75% erős kezű vezetőt vár (10% nem), 52% szerint ez akár egypárti rendszerben is megvalósulhat (28% szerint nem). 27,5% teljes revíziót szeretne, 40% részlegeset. 37% szerint ősi jelkép az Árpád-sávos, 25 szerint nem. 37% szerint túl sok a duma a hollókosztról, 27 szerint nem. 69% szerint a cigány csak kihasználja a segélyt, 12 szerint nem. 41% szerint túl nagy a zsidó befolyás hazánkban, 27% szerint nem. 40% szerint trükköznek a tetűhintások, 30 szerint nem. Sokan nem válaszoltak vagy nem mertek válaszolni különböző okokból kifolyólag. De a kapott feleletek alapján kijelenthetjük: újabb felmérés igazolja, hogy új időszámítás kezdődött hazánkban.
Kapcsolódó: Felmérés igazolja a nemzeti radikálisokat: a válaszadók 91%-a szerint VAN cigánybűnözés!
A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete egy 1500 fős reprezentatív minta alapján radikalizmus-monitoringot végzett, tehát megnézte, hogy a magyarországi társadalom hogyan viszonyul az új és éppen kiforró radikális ideológiához. Az eredmény megnyugtatóan kedvező számunkra, bár a hírt leközlő Népszabadságban nem örvendenek így.
A megkérdezés rendszeresen megismételhető lesz és összevethetőek lesznek az eredmények (ha nem csalják el a dolgot politikai célból). A most kidolgozott index az autoritarizmus (tekintélyelv, rendpártiság) igénye, történelmi értelmezési kiigazítási vágy (például holokausztrevizionizmus), magyar szupremácizmus (felsőbbrendűségi érzés), politikai antiszemitizmus (pontosabban csak zsidóellenesség) és cigányellenesség kérdéseiből alkot egy értéket.
A felmérés eredménye szerint az úgynevezett jobboldali radikalizmus (melyet mi nemzeti radikalizmusnak hívunk, elutasítva a felvilágosodás által hozott szemantikai csapdát, a bal- és jobboldal hamis fogalmát) nem számít szélsőségesnek, mivel a társadalom nagy része politikai oldaltól függetlenül támogatja! Ezt vegyük át még egyszer, annyira fontos:
  • A radikalizmus nem extrémizmus1: gyökeres változást akar, de jelentős társadalmi támogatottság mellett.
  • Politikai oldaltól függetlenül támogatják egyes gondolatainkat, tehát a józan ész vezérel bennünket. Ha egy MSZP-s is azt mondja, például a cigánykérdésben igazunk van, látszik, hogy a lakosság érdekeit mi tartjuk leginkább a szemünk előtt.
A megkérdezettek túlnyomó többsége, 75%-a egy pártvitákat kerülő, erős kezű vezetőt vár, amely 52% szerint akár egypárti rendszerben is megoldható. A kutatás szerint tehát több mint az emberek fele (minden második ember) egy jótékony diktatúrát inkább fogadna el, mint egy puha és hamis demokráciát.
Az MTA megállapította, hogy a radikálisok nem a jobbközép tagjai, akik csak valamiféle kitolódás révén jutottak el az új álláspontig, hanem egy létező politikai elem: a mérsékelt jobboldal nem tudná őket visszatapasztani, mert nem értenek vele egyet. Létezik tehát radikális eszme és irányvonal.
A megkérdezettek 60%-a szerint felesleges Magyarország világháborús szerepvállalásáról beszélni, s csak 12% szerint kellene. Még érdekesebb, hogy 37% szerint az elmúlt 8–10 évben túl sokat beszélnek a holokausztról. Kevesebben, csak 27%-nyian mondták azt, hogy ez nem igaz. Ugyanígy 37% szerint a radikális jobboldal szimbólumának tekintett Árpád-sávos zászló ősi magyar jelkép, s ezt csak 25% utasította el.
Trianon igazságtalanságát csak az elcsatolt területek visszaszerzésével lehetne jóvá tenni 27,5% szerint, míg 40% ezzel a teljes Kárpát-medencei revízióval nem ért egyet. Azonban 36% szerint az egyik legfőbb feladat lenne korábbi vezető szerepünk visszaszerzése, s kevesebben, 31% utasítja ezt el.
82% szerint itthon a hazai munkavállalókat kellene előnyben részesíteni, és ezt csak 5% utasítja el. Hasonló az arány abban a kérdésben is, hogy az EU-ban Magyarország érdekeit erőteljesebben kellene képviselni: 81% mond igent, míg 5% nemet.
Az erőszakos megoldások hívének csak az elenyésző 0,8% vallotta magát, tehát igenis el kellene gondolkodni a Bombagyár-féle békésebb, humorra építő megoldások, jogkísérletek hasznosságán végre az egész nemzeti oldalnak, amellett, hogy ettől függetlenül az esetleges elnyomó és tisztességtelen állami lépésekkel szemben a megfelelő módon fellépnünk szükséges.
A megkérdezettek 69%-a szerint a cigányok csak kihasználják a segélyeket és támogatásokat és ezt is csak 12% nem gondolja így. A reprezentatív minta minden harmadik embere, tehát a népesség több mint 33%-a következetesen antiszemita (pontosabban anticionista). Ez azért is óriási arány, mert sokan nincsenek tisztában a kérdésekkel vagy nem érdekli őket, így nem válaszolnak. A válaszadók 40%-a szerint a zsidók trükköket alkalmaznak céljaik eléréséhez, míg 30% szerint nem. Tehát azok, akik válaszoltak a kérdésre, többségükben ezt vallják! Akik pedig nem válaszoltak, feltehetően csak féltek megtenni, nehogy adataikkal visszaélhessenek. 41% szerint túl nagy a zsidók befolyása Magyarországon, s ezt még kevesebben, csak 27% utasítja el.
Ezek az eredmények azért különösen fontosak, mert egy, az ellenoldal szerint hiteles forrásból érkeztek és alátámasztják eddigi megfigyeléseinket és állásfoglalásainkat. Ha itt valóban szabadság és politikai sokszínűség, hovatovább demokrácia volna, a Parlamentben helye lenne egy olyan pártnak, amely a társadalom által ennyire támogatott új nemzeti radikalizmust képviselné. Sőt, menjünk tovább: a többség válaszolta azt, hogy akár egy ilyen párt diktatúráját is támogatná, elég volt Magyarország világháborús szerepének fitogtatásából és a holokauszt felemlegetéséből, a cigányok visszaélnek a segélyekkel, a zsidók pedig túl nagy befolyást szereztek. Ez a nép véleménye, a többségé, látjuk az arányokat (a nem válaszolókkal értelemszerűen nincs mit kezdeni, hiszen ők nem tudják a kérdésekre a választ, tehát passzívnak minősülnek): ezekkel a kérdésekkel kellene mindenkinek, nem csak nekünk foglalkozni.
Blogin - Bombagyár
1: Az Európa Tanács definíciója: „Az extrémizmus a politikai tevékenység egyik formája, amely közvetlen vagy közvetett módon elveti a parlamentáris demokrácia alapelveit.” Nálunk az extrémizmus mint szélsőségesség értendő.