Győri Nemzeti Hírlap, 1944. július 7.
A legszebb úton, az Andrássy úton és mellékutcáiban jártunk tegnap. Hányszor sétáltunk ott, szívünkben egy titkos sóhajjal: Ha egyszer nekünk is ilyen szép palotánk lehetne, mint itt akármelyik! És most, ó Istenem, sajnáljuk a palotákat, mert a múlt vasárnapi légi terrortámadás alaposan megtépázta ezeket a gyönyörű házakat.
 A lebombázott Andrássy út 10. ház 1945-ben |
Bombák tépték fel és döntötték be a földalatti villamos alagútját, bombák döntötték össze a szép villákat, palotákat. Bombák verték ki a csillogó ablakszemeket, tépték ki az ajtókat, ablakokat, és a pusztulás fájó képe most az Andrássy útnak a Hitler-tértől a Városliget felé eső része és környéke.
A gyönyörű út zászlódíszét, a millenniumi emlékmű jobboldali ívét bomba találta. Ledőltek a szobrok és a hatalmas márványkő alatt felnyögött az Ismeretlen katona, kinek álmát megzavarták a vijjogó bombák és légiaknák. Sebzetten áll a Szépművészeti Múzeum, bombát kapott még a tó medre is.
Pestiek és vidékiek némán csikorgó szívvel járnak a romok között. Megfizetünk mindezért! – ez ül az arcokon, szemekben és a számlára mi, győriek is felírjuk szép városunk romhalmazait.
Megfizetünk érte! A német csodabomba, a V–1. már elkezdte a törlesztést, és még borzalmasabban folytatja majd nemsokára a V–2., V–3., míg Anglia jajgatva fogja megbánni, hogy nem hallgatott Hitlerre és elindította ezt a szörnyű, kegyetlen terrorhadviselést, melynek csak Anglia pusztulása lehet a vége!
p–j–.
