Könnyű Károly demonstrál

A budapesti Szabadság téri, szovjet emlékmű tetején lévő ötágú csillag arany színű, nem vörös - ezért nem minősül önkényuralmi jelképnek. (Költői kérdés: nem büntetnék az arany színű horogkeresztet sem?) Az obeliszken található, nagyméretű, sarló-kalapácsos ábrázolások azonban már a büntető törvénykönyv betűibe ütköznek, ezért feljelentést tett az Ifjú Magyarok Egyesülete. A nyomozást mégis megtagadta a rendőrség, majd az ügyészség is, mivel az emlékmű szerintük a Btk. 269/B. §-ában található kivétel: történelmi szemléltetés. (Vajon egy hasonló pompával felállított horogkereszt is az lenne? Persze nem kíván senki ilyet.)

2004. március 27-én össze akarták láncolni, illetve bilincselni magukat a budapesti Szabadság téri, szovjet emlékmű körül annak sürgős eltávolítását követelő hazafiak. A Nemzetbiztonsági Hivatal azonban lehallgatásokkal, titkos megfigyelésekkel kiszaglászta a tervet, így a tiltakozók az elrejtőzött rendőri alakulatok markába futottak. Többségük mégis el tudott menekülni, de 7 tüntetőt elfogtak (Budaházy Györgyöt, Dömötör Tibort, Kalmár Zoltánt, Könnyű Károly Csabát, Laza Ferencet, Molnár Tamást és Német Csabát), majd gyorsított eljárásban összesen több mint 400 ezer Ft-ra megbírságolták őket, holott senkinek és semminek sem ártottak.

A tüntetésen rohamrendőrökből sem volt hiány

A 2004. április 4-én, hazánk szovjet megszállásának 59. évfordulóján a budapesti Szabadság téri, szovjet emlékműnél, annak eltávolításáért tartott tüntetésen soha nem látott rendőri készenlét várta az egybegyűlteket, több száz kordonnal dupla sáncot emeltek keresztbe-kasul a "Szabadság" téren, a tüntetőket az emlékmű közelébe sem engedve. Jogi indoklásul annyit közöltek, hogy a Szabadság tér eme terjedelmes része megszűnt közterület lenni, ezért ott bejelentett rendezvény sem tartható. Ennek ellenére, a szokásos kettős mérce szerint a szovjet megszállást ünneplő munkáspártiak elhelyezhették koszorúikat, és beszédet is tarthattak közvetlenül az emlékműnél. A tüntetők hangos fújjolással üdvözölték a dupla kordon mögött, rendőrök hada közt megbújó Lamperth Mónika belügyminisztert és Gergényi Péter főkapitányt. Franka Tibor beszéde előtt Budaházy György, a demonstráció levezetője kihirdette a friss hírt, miszerint tüntetésünk ideje alatt vörös festékkel öntötték le a szintén vitatott, városligeti Churchill-szobrot. Ez is mutatja, hogy nem lehet minden problémát rendőri erővel megoldani, hanem figyelembe kell venni a népakaratot. De Mádl Ferenc se méltatta válaszra a tiltakozókat, így a tüntetők a rendezők által kiosztott húsvéti ajándéktojásokkal "meglepő módon" az emlékművet dobálták meg.

A tüntetést megelőző, rendőrségi egyeztető tárgyalás egyetlen szervező-képviselőjeként Novák Előd magyarázatot követelt a BRFK-tól a tiltakozók alkotmányos szabadságjogainak korlátozása miatt, amiért csak a Munkáspártot engedték az emlékmű közelébe, a nemzeti szervezeteket nem. Lapid Lajos főkapitány-helyettes írásos válaszában nyíltan bevallotta, hogy diszkriminatív módon tiltanak-tűrnek-támogatnak: "a rendőrség kompetenciájába tartozik annak meghatározása, hogy az általa lezárt területen ki tartózkodhat". Csakhogy a gyülekezési jogról szóló törvény csak szakmai szempontokat enged mérlegelni (pl. közlekedés aránytalan sérelme), politikai hovatartozást - elvileg - nem. A nyílt, politikai diszkrimináció miatt a Jobbik Magyarországért Mozgalom Lenkovics Barnabáshoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult, akitől azt is várják, hogy Polt Péter legfőbb ügyésznél a felelős rendőrvezetők ellen eljárást kezdeményezzen. Annak kivizsgálását is kérik, hogy a rendőrség vezet e káderlapot a nemzeti érzelmű emberekről, szervezetekről, vagy pedig mi alapján hozza meg tehát politikai döntéseit. A beadvány nyilvántartásba vételének visszaigazolásán kívül válasz két év elteltével se érkezett.

Éjjel-nappal őrzik az emlékművet

A nép azonban már nem kér, hanem támad. A mészkő borítású obeliszket többször leöntötték fáradt olajjal, feliratait pedig leverték. Mára a "Szabadság" téri, kommunista önkényuralmi jelképeket is feltüntető, szovjet emlékmű örökre rács mögé került. Ugyanis a rendőrség hatalmas körben kordonnal zárta le a magyarságot meggyalázó obeliszk környezetét, állandó, fegyveres védelem mellett. Az arra vezetett, külföldi turistacsoportok rendszeresen érdeklődnek is a rácsok ottlétének okáról. A hivatalos rendőri álláspont szerint ha megszüntetnék a kiemelt biztosítást, komoly veszélybe kerülne a szovjet emlékmű. Ebben az egyben igazuk van.