A lemészárolt gyerekek késsel levágott végtagjaiból, kimetszett belső, és le- vagy kivágott nemi szerveiből a varázslók gyógyszereket készítenek és a holtak lelkét az isteneknek ajánlják fel.
2001 szeptemberében a londoni Temzén jókedvűen hajókázó-söröző turisták egy vízben úszó barna színű csomagra lettek figyelmesek. A sétahajón szolgálatot teljesítő matrózok egyike kihalászta a pakkot, és akkor derült ki, hogy nem csomagot, hanem egy feketebőrű kisfiú testtörzsét találták meg. A gyerek fejét és kezeit, lábait tőből levágták és az azonosíthatatlan holttestet a vízbe dobták.
 
A megindult nyomozás kapcsán az angol lapok első oldalára került a dél-afrikai bennszülöttek európai bevándorlásával összefüggésbe hozható felderítetlen muti gyilkosságok ügye is. A BBC egy hosszú cikket szentelt a témának, és az újságíró az évszázados hagyományok bemutatását egy fiatal dél-afrikai lány megtörtént esetén keresztül mutatta be az olvasóknak.

A 18 éves Helen Madide a dél-afrikai Thohoyandou körzetben élt, mikor a helyi sámán szemet vetett a fiatal lány pár hónapos kisfiára. A törzs varázslója bemagyarázta a gyerekét egyedül nevelő Madide-nek, hogy ahhoz, hogy gazdag legyen és az elcsavargott párja helyett új szerelmet találjon, ahhoz Fulufhuwani-nak, a kisfiának meg kell halnia.

Naledzani Mabuda, a sangoma (zulu szó, varázslót jelent) egy sötét reggelen kivezette a kunyhójából és magával vitte a nőt és az alvó gyereket a falutól távol eső bozótosba, ahol az anya szeme láttára átvágta a gyerek torkát. Miután Fulufhuwani elvérzett, a sámán levágta a kicsi fejét, a végtagjait és a nemi szervét. A sangoma azzal nyugtatgatta a síró anyát, hogy a gyerek fájdalmas kiabálása erősebbé és hatásosabbá teszi azt a szert, amit a levágott végtagokból és a pici megszárított hímvesszőből fog készíteni. A legjobb és a legbiztosabb csodaszer a kisfiúk szűz nemi szerve, gyakran élő kisgyerekek hímtagját vágják le, hogy minél több "gyógyszerhez" jussanak.

"Becsléseink szerint a sangoma-k évente 350-500 gyereket, főleg fiúkat ölnek meg Afrika déli országaiban. „Kétségbeesett anyák az év minden napján jönnek hozzánk, hogy bejelentsék eltűnt gyerekeiket és a segítségünket kérjék, de mi sokszor nem tudunk semmit csinálni, csak azt tanácsoljuk, hogy menjenek a rendőrségre[…]legtöbbször azonban csak két dolog történhet az eltűnt gyerekekkel, vagy prostituáltnak adják el őket, esetleg egy gazdagabb férfi rabszolgának megveszi őket, a fiúkat megölik, és a végtagjait, nemi szervét felhasználják és a halottak lelkét az isteneknek ajánlják fel, hogy megvédje őket a betegségektől" - nyilatkozta dr. Anthony Minnar, az Institute for Human Rights and Criminal Justice in South Africa nevű emberjogi szervezet vezetője.

Dél-Afrikai Köztársaságban már a fehér apartheid alatt felállított az akkori kormány egy különleges nyomozócsoportot a rituális gyerekgyilkosságok felderítésére. Az 1994-es hatalomváltás után ez az Occult Crime Unit nevű csoport volt az egyetlen rendőri szervezet, amit a Mandela-kormány a helyén hagyott, igaz a nyomozók vezetőjét egy megbízhatóbbak tartott feketebőrű rendőrtisztre cserélték le.
Afrikában a gyerekek nem csak az elkerülhetetlennek tűnő megerőszakolásoknak vannak kitéve, de az arab államoktól kezdve a déli országokig bezárólag dívik a kislányok nemi megcsonkításának embertelen hagyománya is. Ez a szörnyű gyakorlat ma már nem csak a muszlim vallású országokban szedi áldozatait, de az Európába történő, évről évre erősödő színesbőrű bevándorlás következtében a múltját, kultúráját és a keresztény alapokon nyugvó egészséges erkölcsi érzékét elvesztő öreg földrészen is növekvő társadalmi és egészségügyi problémákat okoz.

Nicolas Paul Stephane Sarközy de Nagy-Bocsa francia belügyminiszter 2007 februárjában egy televíziós vitaműsorban nyilvánosan is bírálta a Franciaországban élő afrikai származású arabok és feketék körében gyakori gyerekcsonkításokat: "senkinek sem kötelező Franciaországban élni...de ha valaki szereti Franciaországot, akkor tiszteli is azt és annak szabályait: nem él poligámiában, nem csonkítja meg a lányait, nem vág le birkát a lakásában, és tiszteletben tartja a köztársasági törvényeket" - jelentette ki az alig négy éves múltra visszatekintő UMP (Union Pour Un Mouvement Populaire) párt 52 éves elnökjelöltje.

Korábban Jeanette Zachäus, a német Aktion Weisses Friedensband nevű humanitárius szervezet vezetője arról beszélt az újságíróknak, hogy még ma is legalább 30 afrikai országban gyakorolják a nők nemi megcsonkításának kegyetlen szokását, 130 millió afrikai nőt már korábban "megműtöttek", és hogy évente most is 3 millió 10 év alatti kislányon végzik el ezt a kegyetlen beavatkozást.
Zachäus franciaországi vagy nagy-britanniai adatokat nem tudott mondani, de tudomása szerint a Németországba bevándorolt színesbőrű nők között 24-30 ezer közé tehető a körülmetéltek száma, és a német konyhaasztalokon jelenleg is minden évben kb. 6 ezer gyereklányon végzik el a nemi csonkításokat.

Az angolul FGM-nek nevezett (Female Genital Mutilation – női nemiszerv megcsonkítása) beavatkozás lényege, hogy a kislányok csiklóját az egész női nemiszerv belső részével együtt kivágják és utána a hüvelyt bevarrják olyan módon, hogy csak egy szűk nyílás marad a későbbi nemi életre, a vizelet és a menstruáció által okozott nedvek eltávozására.

A fertőtlenítés és érzéstelenítés nélküli műtétre éles üvegcserepeket, borotvapengéket és házi készítésű késeket, a seb összevarrására növényi tüskéket, a vérzés elállítására és sebgyógyításra elefántürülékkel kevert száraz port használnak. Később, a szülés előtt késsel felvágják a bevarrt nyílást, majd szülés után ismét összevarrják. Az egésznek az a lényege, hogy a férjnek mindig meglegyen a szűk női hüvely öröme, és hogy a férfiak biztosítsák maguknak a nők nemi élet örömeitől való megfosztásával a kicsapongásmentes és hűséges feleségeket.

A World Health Organization (az ENSZ egészségügyi szervezete) 2000-es összefoglaló jelentése szerint napjainkban minden, elsősorban nyugati országokból kiinduló kezdeményezés ellenére továbbra is virágzik ez a testet-lelket egy életre megnyomorító, súlyos betegségekkel járó, vallási alapon megmagyarázott szörnyű hagyomány.

Ennek a borzalomnak Szomáliában a kislányok 98 százaléka, Egyiptomban 97 százaléka, Mali-ban 94 százaléka, Szudánban 90 százaléka, Sierra Leone-ban 90 százaléka, Etiópiában 85 százaléka, a szétszórtan élő maszáj törzsbeli lányok 83 százaléka, Jemenben 82 százaléka, Burkina Faso-ban 70 százaléka, Kenyában 38 százaléka esik áldozatul. Ugandában és Szenegálban becslések szerint 50-85 százalék között van az ilyen módon egy életre tönkre tett lányok és asszonyok száma. (Kenyában az angol gyarmatosító hatóságok 1954-ben betiltották az FGM-et, de a felháborodott törzsfőnökök hadba hívták a fekete harcosokat, és az összecsapások elkerülése érdekében az angol kormányzó visszavonta a rendeletet - a szerző)

A kisgyermekek brutális megcsonkításáról, okairól, valamint Fran Hosken, a Female Genital Mutilation nemzetközi hírű szakértőjének az ENSZ részére készített 1993-as jelentését az alábbi linkekhez csatolt írásokban olvashatja.

A Zimbabwe-i Mugabe-kormány a fehérbőrű lakosságot elűző programjának utolsó szakaszához érkezett.

Ma jelentették a Zimbabwe-i fővárosból a hírügynökségek, hogy Didymus Mutasa, a "földreformot" is felügyelő Zimbabwe-i belügyminiszter bejelentette, hogy a rendőrséget "elengedik a pórázról," és letartóztatják az engedetlen farmereket hogy ha a fehérek nem tesznek eleget a múlt szombaton lejárt határidejű kitelepítési parancsnak. A fehérbőrű gazdák tavaly decemberben karácsonyi ajándékként vehették kézhez a kitelepítésüket elrendelő határozatokat, 45 napot adva nekik a csomagolásra. A Mugabe kormány még a törvényeket is gyorsan megváltoztatta, hogy ne lehessen fellebbezni a rendeletek ellen.

A dél-afrikai fehérek elleni erőszakos cselekményekkel egyidőben, Rhodesia-ban, mai nevén Zimbabwe-ban is az 1990-es években a kormány támogatásával indították el a fehérek elleni véres pogromokat. Ennek következtében a fehér gyarmatosító uralom alól felszabadult Zimbabweban az ezredfordulóra 4,500, mostanra pedig kevesebb mint 400 fehér gazda maradt – ez mindössze 120-150 fehérbőrű családot jelent.

A Famine Early Warning System nevű, afrikai éhínséget figyelő nemzetközi szervezet szerint 2007-ben Zimbabwe-nak egyedül kukoricából minimum 700,000 tonna, elsősorban a fehér országokból ingyen érkező segélyre lesz szüksége.