2019. szeptember 19., csütörtök, Vilhelmina, Szabolcs napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
08:04 21 milliárdos forgalmat bonyolított a mobilfizetési rendszer07:30 85-88 éves magyarokat fosztott ki a dagadt cigány - ránézésre jól bírná az életfogytig tartó kényszermunkát is06:54 Japáné a legtöbb amerikai állampapír21:55 Netanjahu idén nem mer elmenni az ENSZ közgyűlésére, hogy a karnyújtásnyira lévő iráni atomról beszéljen21:31 Rend és virágzás - 1966 éve született Traianus római császár21:04 Trump kinevezte a legújabb nemzetbiztonsági tanácsadóját20:45 A székházbevétel évfordulójára: mégsem kell börtönbe vonulnia egy tüntetőnek20:21 Új cigány zsarolási forma ütötte fel a fejét, magyar vállalkozásokat tehetnek így tönkre20:07 Hét és félezer polgármesterjelölt indul októberben, négyötödük függetlenként19:42 Snowden azt állítja, az oroszok megpróbálták beszervezni19:18 Fegyveres cigány rabolt ki kábítószerárus "fiatalt" - nehéz bárkit is sajnálni ebben a történetben18:45 Megint tanú: már fel is bontották a burkolatot a fideszes képviselő által ünnepélyesen átadott parkolóban18:12 Bódult nőt erőszakoltak meg Miskolcon17:51 A székházostromtól a székházi paródiáig17:07 Kiderült, hogy az egész emberiség jövőjét elárulták ma a fideszesek
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok ::

Elhazudott történelmünk - Vázlat népünk eredetének fő kérdéseiről (II. rész)

Reklám


Miképpen dolgozatom első részében már utaltam rá, a 19. század közepe óta a hazai történettudományban és közoktatásban meghonosították, majd kizárólagossá tették a finnugor származtatás dogmáját, és minden más őstörténetünkkel kapcsolatos tudományos nézetet, illetve hipotézist inkvizítori hévvel átkoztak ki a finnugrászok, s minősítettek, illetve minősítenek azóta is tudománytalan, délibábos szamárságnak. Ámbár némi önkontroll és -kritika hasznukra válhatna ezen uraknak és hölgyeknek, hiszen a magyarság finnugor eredetét semmi sem bizonyítja. A még manapság is hivatalos és kizárólagos, hirdetői szerint egyedül üdvözítő tannak számító finnugor elmélet számos súlyos ellentmondást tartalmaz.
Kétségtelen tény ugyan, hogy a magyar és az ún. finnugor nyelvcsaládba sorolható nyelvek között rokonság áll fenn, ez azonban egyfelől semmiképpen nem jelent faji rokonságot, másfelől nem következik belőle az sem, hogy valaha létezett egy uráli, majd finnugor alapnyelv, amely aztán a szétvándorlásnak köszönhetően felbomlott, végül a magyarság az ún. obi-ugor ágból kiszakadva, két legközvetlenebb nyelvrokonától,  a manysitól  (vogul) és a chantitól (osztják) elválva kezdte meg évezredes „vándorlását” a Kárpát-medence irányába.

A nyelvrokonsággal kapcsolatban azt is hangsúlyoznunk kell, hogy ez strukturálisan, a nyelvtani rendszer azonosságában nyilvánul meg elsősorban. Az is történelmi tény, hogy a  Kaukázus vidékéről északra költözött magyarság egyes csoportjai (pl. a baskíriai magyarok a Volga-Káma vidékén) hosszú évszázadokig együtt éltek különböző finnugor népecskékkel, s a jóval magasabb szellemi-civilizációs szinten álló őseink hatottak nyelvileg-kulturálisan e szomszéd népekre, vagyis e hatás pontosan fordított irányú volt ahhoz képest, mint amit a finnugor elmélet hívei állítanak. Götz László kiváló őstörténet-kutatónk találó megállapítása szerint bár tagadhatatlan, hogy a nagybácsi rokona unokaöccsének, de ebből nem következik az, hogy unokaöccsétől származna. Fontos hangsúlyoznunk, hogy eleink szellemi, kulturális és gazdasági szinten már a honfoglalás korában nagyságrendekkel az obi-ugor népek 18. századi primitív létállapota felett állottak, akik még ekkor sem ismerték a fémművességet, és sem a lótenyésztést, illetve a jellegzetes lovas népi kultúrát.
Az egész finnugor származtatás elmélete már az alapoknál romba dönthető. Tudniillik a feltételezett uráli őshaza az Ural hegység két oldalán, valahol az Északi-sarkkör vidékén terült el – vallják az elmélet hívei. Csakhogy a Volga nyugat-kelet irányú folyásától, tehát kb. az északi szélesség 55’-ától északra a szóban forgó időszakban, Kr. e. a 6-4. évezredben nem éltek emberek. Következésképp ott ekkoriban semmiféle őshaza nem létezhetett. Egyébként is vajon komolyan gondolható-e, hogy abban az időszakban, amikor még a földkerekségen a ritka népsűrűség miatt bőségesen volt lakatlan terület kellemes klímájú, délebbi vidékeken is, egy népcsoport makacs megveszekedettséggel, minden áron a sarkkör vidékén, a jégen telepedik meg? A finnugor „tudósok” ezt az ellentmondást úgy próbálják feloldani, hogy azt hirdetik, a jelzett időszakban a terület éghajlata a mainál jóval enyhébb volt.  Amennyiben ez így lett volna, akkor vajon hogyan magyarázható az a furcsa természettudományos tény, hogy a mintegy 10 ezer éve kihalt mamutok jégbe fagyott hulláira még ma is rendszeresen rátalálnak ezen a vidéken, s ezek nem enyésztek el a Kr. e. 6-4. évezred táján bekövetkezett felmelegedésnek köszönhetően?
A másik kardinális kérdés, hogy vajon miképpen jutott a finnugrisztika fantasztikus kronológiájához (tehát a Kr. e. 5000-es évekig visszamenően!) egy olyan nyelvcsalád esetében, amelynek legkorábbi nyelvemlékei alig ezer évesek? Mielőtt e kérdést tisztáznánk, fontos ismételten hangsúlyoznunk, hogy magán a finnugor elmélet rendszerén belül vannak olyan súlyos ellentmondások, amelyek az egész elképzelést alapjaiban cáfolják meg, s akkor még nem is szóltunk azokról a tényekről, forrásokról és bizonyítékokról, melyek ősi krónikáink igazságát támasztják alá népünk származtatásával és az ún. őshazákkal kapcsolatban, amelyek természetesen nem az Északi- sarkkör vidékén helyezkedtek el.

Tehát a finnugor származtatás híveinek logikáját követve - feltéve, de nem elfogadva, hogy a magyarság finnugor eredetű - a hipotetikus, feltételezett ősnyelv rekonstruálásánál abból a magyar nyelvből kellene alapként kiindulni, amelynek a legősibb nyelvemlékei vannak. Első ún. nyelvi szórványemlékünk (idegen nyelven íródott szöveg tartalmaz néhány magyar szót, kifejezést) Bíborbanszületett Konstantin bizánci császártól származik, aki 950 táján A birodalom kormányzásáról című görög nyelvű művében említ néhány magyar személy- és helynevet. Az 1055-ben I. András királyunk által kiadott latin nyelvű tihanyi alapítólevél pedig az első magyar mondatot őrzi: „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea”, azaz a Fehérvárra menő hadi útra. Tehát a magyar nyelvemlékek kb. 600 évvel előzik meg az összes többi finnugor nyelv legrégebbi  írásos emlékeit, tekintettel arra, hogy az első finn nyelvemlék 16. századi, a többi pedig még későbbi, 18-19. századi. Teljes joggal vetődik fel ezek után a kérdés, hogy vajon miért a manysi és a chanti nyelvből, s  nem a magyarból  kiindulva próbálták meg a finnugrászok kikövetkeztetni az ősi, finnugor alapnyelvet, amikor - koruknál fogva - időben mégis csak a mi nyelvemlékeink állnak legközelebb a feltételezett ősi nyelvi állapothoz.
A válasz általában az e kérdésfelvetésre, hogy a két „rokon nép”, a 19. századig megtartva az őskori életformát, sokkal inkább megőrizte az archaikus nyelvet, mint a nyugat-európai civilizáció, eszmeiség és értékrend hatása alá került magyarság. A probléma ezzel a válasszal az, hogy dokumentálhatóan bizonyítható ezen állítás ellentéte. Reguly Antal, a finnugor iskola egyik prominens alakja 1851-ben Oroszországba utazott, hogy a „rokon népek” nyelvét, kultúráját és szokásait tanulmányozza. (Itt azért az utazás dátuma és célországa is felvet bizonyos kérdéseket, hiszen amikor még két esztendő sem telt el Világos után, s ezrek sínylődtek - jobb esetben - börtönökben és büntetőszázadokban, akárki nem utazgathatott a Habsburg Birodalomból külföldre.) Reguly alapos kutatómunkájának eredményeképpen szótárt is készített a manysik és a chantik akkor beszélt nyelve alapján. Néhány évtizeddel később, 1883 és 1889 között Munkácsi Bernát végzett hasonló kutatómunkát a manysiknál (vogul) , de szerencsétlenségére nem sokra ment Reguly alapos szótárával, mivel a manysik nyelve időközben, alig több mint 30 év alatt szinte a felismerhetetlenségig megváltozott. E fontos tény  figyelembe vételével  képet alkothatunk magunknak arról, hogy mennyit ér, illetve mennyire hiteles az a manysira és a chanti (osztják) nyelvre alapozott nyelvtörténeti kronológia, és  mennyire lehet valósághű a feltételezett ősnyelv, amelyet állítólag mintegy ötezer évvel korábban beszéltek állítólagos őseink. S mindezt úgy rekonstruálták, hogy semmiféle írásos dokumentumra nem támaszkodhattak az ún. alapnyelv vonatkozásában.
Arról a nyomós érvről se feledkezzünk meg a finnugor rokonítás vonatkozásban - ismét feltételezve, de nem megengedve a finnugor elmélet hirdetőinek igazát -, hogy az összesen 23 millió fős finnugorságnak 2/3 részét, mintegy 15 millió főt a magyarság teszi ki. A maradék 8 millió fős, egymással valóban rokonságban álló finnugor népecske 16 önálló nyelvet, illetve kb. 50, egymástól nagyon távoli nyelvjárást beszél. Logikai és nyelvtörténeti abszurdum, hogy egy 15 millió fős etnikum nyelve egy 16 különálló nyelvre és 50 nyelvjárásra oszló, egyéb finnugor népecske közös alapnyelvéből származna.  
Végül, sok más fontos és gondolkodóba ejtő, de terjedelmi okokból most nem említendő tény mellett azt is  hangsúlyoznunk kell, hogy jelentős antropológiai különbségek is vannak a finnugor közösségbe sorolt népek között, hiszen míg az obi-ugorok (manysik, chantik) mongoloidok, addig a finn népek és a magyarság europid típusúak, tehát antropológiailag nincsen semmi közük egymáshoz. Az emberi géntérkép elkészítése óta az is nyilvánvalóvá vált, hogy genetikai azonosság, illetve rokonság sincsen a magyarok és a finnugorok között.
A súlyos ellentmondások, valamint nyelvtörténeti, antropológiai-genetikai, írott forrásbeli és művészettörténeti bizonyítékok és konkrét tények ellenére a finnugrizmus a hivatalos tudományosság és az oktatás területén napjainkban is szilárdan tartja bástyáit. E sorok írója hajdanán, még egyetemi évei alatt, a finnugor nyelvtörténeti kurzuson felvetette oktatójának a finnugor dogma  számos ellentmondását és logikai képtelenségét. A válasz erre az volt, hogy ez a kritika kétségkívül logikus és megcáfolhatatlan, azonban a vizsgaanyag nem ez, hanem az, ami a jegyzetben található. Így szakad el meglehetősen gyakran korunk tudományossága a realitásoktól, sajnos nem csak őstörténeti vonatkozásban.
Lipusz Zsolt 
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready