2017. április 24., hétfő, György, Gyöngyvirág napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
23:31 De Maiziere és Merkel beszélgetnek23:12 Zsidó múzeumba és buzikurzusra vinné Mohamedéket a németországi főkipás22:46 Egy év alatt több mint 50 százalékkal nőtt a bűncselekménnyel gyanúsított "menedéket kereső emberek" száma Merkelisztánban22:22 Hátha igaz: CEU-kitűző miatt ugrottak neki egy libsi provokátornak egy népzenei koncerten21:46 Zuglónak gyurcsányista önkormányzati képviselő kellett - de ha úgy jár, mint az előző szoci, akkor így is jó lesz21:39 Demokráciaünnep a Nyóckerben: kétezer forintért terelik a cigányokat a szavazóurnához21:27 Macron-Le Pen-küzdelem várható az exit poll eredmények szerint a francia elnökválasztás második fordulójában20:31 Aknára futottak EBESZ-megfigyelők Luhanszk közelében - egy amerikai meghalt20:24 Domonkos László: A románok rettegtek a székely hadosztálytól19:58 Nagy bűnt követett el a pápa: náci koncentrációs táborokhoz hasonlította a migriszállásokat - a zsidók szóltak, hogy gyónnia kell19:39 Igazán véget érhetne már az a világháború: a Reichstag elfoglalásának "hadtörténeti rekonstrukcióján" örömködtek Moszkva mellett18:49 Budapesten tartanak kínai filmhetet - Balog Zoltán Jackie Channel parolázott18:16 Egy valóban megtörtént holokauszt és egy valódi diktatórikus rezsim magyar áldozata17:48 Kiutasítási kvóta, leszámolás a holonézőponttal, Willkommenskultur a német gyerekek felé16:59 A "félfasiszta, nemzetiszocialista gondolkodású" Orbán-rendszert akarták elsöpörni az Erzsébet hídon - mind a húszan
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika, Külföld :: :: Hozzászólások

Lovas István: A Trump-Hszi-sokk - a nekünk is jó száznyolcvan fokos fordulat

Reklám

Sok mindenre számítottak Amerikában és világszerte a Trumpot figyelők, de arra nem, hogy magyar idő szerint tegnap (azaz tegnapelőtt, pénteken - a szerk.) reggel az amerikai elnök felvette a kagylót, és hosszabban beszélt Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Zoom
Beszélgetésük, emelte ki az erről készült gyorsjelentésének első mondatában a Washington Post, „rendkívül szívélyes” volt. És azzal zárult, hogy Trump boldog holdújévet kívánt Hszi elnöknek, és a kakas évében virágzó gazdaságot az egész kínai népnek.
Miközben meghívták egymást kölcsönös látogatásra, és ígéretet tettek további megbeszélésekre azzal, hogy azok nagyon sikeresek lesznek a két ország számára.
Nem csoda, hogy megállt az ütő fenn és lenn, hiszen Trump elnök ekkorát nem igazán fordult kampányígéretei­hez, korábbi Twitter-üzeneteihez és ahhoz képest, hogy miután protokollt szegve telefonon beszélt a tajvani elnökkel, beígérte, Washington készen áll majd arra, hogy megváltoztassa az „egy Kína politikáját”, amely Nixon elnök óta az amerikai–kínai diplomáciai kapcsolatok sziklaszilárd alapját képezik.
És pontosan ezt az „egy Kína elvet” sietett most az amerikai elnök megerősíteni Hszi elnöknek.
Rendkívüli élmény volt főleg a Wall Street Journalban, a neokonzervatív, háborús uszítók lapjában a két vezető beszélgetését ismertető cikk beözönlő kommentárjait olvasni. A kommentelők sokkos állapotba kerültek. Míg a telefonbeszélgetésről tudósító Hszinhua kínai hírügynökség láthatóan nyugodt elégedettséggel ezt a címet adta jelentésének: Hszi és Trump megállapodik a nyerő–nyerő együttműködésben és a konstruktív kínai–amerikai kapcsolatok továbbfejlesztésében.
A WSJ egyik kommentátora így reagált: immár „hivatalos”, hogy Trump Oroszország és Kína barátságával az Egyesült Államokban „kommunista politikát” folytat. Egy másik azt, hogy bizony nem véletlen, amiért a New York-i Trump-toronyban az egyik bérlő a Bank of China.
De voltak józan hangok is. Az egyik olvasó azt kommentelte, hogy Trump egyszerűen reálpolitikus, és tekintettel Kína gazdasági hatalmára, teljesen természetes a jó kapcsolatok kiépítése a két ország között, csakúgy mint a feszültségek enyhítése, mert az mind az Egyesült Államoknak, mind Kínának az érdeke.
Trump telefonbeszélgetése valóban „pikáns” fordulat, már csak azért is, mert éppen tegnap (azaz tegnapelőtt, pénteken - a szerk.) érkezett Amerikába Abe Sinzo japán miniszterelnök, aki, mint azt kiemelik a telefonbeszélgetésről beszámoló amerikai lapok, Kína fő stratégiai ellenlábasa.
Eddig a jobboldal – mi – igen helyesen örült annak, hogy Donald Trump kampányígéreteinek nagy részét betartja. Most viszont ismét örvendetes fordulat következett be azzal, hogy pontosan az ellenkezőjét tette, azaz a háború kirobbantásához vezető egyenes út helyett a békét, a tárgyalásokat és a kapcsolatok javítását ígérte meg a két nagyhatalom között.
Miért ne lenne ugyanis Magyarországnak és az egész világnak ez az alapvető érdeke?
Azok, akik gyorsan meg akarják tudni, hogy mi a nemzeti érdek, elég, ha elolvassák a hazai balliberális médiumok kommentárjait a fontosabb eseményekről, legyenek azok belföldiek vagy külföldiek.
Amikor minden normális ember érdeke a tárgyalás és nem a háborús fenyegetés, legyen az a magyar és orosz vezető budapesti találkozója vagy Trump óvatos lépései az amerikai-orosz kapcsolatok elfordítására a háború mezsgyéjéről, akkor e társaság, hisztérikus üzemmódra kapcsolva, minden esetben a feszültségek fenntartása és azok tárgyalásos úton való rendezése ellen tör lándzsát.
És minden esetben – nyilván teljesen véletlenül – az amerikai neokonok és európai követőik, a brüsszeli eurokraták és a merkeli politikusokkal vallanak pontosan megegyező véleményt.
Jellemző az is, miként illusztrálta az amerikai média a két ország vezetője beszélgetésének hírét. A Washington Post Donald Trump és Hszi Csin-ping savanyú arcot mutató képeit kereste ki. A kínai globális televízió két, mosolygós arcú képpel illusztrálta a beszámolóját, amelynek ezt a címet adta: „Hszi és Trump azt ígérte, hogy újabb szintre emeli a kínai–amerikai kapcsolatokat”.
Ha meggondoljuk, távlatilag milyen káros hatással lehetett volna a magyar érdekekre nézve a két nagyhatalom közötti viszony romlása, ami feltétlenül bekövetkezik, ha Trump nem hajtja végre ezt a száznyolcvan fokos fordulatát, igen nagy örömmel üdvözölhetjük kettejük konstruktív beszélgetését.
Mivel Magyarország a nyugati szövetségi rendszer része, képtelen lett volna arra, hogy egy egyre feszültebb amerikai–kínai konfrontáció esetén, amelyet feltétlenül Kína-ellenes szankciók bevezetése kísért volna, a keleti nyitás politikáját Kína tekintetében olyan mértékben elmélyítse, amely belső feszültségeket és ellentéteket kelt e szövetségi rendszerben.
Az orosz „front” után most a kínai „fronton” megütött, még az előbbinél is békülékenyebb washingtoni hang felbecsülhetetlenül fontos esemény számunkra.
(Forrás: Magyar Hírlap)



 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2017 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready