A Kuruc.infónak adott interjúban Toroczkai László elmondja, kitől mit vár. Úgy véli, Budaházy Gyuri a bátorságra nevelésben zászlóvivővé vált, de ma gárdistának lenni önmagában is bátorság. A Magyar Gárdára azért is szükség van, mert egy esetleges hatalomátvételkor a visszaállítandó csendőrség tagjai közülük kerülhetnek ki. Egy nemzeti szavazó csak a Jobbikra szavazhat, mely komoly eszközökkel segítheti a parlamenten kívül küzdő erőket. Hogy ne jusson a többi párt sorsára, számonkérő széknek ott leszünk mi – ígéri Toroczkai, aki a Betyársereg szervezésén fáradozik.
- Nem voltál kint a „civilek” Hősök terei tüntetésén. Nem hittél benne, vagy csak oda mész, ahol vezető feladatod lehet, esetleg felszólalhatsz?
- Szegeden élek, pénzbe és időbe telik, hogy Budapestre utazzak, ezért csak akkor megyek, ha értelmét látom. Mivel pontosan tudtam, hogy kik azok a fideszes civilek, akik a rendezvény mögött állnak, a Fidesz-közeli média pedig napokon át attól volt hangos, hogy erre a tüntetésre nem várják az „árpádsávos provokátorokat”, magyarul a radikálisabb nemzetieket, semmi értelét nem láttam annak, hogy Budapestre utazzak. Békés, statikus kormányellenes tüntetésekkel, ahol a szónokok nagyokat mondanak, aztán hazaküldik az embereket, nem lehet elérni semmit sem. Ezt a vastagbőrű kormányt a legkevésbé sem izgatja az ilyen demonstráció. Van, amikor természetesen az utcán kell lennünk: például ennek a hazaáruló rezsimnek egyetlen nyugodt nemzeti ünnepet sem hagyhatunk, erre az ősök szelleme kötelez minket, de gyermekeink érdekeit szem előtt tartva, a buzeránsok beteg és agresszív vonulgatására sem legyinthetünk a fotelben ülve. Április 5-e azonban semmiről sem szólt, csak a Fidesz időhúzásáról. Sajnos a tévéostrom utáni héten kiderült, hogy a Fidesz elárulta és cserbenhagyta a kibontakozó forradalmi lehetőséget, azóta pedig annyira kimosta az emberek agyát, s annyit mocskolódott, hazudozott a radikálisabb közszereplőkről - köztük rólam is -, hogy ma már a radikálisok „rátelepedni” sem tudnak a többszázezres narancsszínű tömegre, mert az emberek rögtön provokátort kiáltanak, ha egy forradalmibb lelkületű hazafi megpróbálja őket a rendszer, vagy akár csak a kormány megdöntésére vezetni. Ennek ellenére sok betyárommal együtt riadókészültségben voltam, s végig kapcsolatban álltam a helyszínen lévő hazafiakkal, hogy szükség esetén azonnal Budapestre menjünk. 2006. szeptember 17-én is így volt, s mivel az egy harcra kész tömeg volt, amelyre a Fidesz megbízásából a volt MSZMP-s, demokratikus chartás, kaméleon Kerényi Imre telepedett rá a kedélyek lehűtésének szándékával, másnap fel is utaztam a Kossuth térre, hogy félreállítsuk ezt az árulót, s mint tudjuk, rögtön máshogy alakult az a nap. Történelmi pillanatokban a jövőben is ott leszek, ahol lennem kell. Április 5-e azonban másról szólt.
- Interjúnk fő apropóját Budaházy és a Gárda közti konfliktus adta. Konkrétan ezt az esetet hogyan értékeled?
- Megnéztem az esetről készült videókat, ezek alapján számomra egyértelmű a történet. Gonda László emelvényén egy gárdista ki akarta venni Gyuri kezéből a mikrofont, mert ő szidni merte a rendőröket. Ezt én sem hagytam volna, aki ismeri Gyurit, tudja, hogy ő még önmérsékletet tanúsított. Egyrészt a cigánymaffiát védő, hazafiak adatait az internetre kitevő, bűnpártoló, sőt általában bűnöző rendőrséget jelenleg egy hazafi csak szidhatja, nem védheti. Ma nem ők vannak a rend pártján, hanem mi, akik szemben állunk velük. Tudom, hogy még mindig akad néhány normális rendőr is, de bűnösök közt cinkos, aki néma. Az, hogy Gyuri ezután tett néhány keresetlen szót a gárdára, keserű reakció volt, de az hazugságnak bizonyult, hogy leköcsögözte volna őket. Ezután szerintem hiba volt, hogy a Gárda durcásan elvonult.
- Budaházyt nem a diplomáciai érzékéért szeretjük. Amikor szemére vetik, hogy nem tud maga mellé állítani tömegeket, azt szokta mondani, hogy nem is akar, a történelmet egy szűk csoport írja mindig. Szerinted mi az ő fő feladata?
- Igaza van, már régóta nem hiszek én sem a szabadkőműves ihletésű világrendben, ennek a demokráciának nevezett rendszerben, amely valójában egy szűk oligarchia diktatúrájáról szól. A történelmet pedig sohasem a tömegek irányították, volt persze olyan esemény, amikor a tömeget irányítva alakították a történelmet, de ez ugyebár mást jelent. A tiszta tettek mindig egy szűk, hősies kemény maghoz fűződnek, így volt ez például ’56-ban, vagy a Nándorfehérvári Diadalnál, de akár Mátyás király hatalomra segítésénél is. A mai helyzet leginkább abban különbözik a korábbi időktől, hogy a magyar embereket hamis pacifizmusra nevelik a rabtartók, hogy könnyebben uralkodhassanak fölöttünk. Nemzetünk történelme azonban arra oktat minket, hogy ezt a hazát mindig csak harcos hozzáállással, megalkuvások nélkül tudtuk megvédeni. Jómagam is eszerint igyekszem élni, Gyuri pedig a bátorságra nevelésben zászlóvivővé vált. Jó egy évtizede ismerem, a 2002-es hídblokádnál már megvolt közöttünk a kapcsolat, azt a tabudöntögetést, amit én az elszakított területeken kezdtem el, ő a fővárosban vállalta fel. Az utunk 2006 őszén természetszerűen találkozott.


- A Magyar Gárdának miben látod hasznosságát, és mit változtatnál rajta?
- A Magyar Gárdát jó és hasznos dolognak tartom. A legfontosabb eddigi eredménye, hogy felhívta a figyelmet a cigánybűnözésre, arra a terrorra, amiről ugyan mindenki tudott, de eddig a nagypolitika a szőnyeg alá söpörte. Most már viszont nem lehet, ezzel a Gárda tematizálta a közbeszédet. Az első pillanattól lehetett tudni, hogy a Magyar Gárdát a Jobbik vezetői hozták létre, így a párt népszerűségét is növelte. Egy esetleges hatalomátvételkor, amikor szükség lesz új rendfenntartó fegyveres erők felállítására, ugyancsak hasznos lehet a Gárda, a visszaállítandó csendőrség tagjai közülük kerülhetnének ki. Ne feledjük, hogy hatalomátvételkor a gyenge jellemek tömegei fognak látszólag átállni a mi oldalunkra, s akkor már nagyon nehéz lesz a megfelelő gondolkodású, igaz hazafiakat kiválasztani. Ma még gárdistának lenni is bátorság, hiszen ezzel az ember fokozottan kiteszi magát a cigányok terrorjának, ahogy ezt Nógrádmegyeren is láthattuk. Aki tehát most áll be a Magyar Gárdába, az még szinte biztos, hogy – legalábbis hozzáállását tekintve – alkalmas lesz csendőrnek is. A hatalomátvétel után nem így lesz. A Magyar Gárdán nem változtatnék, mert nem én hoztam létre, így jogom sincs ehhez. Én másban gondolkodom, ezért szervezem már hónapok óta, egyelőre nem túl nyilvánosan a Betyársereget.

- A Magyar Jelenben hosszan elemezted a nemzeti radikalizmus intézményrendszerét, elképzeléseidet. A Jobbiknak is osztanál lapot. Mit vársz Vonáéktól?
- A Jobbik mint párt eszköz lehet a Nemzet kezében. Én ma a Nemzet soraiba azokat számítom bele, akik a történelmi alkotmányunk jogfolytonosságának helyreállításáért, illetve a jelenlegi szabadkőműves szellemiségű, sötét világrend ellen küzdenek, s nem csupán legelésznek a televízió-képernyők előtt. Tényszerűen megállapítható, hogy a Jobbik vezetői a modern kor eszközeit sokkal ügyesebben használó politikusok, mint elődeik a radikális oldalon. Egy nemzeti szavazó csak rájuk szavazhat, mert csak ennek van értelme. A Fidesz bebizonyította, hogy az ellenséges rendszer része, a többi nemzeti párt pedig teljesen esélytelen, súlytalan. A Jobbik már most a harmadik erővé vált, így akár komoly eszközökkel segítheti a parlamenten kívül küzdő erőket. Ha a cél közös, összefogva sikerülhet a hatalomátvétel, külön-külön aligha. Amennyiben esetleg a Jobbik a parlamentbe jutva elárulná a nemzeti oldalt, az a végét jelentené. Számonkérő széknek ott leszünk mi.
- Mik a hosszú távú, konkrét feladatai a HVIM-nek?
- Egyre világosabbá válik számomra, hogy a fő feladatom a Nemzetünk megmentését valójában végrehajtó új nemzedékek formálása, nevelése, vagyis a nemzetébresztő munka. 15 éve ezzel foglalkozom, ezalatt nemcsak egy korábban sohasem volt szellemiségű, Trianont félresöprő Kárpát-medencei mozgalmat, hanem számos intézményt is felépítettünk és működtetünk (Magyar Sziget, nemzeti médiumok, Remény Háza stb.). Több ezer fiatal került a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kötelékébe, sokan közülük 14 éves koruk óta a szárnyaink alatt nevelkedtek, s ma a nemzet legbátrabb harcosai között vannak. A tévéostrom első soraiban is ott harcoltak a vármegyések, de a 2007-es Molotov-koktélgyáros hazafi is a HVIM-ből indult, tagjaink olyan mennyiségű terroron, hatósági zaklatáson mentek már keresztül, hogy megedződtek. Trianon óta nem volt még szervezet, amely ellen ennyit akcióztak volna a Kisantant országok titkosszolgálatai, mint ellenünk, s első vagyok, akit mindhárom országból törvénytelenül, kizárólag politikai okokból kitiltottak a megszállók, de a tengerentúlon sem vettek még magyart őrizetbe terrorizmus vádjával. Velem ez is megtörtént, s ez jól mutatja, hogy nagyon jó úton járunk, az ellenség tart tőlünk. Olyanok vagyunk, mint Ludas Matyi, mindig túljárunk az eszükön, pedig eddig semmiféle támogatást, de még csak egy diplomáciai kiállást sem kaptunk jóformán senkitől. Annak ellenére, hogy a jelentkezők kérésére folyamatosan emeljük a HVIM korhatárát (már 40 évesnél tartunk, de pártoló tagként 64 éves korig be lehet lépni), továbbra is ifjúsági szervezetként határozzuk meg magunkat, mert mi a jövőt építjük, hosszú távra tervezünk. A jövő pedig mindig az ifjúságé, az új nemzedékeket akarjuk tudatosan formálni.
- Mi célt szolgál országjárásod?
- Éppen a fentiek miatt indultam el január eleje óta egy 64 városra kiterjedő országjárásra, ami természetesen a Kárpát-medence teljes területét illeti, hiszen számunkra ez jelenti a haza fogalmát. Meg kívánom erősíteni a mozgalom alappilléreit, a saját bázisunkat. Számomra is meglepően sikeres ez a körutazás, még csak a felénél tartok, de máris 18 új tagszervezetet hoztunk létre, ráadásul ezek közül 3 felvidéki város, annak ellenére, hogy jómagam ki vagyok tiltva, s végül gyakorlatilag parkokban került sor az alakulásra, mert termet sem kaphattunk az állami terror miatt. Délvidéken sajnos egyelőre elmaradtak a toborzások, mert a szerb hatóságok elképesztő és teljesen törvénytelen módon minden vármegyést kitiltottak Délvidékről. Emiatt viszont nemzetközi akciókba kezdtünk, s ígérem, nem fog elmaradni a toborzás ezen a vidéken sem.
- Ahogy ismerünk, nem csak nyilvános programokat szervezel…

- A HVIM megerősítése mellett hónapok óta dolgozom a Betyársereg létrehozásán is, mely már működik, és a hírekben is hallhatott minden hazafi a tetteiről, csak éppen még nem tudják az emberek, hogy betyárok voltak az „elkövetők”. A Betyársereg ugyanis nem akar a Magyar Gárdával konkurálni, hiszen más a feladata. Hozzánk csak válogatott férfi harcosok jelentkezhetnek, díszlépésben menetelni nem fogunk, akciózni annál inkább. Kis sejtek, klánok laza szövetségéből áll a sereg, amely forradalmi helyzetben a rendteremtésben is segíthet majd. Ha eljön az ideje, mindenki mindent tudhat majd róla. Aki pedig betyárnak állna, a betyarklan@yahoo.com címen jelezheti szándékát, de hangsúlyozom, kizárólag harcokban jártas emberek jelentkezzenek! A jövő egyébként is az összetartó, képzett közösségeké, hiszen a most ismert civilizáció, s maga a sötét világrend is az összeomlás szélén áll. Rajtunk múlik, hogy túléljük-e majd ezt az összeomlást.
Rákay Fülöp – Kuruc.info