A tárcavezető szerint komoly kérdések merülnek fel a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Példaként említette a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, ahol "luxusszálloda, gin, ékszerek és még egy felnőtteknek szóló társasjáték költségei is szerepeltek az elszámolásokban".

Tanács Zoltán azt írta, hogy más ügyekben milliárdos informatikai szerződéseket vizsgálnak, felmerült az esetleges párhuzamos elszámolás és a nem megfelelően igazolt teljesítések gyanúja is.

"Hat feljelentést tettünk; azt várjuk a hatóságoktól, hogy tárják fel, történt-e bűncselekmény, keletkezett-e vagyoni hátrány, és minden esetben megfelelően használták-e fel a közpénzeket" - fogalmazott a tudományos és technológiai miniszter.

A minisztérium szombaton közleményt is eljuttatott a témában az MTI-hez, amelyben azt írták, a legsúlyosabb kérdéseket a DATRAK Kft. és a Sagemcom Magyarország Kft. közötti informatikai szerződések vetik fel, vizsgálják továbbá egy másik DATRAK-ügyben a YAZOO-Systems felé teljesített átutalásokat, emellett a Pro-M elszámolását, valamint a NISZ és az Areus közötti informatikai szerződést is.

Ismertették a minisztérium által tett feljelentések részleteit. Mint írták, többek között a hűtlen kezelés gyanúja, az indokolatlanul magas díjak, vitatható teljesítések, feltehetően párhuzamosan elszámolt informatikai fejlesztések, jelentős áremelkedések és az állami vagyon nem megfelelő felhasználásának lehetősége merült fel.

Közölték, a DATRAK Kft. és a Sagemcom Magyarország Kft. között 2020 és 2026 között létrejött tíz szerződéses jogviszony névleges kötelezettségvállalási értéke meghaladja a 12 milliárd forintot. Több projektben ismétlődő fejlesztési, integrációs és módosítási feladatok, magas szakértői díjak és jelentős minimumlehívási kötelezettségek szerepelnek. A közlemény szerint vizsgálni kell, nem fizettek-e ki többször olyan munkákat, amelyek korábban már elkészültek, illetve amelyek garanciális vagy hibajavítási kötelezettség alá tartozhattak. A dokumentáció egyes kifizetések esetében nem tartalmaz teljes körű alátámasztó iratokat sem.

A minisztérium szerint egy másik DATRAK-ügyben a YAZOO-Systems felé teljesített átutalások kerültek a vizsgálat középpontjába. A két társaság között 53 átutalás történt, összesen csaknem 2,9 milliárd forint értékben. A hatóság feladata tisztázni, hogy minden kifizetés mögött valós, igazolt és piaci értékű teljesítés állt-e, mert erről az átvilágítás során a tárcánál nem tudtak meggyőződni - olvasható a közleményben.

Hozzátették, a Pro-M-nél is találtak gyanús szerződéseket, amelyekben több milliárd forint értékű informatikai beszerzés, jelentős áremelkedések, pénzmozgások és kiugró eszközárak indokolnak hatósági vizsgálatot. A dokumentumokban két, egymásra épülő hálózatfejlesztési szerződés együttes értéke nettó 2,54 milliárd forint. Ennek kapcsán vizsgálni kell, hogy az árak megfeleltek-e a piaci viszonyoknak, és a kifizetések arányban álltak-e a beszerzett eszközök értékével.

Tanács Zoltán Facebook-oldalán azt is közölte, "egy külső megbízott akár 156 millió forintot kaphatott úgy, hogy nem minden esetben egyértelmű, pontosan milyen munkát végzett".

Ezzel kapcsolatban a minisztérium közleménye arról tájékoztatott, a Digitális Kormányzati Ügynökséget érinti az ügy. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján 40 hónapon át havi bruttó 3,9 millió forintot kaphatott, ami a teljes időszakra akár 156 millió forintot jelenthetett. A teljesítésigazolások több esetben nem teszik egyértelműen megállapíthatóvá, pontosan milyen munkát végzett el ezért a jelentős összegért.

A tárca azt is közölte, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség elszámolásaiban olyan tételek is megjelentek, amelyek állami társaságnál különösen indokolttá teszik a felhasználás céljának tisztázását. Szállodai lakosztály, éttermi fogyasztások, bor, gin, ajándékutalványok, ékszer, prémium élelmiszerek és egy felnőtteknek szánt társasjáték is szerepelt a kiadások között - sorolták, hozzátéve, a vizsgálatnak kell megállapítania, hogy ezek a tételek az állami feladatellátást szolgálták-e, és elszámolásuk jogszerű volt-e.

A közlemény szerint a NISZ és az Areus közötti, több mint kétmilliárd forintos informatikai szerződésnél a módosítások és a költségek alakulása indokol vizsgálatot. A szerződés többszöri módosítása, az új támogatási, licenc- és üzemeltetési díjak, valamint a projekt határidejének ismételt csúszása miatt tisztázni kell a többletköltségek indokoltságát és a tényleges teljesítést.

A kommüniké kitért arra, hogy a közpénzek felhasználásának egy másik kockázata is megjelenik: a nemzeti adatvagyon kezeléséhez szükséges kulcsszolgáltató rendszer beszerzési és szerződésmódosítási gyakorlata. A magas fejlesztési és havi konfigurálási díjak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás, valamint a fizetési ütemezés miatt tisztázni kell a döntések indokoltságát, a piaci árakat és a tényleges teljesítést.

(MTI)