Az 1956-os „emlékezés” gerincét magyarországi zsidók, illetve egy goj politikus antiszemitázgató, holokausztozó, a magyarságot vagy annak jelentős részét ilyen-olyan módon rossz színben feltüntető megnyilatkozások alkotják. Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnokkal azonban az izraeli újságíró minden igyekezete ellenére csak annyit volt képes kimondatni: „A magyarok voltak a legrosszabb antiszemiták”. Megszólalt még Mécs Imre SZDSZ-es, majd MSZP-s politikus, Eörsi László történész és a Magyar Honvédség egy Sándor György nevű nyugállományú tisztje, aki nem rejti véka alá, hogy nem szereti Magyarországot.
A Jiszráél Há-Jom (Izrael Ma – ישראל היום) igen olvasott hírportál a zsidó államban, s szinte egyedüli vezető újságként szentelt nagyobb teret az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának. Az 1956-ra „emlékező” izraeli lap a felvezetőt ezzel a megállapítással indítja: „A budapesti zsidók azt hitték, hogy megint őket fogják bántani. Az a tény, hogy a kommunista vezetők közül néhányan (sic!) zsidók voltak, csak olaj volt az antiszemitizmus tüzére.”
A megszólaltatottak közül elsőként említsük meg a Zuglóban lakó Sándor György nyugalmazott katonatisztet, akiről az izraeli újságíró úgynevezett „függő beszéd” formájában mindjárt az interjú elején megállapítja: „Sándor György nem szereti az országát, Magyarországot”, majd az egykori honvédtiszt (!) indokát szó szerint idézve így folytatja: „Itt már Hitler előtt hoztak antiszemita törvényt.”
 Sándor György - nem szereti Magyarországot (fotó: Kovács Klaudia) |
A nyugállományú honvédtiszt Izraelről viszont nagy szeretettel szól, s elmondja: ma már igazán bánja, hogy az életét nem egy kibucban élte le. Az 1956-os forradalmat a „hon védője” katonatisztként érte meg egy délnyugat-magyarországi tüzérségi laktanyában. „A felkelőket huligánoknak tartottuk. Kiszabadították a börtönből a rabokat, akiknek csak egy része volt politikai elítélt, míg a legtöbbjük közönséges bűnöző volt”, vélekedik Sándor György. Az egykori újságíró, majd honvédtiszt az izraeli újság újabb kérdésére válaszolva kijelentette: Azért nem vándorolt ki a háború után Izraelbe, mert az édesanyja egészen a haláláig arra várt, hogy az édesapja - az egyértelmű halálhíre ellenére - visszatér a munkaszolgálatból.
Eörsi László történész, a néhai Eörsi István fia szerint Magyarországon „a jobb- és a szélsőjobb kisajátítja magának az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, miközben azt a munkásosztály, szocialisták, liberálisok és idealista kommunisták vívták meg”, mondja Eörsi László az izraeli újságnak, majd megvádolja a Terror Háza Múzeumot: „Sok ténybeli tévedést vonultat fel, de a legsúlyosabb tévedése az, hogy a kommunizmus korszakát jóval komorabb színben festi le, mint amilyen valójában volt, míg a fasizmus korszakát jóval derűsebb színben tünteti fel, mint amilyen az valójában volt.”
 Eörsi László: túl sötéten ábrázolják a kommunizmust (fotó: Fb) |
A magyarországi kommunisták Eörsi László szerint sem emlékeztek eléggé a zsidó holokausztra, aminek az lehetett az oka, hogy „az oroszok győzték le a németeket, és nem a magyarok.” A Terror Háza további bűneként Eörsi felrótta, hogy a múzeum honlapján a második világháborúval kapcsolatban egyetlen egyszer nem olvasható a „zsidó” szó, pedig „a holokauszt áldozatainak száma 200-szor nagyobb volt, mint az 1956-os felkelés halálos áldozatainak a száma.”
Mécs Imre, az SZDSZ, majd az MSZP országgyűlési képviselője elöljáróban elmondta: kötelességének és egyben megtiszteltetésnek veszi, hogy izraeli újságnak nyilatkozzon arról, hogy az 1956-os forradalomban lélekszámukhoz képest a zsidók igen nagy számban vettek részt. Nem csak neki, hanem már a jezsuita orvos édesapjának is igen sok zsidó ismerőse, páciense, jó barátja volt, ezenkívül ő maga politikusként rendszeresen beszédet mond a különböző holoemlékezéseken, emlékeztetett Mécs.
 Mécs Imre - a bitó alól az MSZP-be |
„A jobboldal és a nácizmus a háború után megvetett volt, ezért a felkelés (1956) résztvevői főleg liberálisok, szocialisták és idealista kommunisták voltak”, állítja Eörsi Lászlóval egybehangzóan Mécs Imre. A politikus az izraeli újságnak elmondta, hogy miért választotta a kommunista rendszer bukása után a balliberális pártot, az SZDSZ-t. Ám meglehetősen szelektív módon arról nem beszélt, hogyan érezte magát Pető Iván, Bauer Tamás és a hasonszőrűek társaságában, akiknek szülei ávós pribékként derekasan kivették részüket a magyarság elnyomásából, megkínzásából. Amiképpen hallgatott arról is, hogy valójában csöbörből vödörbe került, amikor később annak az MSZP-nek lett az országgyűlési képviselője, amelynek jogelődjei, ideológiai elei őt kis híján fölkötötték. Mécs Imre az izraeli újságírónak ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy végül is azért úszta meg a kivégzést, mert a családja ismerőse volt egy jó kapcsolatokkal bíró korabeli muzsikus, aki kieszközölte, hogy ne akasszák fel.
Keleti Ágnes ötszörös magyar olimpiai bajnok, 2004-től a Nemzet Sportolója, Prima Primissima- és több más díjjal kitüntetett sportoló. Az 1956-os Melbourne-i Olimpiáról nem jött haza, s 1957-től négy évtizeden keresztül Izraelben élt, ahol az ottani sportélet egyik vezetője volt.
 Keleti Ágnes: a magyarok voltak a legrosszabb antiszemiták (fotó: Czerkl Gábor) |
Az izraeli újság az „ünnepi megemlékezést” mindenképpen a magyarok antiszemitizmusára kívánta kihegyezni s ezért a 96. életévében járó, évek óta Budapesten élő Keleti Ágnest is ez irányba akarta terelni. Végül az újságíró Keleti Ágnes emlékező könyvéből idézett: „Az a hír járta, hogy a felkelők zsidó ávósok után kutattak”. Ezután az újságíró meg is magyarázza a héber olvasónak, hogy kik voltak az ávósok: „Az ÁVO olyan egység volt, amely a második világháború után felkutatta és kivégezte a náci gyilkosokat” (sic!). Az ötszörös olimpiai bajnok, Keleti Ágnes (az izraeli újság csak négy aranyáról tud – H. J.) állítólag csak annyit volt hajlandó mondani erről a témáról, hogy „a magyarok voltak a legrosszabb antiszemiták.”
Hering J. – Kuruc.info
