„Különböző kultúrák találkozásánál gyakran tartják a másik csoport tagját illetlennek, mert nem úgy viselkedik, ahogyan azt az első csoport a saját tagjaitól elvárja. Azáltal, hogy az idegen csoport nem a hazai elvárásoknak megfelelően reagál, nem jósolható meg, mikor mit fog tenni, elbizonytalanítja az első csoport tagjait, akik erre az idegenektől idegenkednek.”

Adja meg az alaphangot Héjj professzor. Ez egyébként még első látásra azonos kultúrköröknél is így van. Példának hozza a második világháborút, amikor a Nagy-Britanniában állomásozó amerikai katonákat túlságosan otrombának tartották a brit nők, amiért azok túl hamar akartak csókolózni (az ismerkedési fázisban a briteknél emez hátrébb van, mint a tengerentúlon).

Terrorista vagy szabadságharcos? Nézőpont kérdése, ha például Dél-Tirol helyzetét nézzük. Azt a vidékét, amelyet az első világháborúhoz a győztes olaszokhoz csatoltak, pedig nagyrészt német ajkú lakosság lakta. Itt működött a második világháború után egy német felszabadítási front, az olaszok pedig rendszeresen meg is kínozták az elfogottakat és egyéb német lakosokat is. Petőfi ma minek minősülne, ha ma adná elő a harcos verseit? – teszi fel a szó szerint költői kérdést Héjj Andreas.

Ezt követően rátértünk az Überfremdung témakörére, amely politikai jelszó a német nyelvterületen a társadalomra, a kultúrára, a nemzetre vagy a nyelvre idegennek és károsnak értékelt túlsúlyos befolyást jelenti. Az idegenek által nyújtott veszélyekre sok politikus és gondolkodó felhívta a figyelmet a 19 század végén és a 20. században, sajnos Németország szénája ma már egyáltalán nem áll jól.

A 90-es évek végén még egyes CDU-s politikusok is tiltakoznak a mértéktelen bevándorlás ellen – teszi hozzá Héjj Andreas. Érdekesség gyanánt feleleveníti, miként változott az idegen országokból érkező munkavállalók megnevezése az évtizedek során.

1955-ig „idegen munkásnak” hívták az idegen munkavállalókat. 1955-1975 között „vendégmunkásnak” (akármilyen vendég, három napig untig elég, tartja a magyar mondás is), utána az ezredfordulóig „külföldi polgártárs” volt a megnevezés. „Migrációs hátterű polgár” 2000-től napjainkig, nyilván ez a legpolkorrektebb kifejezés.

Héjj emlékeztet arra is, hogy amíg 2006-ban 30 100 menedékjog-kérelmet adtak be Németországban, ez a szám 2016-ban már 745 545 volt.

Németország helyzete után rátértünk az antiszemitizmusra és a feketék helyzetére.

100 nap alatt a zsidók majdnem háromszor annyi palesztint irtottak ki, mint amennyi ukrán meghalt 2 év alatt a háborúban – mondta a professzor. 23 938 palesztin halt meg a zsidók keze által és 60 582 sebesült meg ez alatt a 100 nap alatt.

126 százalékkal többen lettek a négerek Amerikában Martin Luther King „Van egy álmom...” beszéde óta, amely 1963. augusztus 28-án hangzott el. A fehérek csak 25%-kal vannak többen 1000 lakosra levetítve. Van olyan észak-amerikai nagyváros, ahol már majdnem 94% a négerek aránya.

Dr. Héjj Andreas hozott egy érdekes statisztikát a nemi erőszak gyakoriságáról az USA-ban az egyes fajokra levetítve elkövetők és áldozatok terén is. Évente több tízezer nőt erőszakolnak meg feketék Amerikában, a fehérek pedig 0 néger nőt.

A professzor rátér az IQ-szint helyzetére is, amely szintén tabu a polkorrekt világunkban.

Ebből kiderül, hogy Fekete-Afrika átlagos IQ-értéke 67, 70-től számít valaki hivatalosan is gyengeelméjűnek. Ez egyénre persze nem kivetíthető (vannak az átlagnál butább és okosabb egyedek is), de csoportokra igaz. Európában ez a szám 99, de nem mi vagyunk a legokosabbak, a kelet-ázsiaiaknál 105 az átlagos érték.

Az USA-ban is hasonló a helyzet. A fehéreké jóval magasabb mint a négereké, de kisebb mint az ázsiaiaké. Az Afrikában élő feketéknél magasabb az IQ-ja az USA-beli feketéknek, azért, mert keveredtek – magyarázta a professzor. Itt megjegyzi, hogy az erőszakos bűncselekmények terén – mármint az Egyesült Államokban – toronymagasan a feketék által fehérek ellen elkövetett bűncselekmények száma vezet.

A professzor eztán Dél-Afrikára tért át. Dél-Afrikában nem éltek feketék, zsidó bányatulajdonosok vitték óda őket munkaerőnek – mondta Héjj Andreas. Fehér Dél-Afrikában (1948 és 1989 között) az évi gyilkosságok száma 170 volt, a feketék uralma óta évente 24 206 – közli a szomorú adatokat a professzor. 274 százalékkal növekedett a feketék száma Dél-Afrikában 1980-hoz képest.

Persze a bolygón is az Afrikában élő négerek a legszaporábbak. Nigerben egy átlagos nőnek 7 gyereke van, Európában ez a szám 1 és másfél között van – emlékeztet Héjj Andreas.

Ezt követően egy érdekes, ám annál aggasztóbb felmérésre hívja fel a figyelmet az előadó. A 2022-es African Youth Survey szerint az afrikai fiatalok több mint kétharmada szerint országa rossz irányba tart, munkalehetőségek nincsenek, és minden második közülük ki akar vándorolni (összességében a megkérdezettek 52%-a tervezi a kivándorlást), de Nigériában például a megkérdezettek 70%-a készül kivándorolni. Okok: gazdasági nehézségek, oktatási lehetőségek. Kétharmaduk sosem jönne vissza.

Dr. Héjj Andreas színvonalas előadásának köszönhetően újabb érdekes, vagy éppen elkeserítő információval gazdagodhattunk, ismét bizonyosságot nyerve, milyen nehéz helyzetben is van az európai civilizáció.

A Fekete István Szabadegyetem előadássorozata februárban tovább folytatódik.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info