Bezár!
2020. július 3., péntek, Kornél, Soma, Napsugár napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
20:03 Amerika szövetségi ünnepének napján lép érvénybe az orosz alkotmánymódosítás19:30 Jövő péntektől hazánkból is karanténkötelezettség nélkül lehet Angliába utazni 19:19 Fotók és videó a borsodnádasdi gyilkosság helyszíni tárgyalásáról18:38 "Heroizmus" a nyugati világban18:04 Alig vált muzulmánná egy angol nő, máris székesegyházat, szállodát és metrót akart robbantani17:25 Bemutatták Münchenben a Magyar Honvédség újbeszerzésű Leopard harckocsijait17:15 Szombaton is extrém lesz az UV-sugárzás17:05 Zavargásokba torkolló tüntetések voltak a chilei fővárosban a karantén ellen16:28 Dúró Dóra kiállt a lincselni akaró cigányok miatt meghurcolt mentősök mellett16:10 Összeütközött két vonat egy svájci hegyi alagútban16:01 Megvan Macron új kormányfője15:54 Szoborrongálás Judapesten is: vörös festékkel öntötték le Horthy Szabadság téri emlékművét - videók a biciklis támadóról15:52 Így üldözi a normalitást a "genderlobbi"15:49 HARCOS 2004-2020 - nemzeti ruházati márka már 16 éve (x)15:41 Zsidó tüntetés New Yorkban: Izrael vonuljon ki a megszállt palesztin területekről!
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok ::

Elhazudott történelmünk, IV. rész: A honfoglalás előzményei

Reklám


Népünk történetében sorsfordító esemény volt az etelközi magyarság Kárpát-medencébe költözése 895 folyamán. (Néhány könyvben ugyan 896-os évszámot olvashatunk, ez nyilvánvaló tévedés, mely arra a tényre vezethető vissza, hogy a millenniumi ünnepségeket 1896-ban rendezték meg, ennek azonban nem az volt az oka, hogy az akkori történészek ne tudták volna, hogy a honfoglalás 895-ben volt, hanem az, hogy olyan grandiózus, nagyszabású ünnepségsorozattal készült az ezeréves évfordulóra az akkori kormány, hogy csak 1896-ra lettek készen a munkálatokkal - ellentétben az 1100 éves jubileummal Horn Gyula országlása alatt, amely észrevétlenül múlt el).
Kapcsolódó:
A hivatalos történetírás verziója szerint Árpád magyarjai vert hadként érkeztek a Kárpát-medencébe, mivel keleti irányból nagyarányú besenyő támadás érte őket, s ily módon menekülniük kellett nyugati irányba, a Kárpát-medencébe. Ez az állítás azonban teljes történeti és logikai képtelenség.
A magyarságnak 895 előtt több hazája, országa is volt, másképpen fogalmazva az ősi magyarok több ágra szakadva éltek különböző területeken. Ami teljes bizonyossággal tudható, létezett egy Magyarország a Kaukázuson túli területen, itt éltek az ún. szavárd magyarok, valamint Baskíriában volt található Magna Hungaria (ősi Magyarország), sőt, az is teljesen bizonyos, hogy a Kárpát-medencében is élt magyar közösség már a 9. század vége előtt. Amikor Attila (434-453) király halála után birodalma felbomlott, a hunok egy része továbbra is ősi lakhelyén maradt, ők Csaba királyfi népe, a székelyek. Továbbá keletről, Etelköz irányából is folyamatosan érkeztek magyar népcsoportok a Kárpát-medencébe, ezen a történelmi tényen alapszik László Gyula régészprofesszor kettős honfoglalás elmélete (szégyenszemre ez a jeles magyar úgy halt meg, hogy nem volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja, s ezt halálakor éppen azok „fájlalták” a legjobban, akik életében mindent megtettek azért, hogy ne lehessen az).
Régészeti-antropológiai bizonyítékokon túl ezt az elméletet írott források is alátámasztják. Az orosz őskrónika szerzője, Nesztor írja, hogy a 7. században ugrok, azaz magyarok jöttek a Duna mellé, majd a 9. században újabb csoportjuk (Árpád magyarjai) érkezett ugyanide. Ezenkívül két 888. évi oklevél is megőrzött közvetett bizonyítékot a magyarok Kárpát-medencei jelenlétét illetően. Az egyikben ugyanis egy Hungarus nevű püspökről olvashatunk, a másik pedig egy „strada ungarorum” (magyarok útja) elnevezésű útról tesz említést.
S a magyarságnak még egy ága ekkoriban még az Al-Duna-Dnyeper közötti régióban, azaz Etelközben élt, őket őrizte meg a történelmi emlékezet Árpád honfoglaló magyarjaiként. Első, a hagyomány által megőrzött uralkodójuk neve Ügek volt, az ő fia volt Álmos, őt pedig Árpád követte. A 840-850-es években Álmos kiterjesztette uralmát Kijevre. A magyar uralom emlékét földrajzi helynevek és a Nesztor-féle orosz őskrónika egyaránt megőrizték. Nesztor elmondja, hogy 882-ben Oleg fejedelem megölette Askold és Dyr ispánokat, majd Olma (Álmos) palotájába, az Ugorskoje Gori-ra (Magyar-hegy) vitték őket.
Álmos, illetve fia, Árpád fejedelem céltudatosan készült a Kárpát-medence birtokba vételére. 890 táján kötötték meg a vérszerződést, melynek során a hét törzs vezetői, Álmos, Előd, Ond, Kend (Kund), Tas, Huba, Tétény (Töhötöm) Anonymus szerint a következőkre tettek esküt: mindenkor Álmos leszármazottját választják meg fejedelemnek, a közösen szerzett földekből a törzsfők is részesülnek, a törzsfők lehetnek a fejedelmi tanács tagjai és az országos tisztségek betöltői, a hűtlenséget (hazaárulást) halállal büntetik, s ha a fejedelem esküjét megszegné, örök átok sújtsa. (Sok jelenlegi problémánkat megoldaná, ha ma is alkalmaznánk ősi alkotmányunk e rendelkezéseit). Ezen túlmenően is nagy fokú előkészületet és szervezettséget követelt meg egy kb. félmilliós népnek a korabeli út- és közlekedési viszonyok között történő átköltöztetése a mintegy 1500 km-re fekvő új hazába.
Akik kétségbe vonják azt, hogy a honfoglalás jól előkészített és megszervezett vállalkozás volt, azok egyszerűen nem tudják, mit beszélnek, s íróasztal mögött eszelnek ki különféle teóriákat. Gondoljunk bele: mai modern, motorizált világunkban – amikor autópályán közlekedünk, és kényelmes hotelekben szállhatunk meg útközben – is mennyire elő kell készíteni egy ilyen utat. A közösség biztonságáról és túléléséről másféleképpen is gondoskodni kellett. A nomád népeknél magától értetődő szokás volt, hogy a közösségi vezetők a megfelelő időpontban fogantatási tilalmat rendeltek el a nép valamennyi ivarérett korban lévő tagja számára, azon egyszerű oknál fogva, hogy szülő nőkkel, s egy-két hónapos csecsemőiket szoptató anyákkal nem lehetett zötykölődő szekereken utazni, mert különben az utódok a nekik életet adó anyjukkal valamennyien elpusztultak volna útközben.
Az etelközi magyarság tehát jól szervezett és felkészült állapotban várta 895 tavaszát, hogy egy nagyon nehéz, sorsdöntő vállalkozás lebonyolítását megkezdhesse és azt sikerrel végre is hajthassa.
(Folytatjuk)
Lipusz Zsolt - Kuruc.info
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready