A júniusi választások után kezdődő politikai uborkaszezonba mindenképpen színt vittek a Fidesz (és a Mi Hazánk) frakcióalakításáról érkező hírek. Miután Meloni kikosarazta Orbánt az ECR-ből, majd fél nap múlva szabad utat engedett a magyargyűlölő román AUR-nak, Orbán és a Fidesz igen nehéz helyzetbe került az európai politika vizein. Meg kell hagyni, jó érzékkel és ügyességgel alapítottak maguknak egy új frakciót. Előbb, ahogy az ember a turkálóban, abból kezdtek válogatni, ami van. Június végén Bécsben fogadtak el kiáltványt az osztrák Szabadságpárttal (FPÖ), valamint Andrej Babis Elégedetlen Emberek Pártjával (ANO). Az FPÖ még el is adható "jobboldalinak" és "konzervatívnak" (szigorúan vegyük az idézőjelet!), de Babisnál már kikerekedhettek a szemek, ugyanis egészen eddig a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) frakcióban csücsültek, mégpedig olyan hitvány elemek társaságában, mint Macron pártjának képviselői, illetve a Momentumból érkező hungarofób ügynökök, Donáth Anna és Cseh Katalin. Korábban az SZDSZ is ebben a frakcióban próbálta rombolni hazánk szuverenitását.

Nem kívánok belemenni, hogy melyik párt mikor jelentette be a csatlakozását a Patriótákhoz, de lényegében Orbánék szépen kirántották az Identitás és Demokrácia (ID) pártjait Le Pen alól, így végül ő is csatlakozott a Patriótákhoz. A frakciónak jelenleg 12 országból 14 párt a tagja (amennyiben elfogadjuk, hogy a KDNP a Fidesztől független és létező entitás), de Lengyelországból is jelezte két képviselő (Anna Bryłka és Tomasz Buczek) a Korona Konföderációból, hogy csatlakozna a szövetséghez.

A Korona hat képviselőt juttatott az EP-be: hárman (Stanisław Tyszka, Marcin Sypniewski és Ewa Zajaczkowska-Hernik) az AfD vezette Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakciójába léptek be, a markánsan anticionista Grzegorz Braun pedig függetlenként folytatja. Brylka és Buczek az AfD miatt nem akart csatlakozni a Szuverenistákhoz, ugyanis ellenérzéseik vannak a németekkel szemben a korábbi történelmi események miatt. Számomra egyébként érthetetlen, hogy 2024-ben még mindig van olyan lengyel, aki esetleges fenyegetést lát a németországi jobboldalban.

Fideszes platformokon a Patriótákat úgy jellemzik, mint egy markánsan jobboldali, szuverenista, hazafias európai pártokból álló pártcsaládot, amely ellenpólusként jelenik meg az EP-ben a globalista és szélsőliberális-baloldali frakciókkal szemben, s gyakorlatilag a frakció megszületésével igazolják, hogy sikeres volt Brüsszel elfoglalásának első lépése. A Kuruc.info kommentelői között lévő fideszes trollok szimpatizánsok is felróják a Mi Hazánk Mozgalomnak, hogy nem kellene megosztani az európai jobboldalt, s a minimális(?) ideológiai ellentéteket félre kell tenni, s együtt kellene építeni a szocializmust a korábbi KISZ-titkárokkal az európai jobboldalt a Fidesszel. Azonban érdemes megvizsgálni, hogy lehet-e együtt építkezni a Patriótákkal, s hogy mekkorák is azok a "minimális" különbségek. Mindenképpen ajánlom a témához kapcsolódóan Doktor Faust írását, amely a zsidó és magyar jobboldal szétválasztásáról értekezik. Az imént hivatkozott dolgozathoz hasonlóan, ez az írás is a kóserkonzervativizmus elleni küzdelem szellemében született.

Az alábbiakban áttekintést szeretnék nyújtani a Patrióták Európáért (Patriots for Europe - PfE) frakció tagjainak Izraelhez, a cionizmushoz és a Likudhoz való viszonyáról.

A szövetség jelenlegi tagjai a Fideszen és a KDNP-n (10, illetve 1 képviselő) kívül az Osztrák Szabadságpárt (Ausztria, 6 képviselő), a Flamand Érdek (Belgium, 3 képviselő), az Elégedetlen Polgárok Akciója (7 képviselő), illetve az Eskü és Autósok (2 képviselő) (Csehország), a Dán Néppárt (Dánia, 1 képviselő), a Nemzeti Tömörülés (Franciaország, 30 képviselő), a Logika Hangja (Görögország, 1 képviselő), a Szabadságpárt (Hollandia, 6 képviselő), a Lettország az Első (Lettország, 1 képviselő), a Liga (Olaszország, 8 képviselő), a Chega (Portugália, 2 képviselő) és a Vox (Spanyolország, 6 képviselő). Összesen 84 mandátum.

A Fidesz-KDNP kóserkonzervativizmusának bizonyításától eltekintek, úgy gondolom, hogy ez evidens ezen az oldalon, akinek mégsem, az használja a keresőt.

A hollandiai Szabadságpárt (PVV) talán a legközismertebben filoszemita párt az egész Patrióták frakciójában. A párt elnöke, Geert Wilders. Wilders programját tévesen nevezik szélsőjobboldalinak, az színtisztán cionista és populista. A Koránt Adolf Hitler Mein Kampfjához hasonlította, s be is tiltaná. Wilders legalább ötvenszer járt már Izraelben, ahol „otthon érzi magát”. Évente egyszer ellátogat oda, de volt már olyan év, hogy háromszor is hosszabb időt töltött a zsidó államban.

Wilders 18 éves korában, a középiskola elvégzése után Ausztráliába szeretett volna menni, de nem volt elég pénze, és így Izrael felé vette az irányt. Arra is gyanakodott, hogy anyja családja, amely indonéziai holland telepesek leszármazottja, zsidó származású, de erre bizonyítékot nem talált. Fiatalon találkozott Ariel Saronal és Ehud Olmerttel is. Saronra azóta is példaképként tekint.

Jeruzsálemet – ahol annak idején egy kenyérgyárban dolgozott – a világ leggyönyörűbb városának tartja. Az Ashkelon melletti Yad Mordechai kibucban mezőgazdasági munkát végzett, majd hosszabb időt töltött Mosav Tomerben, Jerikótól északra. Volt egy izraeli barátnője is, és a rövidre tervezett látogatásból többéves lett. Amikor évekkel később visszatért Hollandiába, megőrizte izraeli elképzeléseit a "terrorizmus elleni küzdelemről" és az ország iránti "különleges szolidaritás érzéséről". Beszél egy kicsit héberül is.

Wilders nem tagadja, hogy szimpatizál a cionista eszmékkel, Észak-Amerikában több "jobboldali" zsidó csoport lelkesen támogatja. Floridában egy zsinagógában szónokolt, és Los Angelesben is ovációval fogadták, amikor kijelentette, hogy a holland nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe kell áthelyezni. Barátja a befolyásos Pamela Geller, az a zsidó anti-iszlamista aktivista, aki a Trump elnökkel szoros kapcsolatban álló Breitbart hírportálnak is dolgozik. Wilders azt is követeli, hogy Hollandia kérjen bocsánatot (!!!) a második világháború során a holland nácik által elkövetett jogsértések miatt.

Wilders így nyilatkozott Izraelről: „Sok érdekes közel-keleti országban jártam – Szíriától Egyiptomig, Tunéziától Törökországig, Ciprustól Iránig – de sehol nem volt bennem az a különleges szolidaritás érzés, mint amilyen mindig a Ben Gurion nemzetközi repülőtéren landol."
Wilders azt is mondta, hogy a Nyugatnak egy emberként kell Izrael mögött felsorakoznia, mert Izrael a Nyugat első védvonala az iszlám ellen.

Palesztina kérdését Wilders úgy rendezné, hogy szerinte át kell nevezni Jordániát Palesztinának, és a probléma meg is van oldva. Jordánia természetesen felháborodott, s az izraeli cionista retorika szócsövének nevezte Wilderst.

"Jordánia Palesztina. Nevének Palesztinára váltása véget vet a közel-keleti konfliktusnak, és alternatív hazát biztosít a palesztinoknak." Azt is mondta, hogy Izrael különleges státuszt érdemel a holland kormányban, mert nevében "Jeruzsálemért" harcolt. Wilders felszólította a holland kormányt, hogy Palesztinaként hivatkozzon Jordániára, és helyezze át nagykövetségét Jeruzsálembe.

2010 decemberében Wilders sürgette Izraelt, hogy építsen több izraeli telepet a megszállt Ciszjordániában, majd annektálja a területet, hogy védhető határokat tudjon felállítani. Az arab országokat hibáztatta a palesztin menekültek szenvedéséért, és felszólította Jordániát, hogy nyissa meg határait a palesztinok előtt.

Wilders felesége a nem magyar, hanem magyarországi zsidó származású Márfai Krisztina. 1992-ben házasodtak össze, gyerekük nincs (természetesen...). A pár gyakran jár Magyarországon is. A feleség szülei egy kis szabolcsi faluban, Nyírparasznyán élnek. Wilders már ott is megfordult, és természetesen Orbán Viktorral is jóban van.

A Holland Hírszerző Szolgálat (AIVD) 2009 és 2010 között vizsgálta Wilderst "Izraelhez fűződő kapcsolatai és hűségére gyakorolt lehetséges hatása miatt".

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szintén Izrael-barát álláspontot képvisel. 2010 decemberében az FPÖ elnöke (a hasonló gondolkodású jobboldali pártok képviselőivel együtt, például a holland Szabadságpárttal) Izraelbe látogatott, ahol kiadták a Jeruzsálemi Nyilatkozatot, amely megerősítette Izrael jogát a létezéshez és a "védekezéshez", különösen az iszlám "terrorral" szemben. Ellátogattak a megszállt Ciszjordániában lévő zsidó telepekre, Áskelon városában pedig elnökük az izraeli hadsereg ottani laktanyájában még a gyalogságnál használatos golyóálló védőmellénybe (sáhpác) is belebújt, arcát korommal ékesítette. Strache akkor azt is kijelentette, hogy "azok után, amiket a zsidó emberek és a diaszpóra ellen tettek, a mi felelősségünk, hogy a zsidó népnek biztonságos jövője legyen." Az osztrák "nemzeti" párt elnöke még kiemelte, hogy a "terrorizmus nem lehet a párbeszéd része" a palesztinok és a zsidók között.

Az FPÖ Jeruzsálemet is elismeri Izrael fővárosaként. Meghívásukra Bécsbe látogatott az izraeli drúz Ayoob Kara, a Likud párt tagja. David Lasar, az FPÖ korábbi parlamenti (alsóházi) képviselője egyben a Zsidó Kulturális Közösség tagja is. A 2018-as évi sokadik holoszeánszon Heinz-Christian Strache akkori elnök, s több magas pozícióban lévő FPÖ-politikus is képviseltette magát.

A belgiumi Flamand Érdek (Vlaams Belang - VB) iszlámellenességéhez kapcsolódóan erősen Izrael-barát politikát folytat. A zsidókat és Izraelt a radikális iszlám elleni szövetségeseknek tekintik. Antwerpenben a város nagyszámú zsidó közösségének egy része aktívan támogatja a pártot, mivel fenyegetve érzik magukat a növekvő muszlim lakosság által kiváltott antiszemitizmus új hulláma miatt. 2010-ben a párt tagja volt a fentebb is említett Izraelbe látogató delegációnak, ahol kiadták a "Jeruzsálemi Nyilatkozatot", amely megvédte Izrael létezésének és a terrorizmus elleni védekezésének jogát.

Ayoob Kara izraeli miniszterhelyettes, későbbi miniszter, s a Likud egyik meghatározó politikusa 2011-ben felkereste a pártot Antwerpenben. 2014 márciusában a párt Dewinter által vezetett missziója ellátogatott Izraelbe, és találkozott Ofir Akunissal, a Miniszterelnöki Hivatal miniszterhelyettesével. A Likud és a küldöttség találkozóját a Szamáriai Regionális Tanács vezetője, Gershon Mesika és helyettese, Yossi Dagan szervezte.

Az Andrej Babis vezette Elégedetlen Polgárok (ANO) pártjáról már fentebb említettem, hogy az európai liberálisok között foglalt helyet, mielőtt csatlakozott volna a "jobboldali" Patriótákhoz. 2020 januárjában Babis miniszterelnökként Izraelbe látogatott, hogy részt vegyen az ún. holokausztról és áldozatairól szóló megemlékezésen. Megbeszélést folytatott Reuven Rivlin izraeli elnökkel, és találkozott "cseh" holokauszt-túlélőkkel. Babis így nyilatkozott a túlélőkkel való találkozásáról: "Nagy benyomást tettek rám. Energikusak, és nyíltan beszélnek arról, amit átéltek. Mindannyian megtapasztalták a a holokauszt borzalmait, ami elképzelhetetlen annak, aki még nem tapasztalta."  Babis továbbá elmondta a holoszeánsszal kapcsolatban, hogy "A legjobban Lau rabbi beszéde érintett meg, aki hét és fél évesen érkezett Buchenwaldba. Azt mondta, nem felejt, és nem bocsát meg."

Itt azért szeretném megjegyezni, hogy, azok, akik folyton a keresztényi megbocsátást vágják a képünkbe, amikor valami vérlázító sérelem ér bennünket, most kijelentik, hogy nem akarnak megbocsátani, de ennél is érdekesebb, hogy a hivatalos holodogmák szerint a 7 és fél éves zsidó gyerekekre rögtön a szelektálás, gázosítás, majd a krematórium várt. Babis esetleg tagadná a szent holokausztot? Esetleg a dogmák állításai nem felelnek meg a valóságnak?

2021 márciusában Babis Orbán Viktor társaságában Izraelbe látogatott, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel "a zsidó állam kiemelkedően sikeres oltási programjának tapasztalatairól tárgyaljanak". A találkozón megállapodtak abban is, hogy Magyarország után Csehország is diplomáciai képviseletet nyit Jeruzsálemben, ezzel is elismerve, hogy a várost a zsidó állam fővárosának tekinti. Izrael külügyminisztere, Gabi Askhenaz megköszönte Babisnak a lépését.

A tavaly októberben kirobbant Hamász-izraeli konfliktus kapcsán az ANO indítványozta, hogy fel kell számolni Csehországban Palesztina nagykövetségét. Babis azt is kijelentette, hogy "Nyugat-Palesztina támogatása okozta a közelmúltban az Izrael elleni támadást".

A Dán Néppárt (DF) támogatja Izraelt, és ellenzi Palesztina elismerését azzal az indokkal, hogy nincs hatékony palesztin állam, továbbá Jeruzsálembe akarja költöztetni Dánia nagykövetségét. Søren Espersen, a párt külügyi szóvivője újságírói kérdésre úgy nyilatkozott a követség esetleges áthelyezésével kapcsolatban, hogy "nagyon jó gesztus lenne, ami remélem, megtörténik. Nem fűzök nagy reményeket, de mi, a Dán Néppártban már évek óta vágyunk erre."

A Dán Néppárt továbbá azt is akarta, hogy november 7-én minden dániai középületre (!) tegyék ki az izraeli zászlót, hogy így fejezzék ki rokonszenvüket Izrael iránt.

A francia Nemzeti Tömörülés (RN) új elnökeként Marine Le Pen apja szellemi hagyatékával szakítva állt be a cionisták csahos kutyái közé. 2011-ben Ile-de-France régió tanácsának tagjaként kezdeményezte, hogy a többi párthoz hasonlóan az akkor még Nemzeti Front (FN) néven működő párt is elkísérhessen iskolai csoportokat Auschwitzba. Ezt elsősorban "elvi kérdésnek" tartotta.

"Elfogadhatatlan volt számomra, hogy az én frakcióm ne vegyen részt ezeken az utakon. Ez a demokrácia kérdése" - nyilatkozta akkor Marine Le Pen.

Az október 7-ei támadások után Le Pen határozottan támogatta Izrael jogát az "önvédelemhez", valamint a gázai bombázásokhoz. Így fogalmazott: "A legrosszabb történik, izraeli földön pogromokat látunk, amelyeket egy terrorista csoport hajt végre leírhatatlan állatiassággal… Izraelnek meg kell engedni, hogy felszámolja a Hamászt."

A párt elnöke, Jordan Bardella úgy nyilatkozott a francia rádiónak, hogy „sok francia zsidó számára a Nemzeti Tömörülés pajzs az iszlamista ideológiával szemben." Bardella azt is elmondta, hogy ellenzi Palesztina elismerését, mert ez a "terrorizmus elismerését jelentené".

Le Pen parlamenti képviselői közül többen részt vettek egy októberi párizsi felvonuláson, amelyet zsidó csoportok vezettek Izraelt támogatóan. 2018-ban Le Pen megpróbált részt venni Mireille Knoll, egy antiszemita gyilkosságban meggyilkolt zsidó nyugdíjas emlékére rendezett felvonuláson , de a bosszú népe "kifasisztázta" a megemlékezésről.

A 2024-es franciaországi választások előtt Amichai Chikli, a Likud diaszpóraügyi miniszter kijelentette, hogy Izrael számára kiváló lenne, ha Le Penék nyernék a választásokat. Arra a kérdésre, hogy pártvezetője, Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyetért-e ezzel, Chikli azt mondta: „Szerintem én és Netanjahu azonos véleményen vagyunk”.

Mint ismert, Marine Le Pen a zsidók kegyeiért még a saját apját is elnémíttatta, majd ki is dobta a pártból.

A görög Logika Hangjának elnöke, Afroditi Latinopoulou szerint a Hamász támadása a nyugati civilizáció elleni terrortámadás is, nem csak Izrael ellen irányul. Latinopoulou az alábbi nyilatkozatot tette, amikor Irán rakétákkal válaszolt Izraelnek, amiért azok egy harmadik országban indítottak terrortámadást a perzsa állam követsége ellen: "egyértelműen elítéljük az Irán által a Közel-Kelet egyetlen nyugati állama, Izrael ellen drónokkal és rakétákkal indított támadást, ami komoly aggodalomra ad okot a térségbeli konfliktus további eszkalációja miatt. Irán Izrael elleni támadása várható volt, és a nyugati világról alkotott fanatikus muszlim felfogások veszélyére emlékeztet. Ma Izrael ellen irányult a támadás, holnap a keresztények és a nyugati civilizáció ellen."

Matteo Salvini Ligája szintén közismerten barátságos érzéseket táplál Izrael és a Likud irányába. A 2021-es palesztin rakétatámadásokkal kapcsolatban Salvini így kiáltott fel: "Éljen Izrael, amely megvédi létét, éljen a béke és a népek együttélése!"

Salvini bírálta az Izraellel szembeni iráni politikát, és szkepticizmusát fejezte ki az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatban. Terrorszervezetnek tartja a Hezbollahot, ami ellentmond az olasz kormány hivatalos álláspontjának. Támogatta Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerését, 2020 januárjában pedig kijelentette, hogy támogatja Olaszország izraeli nagykövetségének a városba költöztetését.

2018. december 12-én Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu „Izrael nagy barátjaként” üdvözölte Salvinit, aki 2018-ig már négyszer járt Izraelben.

Eli Vered Hazan, a Likud külügyi igazgatója 2021-ben egy online beszélgetésen vett részt a Salvini által vezetett Liga párt ifjúsági szervezetének tagjaival.

A Hamász 2023. októberi támadásait követően Salvini "rasszizmussal" vádolta meg az Amnesty International (!) olasz szervezetét, amiért megtagadták a képregény- és játékfesztiválon való részvételt, mivel Izrael olaszországi nagykövetsége támogatta az eseményt. Salvini elítélte azt is, hogy Erdoğan a Hamaszt felszabadítónak minősítette, mondván, az ilyen állítások „nem segítik az eszkaláció feloldását”.

A portugál Chega határozottan Izrael-párti álláspontot képvisel az Izrael-Hamász háborúval kapcsolatban, bírálva más portugál politikai pártokat a konfliktussal kapcsolatos álláspontjuk miatt. A párt elnöke, André Ventura az alábbiakat nyilatkozta: világosnak kell lennie, hogy a Hamász indította el ezt a háborút , amely egy terrorista csoport, és egy olyan államot támad meg, amelynek választott, legitim kormánya van, és amelynek civiljeit ok nélkül támadták meg, jogot adva Izraelnek a katonai beavatkozásra” és „a fenyegetés semlegesítésére”.
Ventura a portugál kormányfő azon szavaira reagált ilyen vehemensen, mely szerint tűzszünetre van szükség, s nyugalomra inti a feleket.
A párt indítványt nyújtott be a parlamentnek, amelyben üdvözlte Izrael „önvédelmi gyakorlatát”, és „fenntartás nélkül” elítéli a Hamász  támadását.

A spanyol Vox szintén támogatja Izraelt az izraeli–palesztin konfliktus keretében. A honlapjukon található „VOX, Izrael és a Közel-Kelet” című dokumentum Izrael demokratikus rendszerét és az iszlám szélsőségesség elleni harcát dicséri. A dokumentum bírálja a Bojkott, Eladás, Szankciók (BDS) mozgalmat, és kiáll a Spanyolország és Izrael közötti kapcsolatok minden téren történő megerősítése mellett.
A gesztusokat időnként Izrael viszonozta. „A Likud Párt nevében szeretnék nagyszerű eredményt kívánni a Voxnak és elnökének (Santiago Abascalnak) az általános választásokon” – írta a Twitteren Eli Hazan, a Likud külügyi igazgatója a 2019-es választások előtti napon.
2024 májusában Abascal, a párt vezetője kritikát fogalmazott meg Sanchez miniszterelnökkel szemben, amiért egyoldalúan elismerte a palesztin államot. Abascal ezt az akciót botrányos jutalomnak minősítette a Hamásznak.

A korrektség megkívánja, hogy mindenképpen megjegyezzük, hogy a lengyel Konföderáció - melynek képviselői egyelőre nem is tagjai a frakciónak - nem filoszemita párt, a Lettország az első és a cseh Eskü és Autósok szövetségével kapcsolatban szintén nem merült fel eddig a kóserkonzervativizmus, sőt: utóbbival kapcsolatban még kínosnak is érezhetik magukat a filoszemita pártok. A cseh és lett képviselők (2, illetve 1 fő) pedig igencsak elhanyagolható arányban (3,57%) állnak szemben a kőkemény cionista sékeljobboldallali többséggel a Patrióták soraiban.

A fentiek ismeretében nyugodtan és magabiztosan kijelenthetjük, hogy a Patrióták Európáért frakciójától nem kell várni sem valódi szuverenizmust, sem a valódi Európa képviseletét, hanem csupán a zsidó bábmesterek egy másik karján lévő szereplők: baloldalon a globalista zsidók és csatlósaik, jobboldalon a cionista zsidók és vazallusaik.

A fentiek ismerete mindenképpen fontos, hogy ne engedjük magunkat megtéveszteni a szirénhangok által, mert a valódi nacionalista erők és a kóserkonzervatívok közötti különbségek nem hogy nem elhanyagolhatók - ahogy azt egyesek láttatni akarnánk -, hanem egyenesen össze nem egyeztethetők. Tűz és víz.

Ahogy a múlt század elején alkotó kiváló magyar hazafi és író, Szépvizi Balás Béla megfogalmazta Kánaán pusztulása című regényében:
"Békülni a zsidókkal nem csak kár, de fölösleges is. (...) Az olajat a vízzel összekeverni sohasem lehet, s céltalan is volna, mert nem egy a rendeltetésük."

Két faj, két össze nem egyeztethető kultúra élet-halál harcában a két halmaznak nem lehet metszéspontja, s aki ennek ellenkezőjét állítja, az hazudik.