Volodimir Zelenszkij rengeteg ingatlannal és bankszámlával rendelkezik Nyugaton. Biztos vagyok benne, hogy ezek figyelembevételével tervezi potenciális távozását – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjújában Douglas Macgregor. A nyugalmazott amerikai ezredes szerint Ukrajna már megtett minden tőle telhetőt, a háború pedig a „Biden-fázisba” lépett.
 Macgregor amúgy maga sem angyal: egyik fő tervezője volt Jugoszlávia NATO-bombázásának, és Irak lerohanását is az ő alapelvei szerint vitelezték ki az ezredes Wikipédia-szócikke szerint (fotó: Wikimedia Commons) |
– Az ukrán ellentámadás nem hozta meg a tőle várt reményeket, ráadásul nemsokára beköszönt az őszi, esős időjárás, amely lehetetlenné teszi a szárazföldi műveletek végrehajtását. Képesek lehetenek az ukránok még egy utolsó, nagy támadásra az elkövetkező hetekben?
– Az ukrán hadsereg teljesen kimerült. Kisebb, korlátozott támadásokon kívül mást nem igazán tudnak tenni, ezek is csak arra jók, hogy az erő illuzióját fenntartsák. Mindeközben Moszkva a rendelkezésre álló, nyílt források és információk szerint több száz kilométer hosszú új vasútvonal kiépítésébe kezdett Kelet-Ukrajnában. Az egyik szakasz a donyecki Burne településétől húzódik Marovodnéig. Ez lerövidíti a távot a nyugat-oroszországi Rosztov-na-Donu és Mariupol között, elhárítva ezzel az ukrán tüzérségi- és rakétatámadások jelentette fenyegetést.
Ezt követően a vonal tovább halad a tengerpart mentén Berdjanszkba, ahonnan pedig Melitopolba veszi az irányt. Ezeknek az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően az orosz logisztikai útvonalak az amerikai HIMARS-rakétarendszerek távolságán kívül kerülnek, ugyanakkor a brit Storm Shadow cirkálórakétákkal vagy a szintén amerikai ATACMS ballisztikus rakétákkal még mindig elérhetik őket az ukránok. Emellett az új utánpótlásvonalak a jövőben egy nagyobb offenzíva indítását is lehetővé teszik az oroszok számára.
– Nemrégiben megérkeztek az első Abrams tankok Ukrajnába. Hozhatnak ezek, vagy akár az F–16-os vadászgépek bármiféle változást?
– Nem. Hadseregeket nem lehet csak úgy, háború közben felépíteni. Ez hosszú éveken át tartó folyamat, a humán erőforrások, hadi eszközök, a modernizáció és a kiképzés terén is.
Az ukrán harctéri sikerekre vonatkozó elvárások sosem voltak reálisak.
Ráadásul a NATO által nyújtott kiképzés és tanácsadás nem illeszkedik a kelet-ukrajnai hadviseléshez. Az orosz katonai erő a csapásmérő eszközök – rakéták, tüzérség, drónok és vadászgépek – szisztematikus integrációján nyugszik, űr- és szárazföldi megfigyeléssel párosulva. Amint az orosz egységek mélységi védelmet alakítottak ki Kelet-Ukrajnában, a pontos és pusztító tüzérségi és rakétacsapások ellen szinte semmi esélyük sem volt az ukrán szárazföldi és légi erőknek.
– A napokban úgy fogalmazott, kezdetét vette a háború „Biden-fázisa”. Mit ért ez alatt?
– Ukrajna megtett minden tőle telhetőt. A Biden-fázis azt jelenti, hogy Ukrajna katonai, gazdasági és pénzügyi értelemben az Egyesült Államok 51. állama lett.
A Biden-adminisztráció gyakorlatilag Ukrajna tulajdonosává vált.
– Ugyanakkor a sokat emlegetett „Ukrajna-fáradtság” valós és súlyosabb, mint eddig bármikor a háború kitörése óta. Ezt jelzik a lengyel és szlovákiai fejlemények, valamint Washington is arra utaló jeleket küld Kijev felé, hogy veszélyben a rendíthetetlen támogatás. Aggódnia kellene Zelenszkijéknek?
– Volodimir Zelenszkij rengeteg ingatlannal és bankszámlával rendelkezik Nyugaton. Biztos vagyok benne, hogy ezek figyelembevételével tervezi potenciális távozását.
– Hogyan befolyásolhatja a közelgő elnökválasztási kampány az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás mértékét?
– Az amerikaiakat ritkán érdekli bármi is, ami a határaikon kívül történik, és ha ők dönthetnének, valószínűleg tartózkodnának minden tengerentúli beavatkozástól vagy szövetségi rendszertől. 1917-ben és 1941-ben Woodrow Wilson illetve Franklin D. Roosevelt elnökök belemanőverezték Amerikát egy háborúba, két olyan állammal – Németországgal és Japánnal –, amellyel az Egyesült Államok évtizedek óta jó kapcsolatokat ápolt. Az amerikai nép sem az első, sem a második világháborúban nem akart belekeveredni.
A mostani helyzet sem más.
A potenciális csőd és az adósságok által gerjesztett infláció, valamint a Biden-kormányzat káros politikája okozta csalódottság, frusztráció is amellett szól, hogy véget kell vetni az ukrajnai konfliktusnak, mégpedig a vietnámi modellhez hasonlóan. Naivitás ugyanakkor azt gondolni, hogy Washingtonban győzni fog a racionalitás.
