Különösen fontos számunkra a magyar nemzeti ünnepekre és jeles eseményekre való méltó visszatekintés. Ilyen például a doni hősök, a kommunizmus áldozatainak emléknapja, március 15., október 23. vagy épp a trianoni gyásznap, melyek alkalmából szerte az országban megemlékezéseket tartanak a tagozataink.

Nem történt ez másként május utolsó vasárnapján sem, melyet 92 évvel ezelőtt Csáky Károly honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünnepé nyilvánított. Ezen a napon hazájukért hősi halált halt katonák és civilek előtt rótták le tiszteletüket szervezeteink. Koszorúzással, főhajtással és mécsesekkel emlékeztek hőseinkről az ország legkülönbözőbb pontjain, így Hajdúszoboszlótól Gyöngyösön át Siófokig, Makótól Zalaegerszegig.

Hősök kellenek a magyar ifjúságnak, akik jó példával járnak előttük, életükkel és tetteikkel útmutatást adva a mai fiataloknak. Tekintsünk büszkén a magyarság hőseire, akik közül lehet, hogy saját ősökre is lelünk a családunk történetéből. Ahogyan Esterházy János felvidéki magyar vértanú politikus vallotta: „csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szem előtt lebeg azok példát adó munkássága.”