2020. május 30., szombat, Janka, Zsanett, Vászoly napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
20:51 Tébolyult nacionalizmus helyett uniós zászlókat! - Kari Geri trianoni ötletén akadt ki egy rajongója20:26 Észak-Macedóniában az elmaradt választások miatt kellett meghosszabbítani a rendkívüli állapotot19:40 Gázsprére volt szüksége a rabláshoz a pesterzsébeti félszerzetnek19:23 Negyvenhét afrikai Kolumbuszt mentettek ki a Kanári-szigeteknél19:04 Gyöngyöspatai csoda: 11-re már végez a leckével az összes purdé, csak a tanároktól nem tudnak tanulni18:52 Konronavírus-fertőzött lett a belga királyi unokaöcs18:37 Adminisztratív értelemben is véget ért a járvány Szlovéniában18:16 Gyurcsány bizonyult a 2019-es év legbőkezűbb pártmecénásának17:57 Lengyelországban nem kell már maszkot viselni a szabadban és az éttermekben17:38 Rendelőben lopott telefont ez a fiatalember17:21 Tévéseket robbantottak fel Kabulban16:59 Már Bugárnak sem volt bőr a képén tovább ragaszkodni a pártelnöki székéhez16:40 Von der Leyen és Borrell a WHO-ban maradás mellett győzködi Trumpot16:24 Jeruzsálemben egy autista palesztint szabályosan kivégeztek a kiválasztottak16:13 Drogos Tamás kórházba szállítás közben a mentősökre támadt
24 óra legolvasottabbjai

Koronavírus :: :: Hozzászólások

"A természet a legnagyobb terrorista" - 16 tévhit a koronavírusról

Reklám

Nem igaz, hogy agresszívabb mutáció pusztít Olaszországban, a tipikus lappangási idő nem 14, hanem 4-6 nap, a fertőzöttség kockázata egészséges fiataloknál sem zéró – derül ki a Válasz Online összeállításából. Összesen 16 darab, az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatban közszájon forgó állítást ellenőriztettek Müller Viktorral, az ELTE TTK Biológiai Intézetének tudományos munkatársával.
1. A koronavírus is influenza, csak kicsit durvább.
A két vírus hasonlít abban, hogy elsősorban cseppfertőzéssel terjedve a légutakat fertőzi, részben hasonló tüneteket okozva. Ugyanakkor a hasonlóságok nem a közeli rokonságukból fakadnak, hanem abból, hogy hasonló életmódhoz alkalmazkodtak, akár a delfin és a cápa. A két vírus örökítőanyaga és fehérjéi valójában annyira távol állnak egymástól, hogy meg sem tudjuk állapítani közöttük a rokonság fokát. Bizonyos vonásaikban megegyeznek: az örökítőanyaguk RNS (vagyis ribonukleinsav, a DNS-hez hasonló óriásmolekula), a vírusrészecskék külső burkát pedig a megfertőzött sejtből lopják el maguknak. De az RNS két „nyelvjárásából” (pozitív vagy negatív szál) különbözőt használnak; a koronavírus a genetikai anyagát még egy fehérjetokba is becsomagolja a külső burkon belül; az influenzavírus pedig több, külön RNS-molekulán kódolja a génjeit… Összességében sokkal inkább különböznek egymástól, mint a delfin és a cápa.
2. Az új koronavírus még nem mutálódott, de ha ez megtörténik, végünk. Az olaszoknál azért (is) súlyos a helyzet, mert már több mutációban is jelen van.
Az új vírus már mutálódott, és folyamatosan mutálódni is fog – ez a vírusok szaporodásának elkerülhetetlen velejárója. A mutációk, illetve az ezekből gazdálkodó evolúció hatását viszont nehéz megjósolni. Egyelőre nincs bizonyíték arról, hogy a már kialakult változatok agresszivitásukban (szaknyelven inkább: virulenciájukban) különböznének egymástól.
Némely ország, így Olaszország magas halálozási aránya mögött sokkal inkább az állhat, hogy a széles körű terjedés miatt elsősorban a súlyosabb, tünetes eseteket tudják tesztelni, és ezek körében valóban magasabb a halálozás. Azokban az országokban, ahol szélesebb körben képesek teszteket végezni, és így az enyhébb vagy akár tünetmentes eseteket is fel tudják fedezni, lényegesen alacsonyabb halálozási arányt becsülnek – ez állhat közelebb a valósághoz.
3. Az olaszoknál azért durva a járvány, mert náluk nincs influenza. Idehaza minden évben tömegek esnek át a járványon, ezért itt kisebb is a kockázat.
Az influenza elleni védettség nem befolyásolja a koronavírusos fertőzések lefolyását. Az pedig éppenséggel növelheti is a kockázatot, ha a két fertőzést egyidejűleg kapja el valaki. (Erre nincs még közvetlen adat, de egyéb légúti fertőzéseknél megfigyeltek ilyen hatást).
4. Nem is igaz, hogy aki már meggyógyult a vírusból, nem kaphatja el többször: Kínában ez megtörtént!
Erről közvetlen, biztos információnk még nincs. Minden tudásunk arra utal, hogy a lezajlott, gyógyult fertőzés után legalább néhány évig tartó védettségre számíthatunk. Azokban az esetekben, amelyekben látszólag gyógyult személyekben jelent meg újra a vírus, valószínűleg a közbülső negatív teszt eredménye volt hamis.
5. Van olyan tárgy, amin akár egy hétig is életben marad a koronavírus.
A szakember jobban szereti az „életben marad” helyett a „fertőzőképes marad” kifejezést. Az időtáv laborkörülmények között vizsgálható precízen – azt nyilván nem lehet önkéntesekkel vizsgálni, hogy a fertőzött felülettel érintkező embereket mennyi idő után mekkora eséllyel tudja ténylegesen megfertőzni a vírus. A témában a legjobb publikációnak ezt tartom; a cikkből, illetve a mellékelt ábrából is látható, hogy a COVID-19 vírusa a vizsgált anyagok közül műanyagon maradhat a legtovább fertőzőképes, de ismét hangsúlyozom: az, hogy a kísérletben alkalmazott kiindulási vírusmennyiség mellett, laborkörülmények között 72 óra után még ki lehetett mutatni a vírus fertőzőképességét, nem azt jelenti, hogy egy fertőzött ember látogatása nyomán éppen ennyi ideig áll fenn a felületekről való megfertőződés kockázata. A konkrét számoknál fontosabb, hogy előfordulhat a fertőzött felületek érintésével terjedés, így nagyon fontos, hogy figyeljünk a gyakori és alapos kézmosásra.
6. Levegőben lebegő részecskékről is bármikor el lehet kapni: ha valaki hordozóként egyszer beleköhögött a levegőbe, a vírus akár órákig ott marad.
Ha valaki nem a Nemzetközi Űrállomáson él, akkor a tüdejéből, torkából kiköhögött cseppecskék nagyobb része néhány másodperc alatt leülepszik a talajra, illetve a környező felületekre. A legapróbb, aeroszolizált cseppecskék még néhány órán keresztül a levegőben maradhatnak, de az eddigi megfigyelések arra utalnak, hogy ezeken keresztül az új vírus nem, vagy csak nagyon ritkán képes fertőzni. Ettől függetlenül javítja a védekezést, ha a közösen használt helyiségekben gyakran szellőztetünk, így biztosan csökkentjük a vírus koncentrációját, ha esetleg fertőzött személy járt a szobában.
7. Nem mindegy, hogy milyen távolságból tüsszentenek arcon: ha csak kevés jut a vírusból a szervezetembe, kevésbé veszélyes.
Erről csak találgatni lehet. Néhány betegség esetén ismerünk ilyen összefüggést, de az új vírusról ebben a tekintetben még semmit nem tudunk. Közvetlen bizonyítékunk nem is lesz, hiszen olyan emberi betegséggel, ami ellen nincsen gyógyszerünk és halálos is lehet, nem végezhetünk emberekben kontrollált kísérleteket.
8. A koronavírus lappangási ideje akár 21 nap is lehet.
Most már számos ország járványaiból vannak egymástól független megfigyeléseink, amelyek azt mutatják, hogy a tipikus lappangási idő 4-6 nap, és extrém ritkán rövidebb két napnál, vagy hosszabb két hétnél.
9. Egészséges 65 év alattiak nyugodtan elkaphatják, biztosan nem lesz semmi bajuk.
Az eddigi adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a súlyos betegség és a halálozás kockázata idősebb életkorban kezd meredeken emelkedni, emellett a halálos kimenetel elsősorban olyan fertőzöttekre jellemző, akikben több, kockázati tényezőt jelentő krónikus betegség együttesen előfordul, általában – de nem mindig – az életkorhoz köthetően. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az egészséges fiatalok körében nulla a kockázat.
Nem nulla – csak nagyon alacsony. Kisgyermekekben pedig annyira kirívóan ritka, hogy abban a maroknyi esetben, amelyekben nem volt ismert és súlyos alapbetegség, felvethető, hogy a halálozást esetleg a koronavírustól független, ismeretlen tényező okozta. Végül a fiatalok kockázatával kapcsolatban sosem szabad elfeledkezni arról, hogy ha nekik nem is lesz bajuk a fertőzéstől, akkor is továbbadhatják olyanoknak, akiknél magasabb a súlyos betegség kockázata.
10. A vírus az A vércsoportúakra veszélyesebb, közöttük nagyobb eséllyel halálos.
Erre eddig egyetlen kínai vizsgálat eredménye utal. Későbbi, független kutatások fogják megerősíteni vagy cáfolni ezt a hatást, de addig is tegyük hozzá sietve, hogy a hatás erőssége ebben a tanulmányban is viszonylag kicsi volt. Általánosságban annyit lehet mondani, hogy többféle vírus és baktérium esetén egyértelműen tisztázott a vércsoport szerepe, de a legtöbb fertőző betegség esetén nincsen kimutatható hatás.
11. Ha valaki rendszeres dohányosként kapja el, biztosan belehal.
Néhány klinikai jelentésből úgy tűnik, hogy a dohányzás valóban növeli a kockázatot, de nagy esetszámot vizsgáló, statisztikailag megalapozott eredményt e válasz írásának pillanatában még nem publikáltak. (Ez akár már holnap megváltozhat; elképesztően gyorsan ömlik az információ.) Ugyanakkor általános vélekedés, hogy a dohányzás tüdőt károsító hatása befolyásolhatja a koronavírus-fertőzés lefolyását, emellett a dohányzás olyan krónikus betegségek kockázatát is növeli (például szív- és érrendszeri megbetegedések), amelyek a súlyos COVID-19 betegség ismert rizikófaktorai.
12. A brit népesség fele is elkaphatta a vírust, csak döntő részüknél tünetek nélkül ment le.
Ez az eredmény (pontosabban: hipotézis) nem tényleges tesztelési eredményeken, hanem egyetlen kutatócsoport matematikai modellező munkáján alapszik, amellyel a szakértők többsége (ide értve a járvány modellezésével foglalkozó szakértők többségét is) nem ért egyet. Nem a modellezéssel, mint módszertannal van baj, hanem ez a kutatócsoport olyan feltevésekre építette a modelljét, amelyeket a szakértők vitatnak. Ugyanilyen módszertannal, de általánosan elfogadott feltevésekkel és paraméterekkel sokkal alacsonyabb fertőzési számok jönnek ki.
13. Még kiderülhet, hogy a nyájimmunitás a megoldás: ha elég sok ember esik át a betegségen, akkor védetté is válik, a járvány pedig visszaszorul.
A „megoldás” ilyen kontextusban nem járványtani, hanem társadalmi fogalom. Tény, hogy a nyájimmunitás megállíthat egy járványt, de jobban szeretnénk, ha ezt az ehhez szükséges óriási fertőzésszám nélkül is el lehetne érni.
14. Ha egy ország fegyelmezetten betartja a karantént, akkor két hét alatt túl lennénk a csúcsponton.
Ez az állítás csak pontosabban megfogalmazva értelmezhető. Akkor igaz, ha az új esetek számáról beszélünk, és olyan szigorú karanténról, amely megállítja a járvány terjedését. Illetve a „túl lenni” fogalmát is pontosítani kell, hiszen ebben az esetben nem úgy leszünk túl a járványon, hogy utána nem is térhet vissza, hanem csak „felfüggesztjük” arra az időre, amíg a karantén tart. Tartós megoldást (a korábbi értelemben) akkor lehet elérni, ha a megnyert időben sikerül olyan feltételeket biztosítanunk a kórházi, tesztelési és kontaktkövetési kapacitás fejlesztésével, illetve idővel hatékony gyógyszerek vagy védőoltás kifejlesztésével, amelyek a karantén feloldása után is megakadályozzák a járványhullámot, vagy legalább mérséklik a következményeit.
15. Nem is igaz, hogy új gyógyszer kell: hatékony kezelés a már piacon lévőkből lesz.
A már engedélyezett gyógyszerek egy része laborkísérletekben ígéretes eredményeket mutatott, de arra még nincs bizonyíték, hogy bármelyik a fertőzött emberekben is érdemben befolyásolná a fertőzés lefolyását. Az eddig beharangozott biztató klinikai eredmények sajnos nem megfelelően ellenőrzött körülmények között születtek, így egyelőre nem bizonyító erejűek. A legesélyesebbnek tartott gyógyszerekkel most kezdődnek azok a klinikai vizsgálatok, amelyek alapján bizonyosat lehet majd mondani.
16. Kiderülhet, hogy ez a vírus mesterséges, laborban hozták létre, „biológiai fegyvernek”.
Számos természetes vírust elő tudunk állítani laborban: ezek megkülönböztethetetlenek a „természetben” előforduló társaiktól. Így voltaképp egyetlen vírusról sem jelenthetnénk ki teljes bizonyossággal, hogy természetes vagy mesterséges eredetű-e, de ettől még nem kell összeesküvés-elméletekhez folyamodnunk: ahogy már sokan fogalmaztak, a természet a legnagyobb terrorista. Az új vírus genetikai állománya alapján biztosan tudjuk, hogy a koronavírusok közül is egy, elsősorban denevéreket fertőző csoportból származik, esetleg másik emlős köztigazda közvetítésével. Azt is évek óta tudtuk, hogy ezek a vírusok viszonylag könnyen „ugrálnak” az emlősfajok között, így a kutatók régóta számítottak arra, hogy ebből a csoportból még kikerülhet emberi világjárványt elindító kórokozó – nem a laborok, hanem a természet vegykonyhájában „kifőzve”.
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready