versenyző leordítja a fejét, hogy most nem a neméről jöttek beszélgetni. A „haladó szellemű nőtársa” ezt követően sok szerencsét kíván „Heathernek”, aki leoltja, hogy „a szerencse a pózereknek való”. Vicces jelenet, kár, hogy a valóságon nevetünk.

Kapcsolódó: Egyenlősdi - ami négy évvel ezelőtt még csak vicc volt, ma már részben valóság