Személyes adattal való visszaélés, illetve nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségével vádolta meg a Budapesti II. és III. kerületi Ügyészség M. Balázst, aki álláspontja szerint a Kuruc.info internetes híroldal főszerkesztője – olvasható a Fővárosi Főügyészség lapunknak megküldött közleményében. Az ügyészség szerint a honlapon 2006 októberében egy olyan cikket jelentetett meg a vádlott A forradalmárokat börtönbe juttató bírák, ügyészek neve, képe, telefonszáma címen, amelyben több bírót és ügyészt bűncselekmények elkövetésével, az ítélkezés tisztaságának megsértésével hozott összefüggésbe. Az írás egyebek mellett „törvénytelen ítéletekről”, „politikai fogolykínzásokat előmozdító, kommunista (…) jogtipró talárosokról”, valamint „a tüntetőket törvénytelen, ávós időket idéző ítéletekkel sújtó” bírákról és ügyészekről szólt, akiknek fényképét, nevét, lakcímét és telefonszámát is nyilvánosságra hozta a radikális hírportál, méghozzá az érintettek hozzájárulása nélkül. Az ügyészség közleménye rámutat: a cikk után több bíró kapott szidalmazó, fenyegető leveleket, telefonhívásokat.

M. Balázs jogi képviselője, Balsai Szabolcs a Magyar Nemzetnek elmondta: védence nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. Hozzátette: a vádemelésről hivatalos értesítést még nem kapott, így annak ismerete nélkül többet egyelőre nem tud mondani.

A Kuruc.info elsősorban azoknak a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ténykedő bíróknak az adatait hozta nyilvánosságra, akik 2006 őszén futószalagon helyezték előzetes letartóztatásba a rendőrök által elfogott embereket, akiknek egy jelentős része békés tüntető vagy egyszerű járókelő volt. Jellemző, hogy még a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője, Frech Ágnes által tavaly novemberben nyilvánosságra hozott belső vizsgálat is megállapította: „Az első fokon eljárt bírók igen gyakran eltekintettek a bűncselekmény megalapozott gyanúját alátámasztó bizonyítékok vizsgálatától, és kritika nélkül elfogadták az előterjesztésben foglaltakat”. Hozzátette: „sem az alapos gyanú, sem a különös okok tekintetében nem történt személyekre lebontott vizsgálat, az indokolás is elmaradt”. A jelentés kiemeli: „Többször fordult elő, hogy azok a bizonyítékok, amelyekre az első fokú határozat utalt, egyáltalán nem álltak rendelkezésre, ebből az a következtetés vonható le, hogy az anyag kellő ismerete nélkül hozták meg a kényszerintézkedést elrendelő döntéseket.” Lapunk kérdésére, miszerint a vizsgálat megállapításai alapján indult-e fegyelmi eljárás a kellő alap nélkül kényszerintézkedést elrendelő bírók ellen, Frech Ágnes azt válaszolta: mindez nem képezheti fegyelmi eljárás alapját.

Emlékezetes, a Civil Jogász Bizottságnak a 2006 őszi rendőrterrorról készített jelentése szerint az első fokon elrendelt előzetes letartóztatások 80–90 százalékát a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte.