Ukrajna nyugati részén számos menekülttáborban zsúfolódtak össze a háború elől menekülő emberek, családok. Irshava (magyar nevén Ilosva) városa sem kivétel, ahol szintén felállítottak egy egy ilyen tábort. Ezekről a sebtében felállított helyekről általában a luxus az utolsó, amely az eszünkbe jut, az ilosvai mégis rácáfol erre.

Ez a tábor ugyanis kirekesztő, a szó szoros értelmében. Nagyjából 200 zsidó húzta itt meg magát, a „menekülttábor” jellege pedig inkább csak idézőjelben az. Valójában ez egy négycsillagos szálloda edzőtermekkel, úszómedencékkel, szaunákkal, horgászparkkal, minden szobához külön jakuzzival és egy sebtében felszerelt kóser konyhával.

„Menekültek vagyunk, igen, de ennek is megvannak a maga előnyei” – foglalta össze sommásan Stanislav Gluzman, egy 39 éves zsidó pénzügyi szakember (mily meglepő foglalkozás), aki feleségével és fiával menekült ide Harkovból.

De ki is állíttatta ezt a tábort, nem is olyan messze a magyar határtól, és kik lakják még? Erre adunk válaszokat a kedves olvasónak a Jewish Telegraphic Agency cikke alapján.

Amíg dúl a háttérhatalmak által mesterségesen generált konfliktus, amely nem csak az északi civilizációt gyengíti, de egyszerre tizedeli az amúgy is fogyatkozóban lévő fehér népességet, vannak, akik a háború közepette is a saját szabályaik szerint, kiskapukkal tűzdelve csüngenek civilizációnk emlőin, s itt nem kizárólag a magyar határon is tapasztalt menekülthullámmal beszivárgó négerekre gondolunk.

Az irshavai „menekülttábor” fenntartása hetente több tízezer dollárba kerül, s még március elején állíttatta fel egy Ya’akov Dov Bleich névre hallgató ukrajnai főrabbi. Bleich Kijev legrégebbi zsinagógájának, a kijevi Nagy Kórus Zsinagógának a feje, itt irányítja az Orach Chaim gyülekezetet is, továbbá ingázik Ukrajna és New York között, ahol egyébként született. Az orosz-ukrán háború kitörésének híre is itt érte, ám márciusban visszatért Ukrajnába, és állítása szerint már több mint 2,5 millió dollárt gyűjtött az irshavai és egyéb „vészhelyzeti erőfeszítésekre”.

A pénzből Bleich lefoglalta az Illara hotel összes szobáját (kissé szürreális, hogy az ilosvai hotel a booking.com-on keresztül mind a mai napig elérhető) és 200 kiváltságos zsidónak biztosít itt „menedéket”. Hogy milyen paraméterek alapján kerültek kiválasztásra az egyének, azt egyelőre homály fedi. Annyi bizonyos, hogy Gluzmanékat kivéve egy Bleich rabbi által szervezett buszt szállította a menekülteket Kijevből Ilosvába, egy részük pedig a családjuk nélkül él itt.

Lakik itt például egy berdicsevi házaspár, Yevgeni és Anya Rozvadoskyy, akik eredetileg egy zsidó temető gondnokai Berdicsevben, most pedig 16 és 7 éves gyerekeikkel nyaralgatnak, mialatt mások nélkülöznek, vagy éppen már meg is haltak.

De a korábban említett Gluzman – aki zsidó barátain keresztül értesült a nem mindennapi „menekülttáborról” – sem maradéktalanul boldog, hiszen saját bevallása szerint „néha rátör a bizonytalanság”. Szegény. Ő egyébként 3 évvel ezelőtt egy zsidó társkereső oldalon (micsoda kirekesztés!) ismerkedett meg a most 29 éves feleségével, az odesszai születésű Naomival, első randira pedig nem a sarki kávézóba, hanem a Maldív-szigetekre mentek, mert fő a megfontoltság és mértékletesség. Egyelőre még fontolgatják, merre visz tovább az útjuk. Egyik verzió az ukránok nagy örömére Izrael lehet, ahol Gluzman családjának egy része is él.

Gluzman mindemmellett nagy zsidó történelemrajongó is, még külföldi utakat is szervez, ahol a központi témát a zsidó történelem egy-egy szelete adja. Ironikusnak tartja, hogy jelenleg mennyi zsidó él Ilosván, pedig „bennszülött” zsidó közösség a „náci megszállás” és a holokauszt óta nem él a városban, pedig egykoron „nagy zsidó település” volt.

„A holokauszt alatt Irshava zsidóit meggyilkolták, kivéve azokat, akik keletre, Oroszországba menekültek a nácik elől. Most a zsidók jönnek ide, hogy Oroszországból meneküljenek. Őrület, nem?” Teszi fel a bizonyára költőinek szánt kérdést Gluzman.

Bleich rabbi a „szállásfoglalás” mellett más dolgokat is intéz. Így például zsidóknak segít átjutni a határon Magyarországra. Ebben segítségére van Gershon Birenboim, a kijevi Orach Chaim gyülekezet zsidó általános iskolájának 35 éves tanára. Három gyermek édesapja, így elhagyhatnák Ukrajnát, de saját elmondása szerint „most itt van rá szükség”. Ő felel az új menekültek beutaztatásáért, de azt is ő intézi, kiket küldjenek el és hová. Kezeli továbbá az ellátmányt, élelmiszert vásárol, logisztikai feladatokat intéz. Ehhez segítségére van egy fekete Dodge kombi is, mert ugyebár mindent a „szegényekért”.

Felesége a „menekülttábor” kóser konyháján segédkezik. A család egyébként később sem szándékozik elhagyni Ukrajnát, szeretnének visszaköltözni Kijevbe. Birenboim úr egyébként nem felejt el „antiszemitizmust” sem kiáltani: szerinte az emberek itt „hűvösebbek” és „nem biztos benne, hogy Ilosván értékelik, hogy ő zsidó”.

Az eredeti cikkben még több zsidó család sorsát ismerhetjük meg, de úgy gondolom, nekünk ennyi elég, a lényeget szerintem mindenki le tudta szűrni. Egyrészt ismét bebizonyosodott, hogy a zsidó közösség – a látszólagos belső ellentéteket rögtön félretolva – igenis összetartó a bajban, amely egyszersmind egy lelketlen közömbösséget is takar mindenki más irányába, akik nem hozzájuk tartoznak. A gojok élete, sorsa nem számít, róluk nem is nyilatkozik a cikk egyetlen szereplője sem, az önsajnáltatással ellentétben, amely az alanyok jelentős részénél többször fellelhető.

Utóbbi alól talán egyedül Ruslan és Karina Baikov a kivétel. Két gyerekükkel jöttek a táborba és szintén Harkovban éltek. Ruslan építési vállalkozó, aki a város védett épületeinek helyreállítására szakosodott, amelyek közül több már bizonyára megsemmisült. Akkor sem hagyná el Ukrajnát, ha tehetné, nagyon szeretné újjáépíteni Harkovot. „Ismerem ott az összes betört ablakot, az összes összedőlt erkélyt, és minden újabb sérülésük fájdalmat okoz nekem” – nyilatkozta.

A térség egyébként – ahogy a szövegből kiderül – közel fekszik a magyar határhoz, Ilosva a Huszti járáshoz tartozik Ez az a térség, ahová a 19. század második felétől kezdve nagyarányú zsidó lakosság szivárgott be Galíciából, hogy szépen, lassan egyre nagyobb szerepet vállaljanak Magyarország gazdasági-politikai életében, az akkori dualista vezetés teljes támogatásával. A későbbiek, s ezen térhódítás következményei mindenki előtt ismeretesek.

Ukrajnában mind a mai napig jelentős számú zsidó kisebbség él, de zsidó felmenőkkel rendelkezik a politikusnak állt színész, Volodimir Zelenszkij is, aki jelenleg elnöki minőségben küldi vágóhídra az ukránokat.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info 

Korábban írtuk: Készítik már a helyet az új szelfipajtásoknak: államtitkár: több száz ortodox zsidót tervezünk befogadni