A műnek nincsen sem szakmai, sem anyanyelvi lektora, bírálója. Ennek sok tartalmi és formai következménye van. A címmel kezdődik, ahol egy vessző hiányzik.
Hivatkozásaimban az első szám a könyv oldalszáma; a második szám az oldalon lévő bekezdés száma (az előző oldalon kezdődő bekezdés 0 számot visel, az utolsó pedig u betűt); a harmadik a bekezdésbeli sor számát (az utolsó sort az u betű) jelöli.
9-2-11 Jézus anyja? Igazolás?
10-1 és 28-u-4 Saját szavait idézőjelbe tenni?
17-0 A zsinagógák és zsidók létét az idézet nem cáfolja. A zsinagógákhoz lásd Mk 1,21.19; Mk 6,2.
18-u-14 Az idézet csúsztatás.
19-7 Az idézőjel jogtalan.
24-u-1 Miért nincs megnevezve az ausztrál munkatárs?
25-u-u Igazolás?
26-2-5 Forrás?
26-u-11 Honnan tudjuk?
27-1-1 és 27-2-1 Ez nem ellenőrizhető hivatkozás!
29-9-8 Isten Fia - Ember Fia?
30-1-8 Milyen szótár? Kettőt fölütöttem, s ilyet nem találtam.
30-1 Honnan valók az idézetek?
30-6 Nem világos: az oldalszám az előző bekezdések idézeteire is vonatkozik, avagy azok nem azonosíthatók?
30-8-1 A jó jelző ironikus. Az értelmet hirdető mű érzelmi húrokat is penget?
30-8-u Hivatkozás?
31-3-7 A pongyola hivatkozás netovábbja.
33-1 Melyik év Húsvétján, hol? Honnan az idézet? Hangszalagról?
33-3-1 Nem tudom, az ex=-ból, -ből mit keres itt; urbi et orbi=a városnak és a világnak.
33-3-u Kik a szakértők? Hol írták le ezeket?
35-6 A hivatkozás nem elégséges.
37-4 A szerző nem járatos a teológiában, ugyanis a szeplőtelen fogantatás dogmájának Jézus születéséhez semmi köze sincsen. Ez Mária (ős)bűn nélküli születését akarja kifejezni.
37-6-1 Elégtelen hivatkozás.
37-7-u Ilyen a precíz hivatkozás.
38-1-1,2 Itt pl. nagyon hiányzik a lektor. (Első olvasásra alig érthető a mondat.)
38-2-3 Stb. előtt hiba vesszőt tenni.
39-1 és 44-3 Dicséretes hivatkozások.
44-u A fokos angolul kb. spontoon (Országh-nagyszótár 1963. 666. old.).
A pickax=csákány.
Nagy a különbség: a csákány munkaeszköz, a fokos fegyver.
A 42-44. oldal tartalmilag inkább a munkaeszközt valószínűsíti.
Nem tudom biztosan, de valószínű: Komoróczy Géza professzorról van szó. A szerzőt minősíti, hogy eszmei ellenfelének nem adja meg a köteles tiszteletet, miközben magától nem sajnálja pl. a prof. megjelölést. Kétszer is "lehéberezi".
Meg aztán, mi az, hogy "Magyarországon dolgozó"? Azért annál több. Lehet, hogy részben vagy egészben (ennek kutatása a történelem szemétdombjára vinne) zsidó származású. Ha a szerző ezt fontosnak tartja, írhatná így: A (részben) zsidó származású Komoróczy professzor.
46-1 Hogy sumérul hogyan írták a csákányt, azt - sajnos - nem tudom. De mivel már a (valószínű) csákányból fokos lett, gyanakvó lettem. Ezért pontos, ellenőrizhető hivatkozást szeretnék látni a fejtegetésekhez. Itt már nincsenek idézett mondatok.
46-ábra hammer-axe = (hajó) dugarazó kalapács
(Országh-nagyszótár 1960. 859. old.)
47-3 Nem találkoztam az "Újszövetség vére" igazolásával. Csak nem a 44-2-re gondol a szerző?
48-7 Forrás?
55-4-1 Ha lett volna lektor, a csak valószínűleg a mondat elejére került volna.
58-4 és 59-1 A szerző példásan tud hivatkozni. De miért nem teszi ezt mindenütt?
60-5 Nem szabad népeknek gonoszságot tulajdonítani. A vezetők viszont gyakran azok.
60-6 Hivatkozás?
62-1,2,3,4 A hivatkozás miért nem pontosabb?
64-1-u Hacsak el nem kerülte figyelmemet, a szerző nem említi, hogy bibliaidézetei melyik kiadás vagy fordítás szerintiek. Általában a Károli-féle fordításból idéz (szabadon!); ám hamarjában 4 magyar, 3 német, 2 angol, 2 francia, 1 latin s 1 görög nyelvűt átnézve, a Messiás helyett mindenütt prófétát találtam.
64-4-1,2 Az idézőjelek - mivel valószínűleg a szerző gondolatait keretezik - nem jogosak.
65-1-14 Az évszám és a cím írása a 346. oldal adatával nem egyezik. (Lektor hiánya.)
65-2 Pontatlan hivatkozás.
65-4-u Az idézőjelek között betűhív szöveg kell legyen. Nem találom ennek forrását.
66-1-5 Nem tudok róla.
67-1-u Ez nem nevezhető hivatkozásnak.
68-1,2 és 68-4,5 A hivatkozás teljességéhez már csak a hely, kiadó, év és oldalszám szükséges.
72-u és 73-0 Meglep a teológiai tanulmányok említése és ugyanakkor a nagyon közvetett bizonyítás. Miért nem üti fel a szerző maga a görög szöveget?
Én megnéztem: királynőnek nyomát sem találtam, csakis asszonynak.
76-5-3,4 Lektorként így javítanám: … ez a szándék csak a középkorban jut teljesen érvényre.
76-u-3 Ha kíváncsi volnék, hol kereshetném?
77-3 A hivatkozás helyesen: Jer 44:16-17.
Az idézet pedig számos helyen pontatlan.
79-6-2 Kunstvoll = művészi(es), nem pedig lelkes. Ha ennyire szabadon fordítunk, bármi igazolható.
82-1-u Hát ez már nem jézusi program, hanem evilági politikai.
82-2 Nosza, még rá egy lapáttal! Alakul a politikai program. Szegény szerző! Nem veszi észre, hogy ő is ószövetségi keréknyomon halad.
83-2-u Nem világos ez a hivatkozás.
83-5-1 "… fogságának boldog idejében…"?
85-1-3 Sémi népek: akkád, asszír, amorita, arám, arab, föníciai, moabita,
ámmonita, izraelita.
(Katolikus lexikon, Bp. 1932. Magyar Kultúra Kiadó, 146. old.)
Sémi nyelvcsalád: pl. arab, héber, etióp
(Magyar Értelmező Kéziszótár, Bp. 1972. Akad. Kiadó, 1202. old.)
Sémi: pl. akkád, föníciai, arameus, héber, arab
(Bakos: Idegen szavak és kif.-ek szótára, Bp. 1973. Akad. Kiadó, 755. old.)
Sémita: akkád, arám, föníciai, héber, arab, etióp, délarab
(Dr. Nádor Ferenc: Bevezető az ószöv. szentírás keletk. és irod. történetébe I. rész, Kat. Főisk. Jegyzet, évsz. nélk. 17. old.)
Cáfolatnak ennyi elég.
85-3-1 Hol? Milyen fordítás?
85-2-3 Melyike?
86-3-1 Az idézőjelet nem értem, a forrást nem látom. Ez így bizonyításra nem alkalmas.
87-1-2 Nem elegáns Jeromost két néven említeni (vö. 85-3-1)
87-2-2 Pontosan hol is?
87-3,4,5 Talán a szerző is megérti; az előzmények után a bizalmam megcsappant…
87-5-13,14 Ez egy szónok érzelmi húrok pengetései általi svindlijének tetszik.
88-1-11 Helyesen: 1Móz 16,4.
88-2-11 A 87-5-3-beli egyszemélyes következtetése gyenge alap a kategorikus kijelentésre.
89-5-7 jó helyett jól
89-6-1 Helyesen: Pompeius.
90-1 Antonius nem i.e. 39-ben, hanem i.e. 30-ban halt meg;
nem Joppa-ban, hanem Alexandriában;
nem harctéren, hanem öngyilkos lett.
(Polányi Imre: Az ókori világ története, Tankönyvkiadó Bp. 1978. 278. old. és H. G. Wells: The Outline of History, Cassel and Co. London, New York, Toronto, Melbourne 1924, 241. old.)
91-u-7 kitisztázni helyesen tisztázni
91-1-u és 92-1-1 Végül honnan is a térkép?
100-3 Különös módszer: Názáret létezése a jézusi időkben eddig csak kérdéses volt, most már bizonyossá vált.
A 95-7-ben az egyetlen bizonyítéka Názáret korabeli léte ellen az, hogy Josephus Flavius nem említi.
101-5 Itt a csavar: nem létezett és J. F. sem említi.
101-6 Sulykol a szerző.
103,104,105,107,108 A szerző már nem fárasztja az olvasót forrásának ellenőrizhető megnevezésével; ennek híján: élvezetes szépirodalmat művel.
106-2 A szeplőtelen fogantatás a teológiában foglalt kifejezés; másra vonatkozik.
107-6-u Ha a zsidóknak lehet, nekünk is. A szerző nemzeti mítoszt gyárt.
108-2-u Sulykolás.
108-5 Mint a mesében, úgy készült el a tekercs.
109-2-3 Csak nem azt állítja: 2000 év folyamán folytonosan átírták az evangéliumokat?!
111-0 Ha jól értem a szerzőt: a judaista propaganda bombáztatta le. Nem komolytalan ez?
116-1 Rosszindulatú rágalom. A hű szöveg kutatása mindenkinek fontos. A tévedés joga pedig mindenkit megillet.
116-2-1 Judaizmusból így lesz hungarizmus.
117-2-6 Pontatlan idézet; a kezdő zárójel hiányzik.
117-2-7 Önmagában Mk szövegéből Názáret nem azonosítható.
118-1-1 Talán szerényebb kis i-vel.
118-2-u Az idézésnél a szórend megváltoztatása tilos.
118-5-2 Honnan idéz?
119 A kép eléggé sztereotip.
118,119 A "szülésznő" beszámolójához:
1. Gondolkodjunk: ha Isten fénnyel bocsátja a Földre fiát, mi szükség volt Mária várandósságára? Talán Máriának volt rá szüksége?
2. Talán nem véletlen, hogy apokrif maradt az írás.
120-4-1 Helyesen Tertullianus.
121-4 Az idézet így bosszantó. Az öt és fél oldalas részben nehéz megtalálni, a fordítás kétes (lehet).
Én így írnám:
"És emlékezz meg az Írásban Máriáról! (Emlékezz arra) amikor visszavonult a hozzátartozóitól egy keleti helyre!"
(Korán, Helikon Kiadó Bp. 1987. 19. szúra, 16)
121-7 Forrás?
122-1 Honnan az idézet? A "régészet"-ből?
122-2-1 Kik a "mi"? Nagyon úgy néz ki, egyszemélyes vállalkozás ez az írás.
123-2-1 Írásjel- és szórendhiba.
125 Nem találom a Talmud-idézetek pontos könyvészeti adatait. Így ellenőrizhetetlen. (Bár valószínűleg hiányoznak a rendelkezésemre álló, kivonatos Talmudból.)
125-11 Lk 2,21-22-ből így idézni nem lehet. Ez a szerző megbízhatóságát minősíti.
Ha ilyen nagyvonalú a forrás felhasználásánál ott, ahol könnyű ellenőrizni, milyen lehet a forrás pontos megadása nélküli idézésekben, s különösen a következtetéseiben?
126-9 A 89. Zsolt.28 helyesen (Károli):
"Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és fellebbvalóvá a föld királyainál."
126-10 Lonecz szövege hozzáférhető, ellenőrizhető?
127-1-u A Jn 10,39 másról szól.
127-2 Igen szabadon kezelt idézetek!
144-3-3,4 Mint előbb rámutattam, a szerző vaskos tévedésben van.
Ezeken kívül: Antonius (aki nem maradt a csatatéren) nem volt cézár.
(Ez utóbbihoz: Bakos: Id. szavak és kif.-ek szótára, Ak. Kiadó Bp. 1973. 131. old. és Petit Larousse illustré, Libraire Larousse 1913. 165. old.)
158-1-u Nem hiszek olyan Istenben, aki kardrántást bármikor elrendelhet. Meghasonlana önmagával.
161-2 A szerető Isten gonoszokat éget? Hisszük-e, hogy Jézus a keresztfán felszegezőiért imádkozott? Ha ilyen a Fiú, milyen lehet az Atya?
Az az érzésem: a szerző nagy mértékben foglya az ószövetség szellemének. Saját szavaival úgy mondanám: Saul rabbi öntudatlan tanítványa.
163-2 A szerző keble dagad. Tényleg Jézusról van itt szó?
163-6 Csillagjós! Jó, hogy meg nem nevezi. (Jellemzőnek látszik ez az adatközlés: "… egy budapesti … asztrológus".)
165-5-2 Kr. e. 50? Nem értem. Talán 25 évvel idősebb Máriánál, s ez a születése éve.
168-4 Teljességgel ellenőrizhetetlen: "Egy budapesti hetilap szerkesztője … egy neves asztrológussal … ott közölteket…".
169-10 Nem nehéz kitalálni: a zsidókat sugalmazzák a sorok.
170-3 Átsüt a politika.
173-6-u A szerzőről sokat sejtet ez a cím. S az "igaz" jelző.
178-5-1 Én is megkísérelhetem. Jézus nevében nem lehet "feszítsd meg"-et kiáltani a gyilkosra sem.
Ha élt egy tiszteletre méltó ember, pl. Mahatma Gandhi, aligha szükséges "törvénybe" foglalni a tiszteletét. Vagy miért kellene dogmává tennünk? Csak nem azért, hogy arra hivatkozva lesújtsunk a törvény- vagy dogmaszegőre?!
178-5-3 Most látom: bizony azért.
A szerzővel ellentétben vallom: még az itt leírt nyilvánvaló igazságtalanság és méltánytalanság ellen sem használhatunk jézustalan eszközöket.
179 "Ajtóssy-Dürer rézkarc".
Jaj! Lehet, hogy jogos a vita Dürer származásáról, nevének alakulásáról, no de ilyen hazaffyasan leírva kimeríti a fixa idea kórképét.
183-2-3 Szomorú vagyok a szerző felfogása miatt. Hogyan tudja elképzelni is Jézust mint aki "az Isten Igazságát korbáccsal is érvényesítő 'forradalmár'"?
Nincs az evangéliumokban egy szó sem arról, hogy Jézus bárkit is megütött volna; a tanítása ezzel kiáltó ellentétben áll.
A Jn 2-15-re gondol a szerző - s mint tudat alatti jahwista, ill. hungarista - megörül az igazolásnak.
Csakhogy: igen valószínű, hogy az ostor, korbács (bármelyik szó jogos fordítása a fragellion-nak) az ökrök és juhok terelésére szolgált.
A szerző értelmez is. Ugyanis - bár emlékezetem szerint nem jelzi - a Károli-bibliából idéz (amikor idéz). Akkor pedig illik a fordító szavaira hagyatkoznia. Nyilván nem illett elképzeléseibe az ostor, amit az állatokkal lehet kapcsolatba hozni; sokkal inkább a korbács.
7 magyar fordítást néztem meg: csak 1-ben találtam korbácsot.
183-11 Kinek nem gyanús még, hogy újabb vallásos nacionalizmus épül itt?
183-u-u meg van helyesen megvan
184-2-6 Ez elég sommás ítélet: aki hiszi a lepel eredetiségét, az igazhívő; aki ezt nem gondolja, Jézus gyilkosainak táborához tartozik.
185-8-3 Nem értem: nem természetes, hogy a negatív kép látható?
Pl. amikor egy szoborról másolatot öntenek, először a negatívot kapják, s abba öntve kapják az "újabb" pozitívot.
186-0-3 Miért ne tudná? Csak a negatívról képes pozitívot?
186-2-3,4,5 Óvodásnak mondhatja…
186-5-2 Vagyis mindegyik eleve hitte a "Lepelt".
Erről jut eszembe: néhány hete olvastam a Magyar Nemzetben részletes (hosszú) beszámolót egy Lepel-konferenciáról. Az egyik részvevő büszkén jelentette: a konferencián senki sem volt, aki kétségbe vonta volna a Lepel eredetiségét.
Rögtön belém bújt a kisördög: vajon meghívtak (beengedtek) olyat?
187-4-6 Tudjuk sokan, hogy Lustiger bíborosról van szó. A szerzőnek kényszerképzete van, ezért stigmatizál.
187-u A szerző nem veszi észre: a 186-5-2-vel már halálos csapás méretett az objektivitásra.
188-0 Szomorú, hogy a szerző a tudománytalan vita kapcsán is frontokat állít fel. (Az egységre hívó Szeretet-Jézus nevében?)
188-1-6 Legalább három tucat(nyi) = 36; a 186-5-8-ban csak 24.
188-3-1 Szigorú vagyok: az évszám hiányzik.
189-1-5 "… a magyarok elődei." Haladunk!
192-9-1 Merőleges helyett függőlegest akart írni.
193-1-3 Bosszankodjak vagy nevessek? Torino, ez a mai "magyar" neve. Csak német-osztrák neve Turin. Csoda-e, hogy a Monarchia idejében Kossuth kapcsán (Turini remete) elhíresült város még századunk első felében is Turin maradt? De ma már nem mondjuk, hogy a Fiat-gyár Turinban van.
193-4-5 A szerző egyre messzebb megy a csúsztatásokkal. Az általa judai-kereszténységnek nevezett (lényegében nyugati és keleti keresztény egyházak együttesen) vallják Jézus feltámadását is. Nem világos a számomra, a Lepel (legyen akár nagy kezdőbetűvel!) miért bizonyítaná a feltámadást.
194-3-1 Mk 9,30 másról szól.
194-3-8 Én bizony súlyosabbat is el tudok képzelni.
194-3 Ez már bosszantó. Csak Mari néni hiheti, hogy a számítógép "objektív". Természetesen minden a programok irányításától függ.
200-7-1 volt gyakorolva magyarosan gyakorolták
202-u-u és 203-0-1 Kész idill. (Ez később visszatér.)
203-6-3 meg legyen itt egybe kívánkozik
204-1 Csodálnivalóan ideális lehetett ez a Pártus Birodalom!
204-2-6 meg volt egybeírandó
209-3-1 Nem három, hanem hat hónap a különbség (Lk 1,26).
210-1 Jókai a szerzőnek inasa sem lehetne.
210-3 Elfogadhatjuk objektívnak a "prostituált" jelzőt?
És Máté rossz hírbe hozását helyeselhetjük-e?
210-4-2 Én pedig itt azt látom: a szerző magából indul ki.
210-4-4 Nem csak asszonyokat, hanem másodikként említi az asszonyokat (is). Csúsztatás.
210-4-6 Nehéz elképzelni, hogy annak a Saloménak ilyen nagy irányváltását ne említené az evangélista.
210-5-1 Az "és" értelemzavaró.
212-5 és 263-3 Előbb is megfigyelhető volt a szerző e módszere: először - az általa kívánt irányban - feltételez valamit, valószínűsíti, azután azt már mint bizonyított tényt említi.
216-1-1 Lehet, de hol? Bizalmatlanná váltam.
216-2-11 Helyesen: 15. rész 9. versében.
216-3-1 Nagy csúsztatás!
218-3-9 Ez inszinuáció. A sérülékeny anyag védelme miatt ez szükséges lehet.
219-3-1 Fájdalmas szórendi hiba.
Így lenne jó: … legjobban dr. Ch… derítette fel a … c. könyvében, amelyben…
220-1-2 Nehéz magyarázatot találni, miért éppen az angolosított névváltozat tetszik a szerzőnek. Alighanem a Turin-effektus…
221-5-3 Perdöntő cáfolat? A 218-2-11 szerint az anyag 20 %-át sem olvasták.
222-5 Máté, Márk és Lukács az Olajfák hegyéről indít, János nem.
223-1-u Helyesen: … nyilvánvalóan csak…
223-3-1 A helyzetet nem mondjuk kegyetlennek; esetleg reménytelennek.
223-4 A Szeretet-Isten nevében nem szép dolog Júdást téglaként említeni.
223-7 A hivatkozott szöveg szerint a templom és az Olajfák hegye = 2 helyszín.
223-u-2 A hivatkozott hely: 2Kir 23,13.
224-1-5 Helyesen: 1Kir 11,5.
225-5-2 Ezt bizonyítéknak tekintsük?
225-5-3 Helyesen: Jn12,46-48.
226-1-2 "…: a beszéd - a saját beszéde." Így fordít a szerző.
Lássuk az "eredetit", vagyis a görög nyelvű szöveget (más a szerzőnek sincs), amit teljesen azonosan hoz a Nestle (Novum Testamentum Graece, Privileg. Württ. Bibelanstalt, Stuttgart 20. Aufl. 1950) és a Merk (Novum Testamentum Graece et Latine, Romae, Sumptibus Pontificii Biblici, 1951):
"…: Ho logosz hon elálésza, …" Ez utolsó szó a láleó = beszélni igének aoristos (elbeszélő múlt) egyes szám 1. személyű alakja. A hon = hímnemű vonatkozó névmás egyes számú tárgyesete. Ho logosz = a beszéd, az ige (hímnemű főnév egyes szám alanyesetben).
Tehát így fordítható: "… : a beszéd, amelyet (én) mondtam…"
Az embert leginkább tettei minősítik. A szerzőt is.
226-2-2 A mondat igazságtartalmát lásd fent.
Egyébként pedig rosszul fejezte ki magát a szerző, hiszen nem azt akarta mondani, hogy az ő közlését torzították el.
226-6-2 A hivatkozás helyesen 1,32.
226-8-2 Az és előtt vessző-hiány.
226-9-5 A hivatkozás helyesen: 1Kir 33-34.
230-u-4 meg van helyett megvan
232-5,6,u Műfaj-probléma. Tudós vagy szépíró a szerző?
233-8-1 Hát a bizonyítás egy ilyen bonyolult ügyben nem így történik.
234-4-2 A malíciát nem pártolhatom egy tudományosságra törekvő könyvben.
235-3-u Az ugyanis a mondat 1. vagy 2. szava lehet.
238-0-1 A "nagy irodalom" megnevezése szükséges.
239-4-3 Én pedig ezt még most is lehetségesnek tartom.
243 Elképesztő ez az evangéliumi összeállítás. A "jószándék" kevés; a szöveget ellenőrizhető hivatkozásokkal kell alátámasztani, egyébként ez szépirodalom.
251-4-3 és elé vessző kell
251-7-u Rossz hivatkozás.
253-8-2 újúlni helyesen újulnia
253-9-2 és 253-12-5 újúl helyett újul
253-9-2 a második és elé vessző kell; a második és el is maradhat
253-12-3 "Isten követett el hibát…" Nem gondolom, hogy Pál ezt mondta.
254-3-9 és 256-10-u Téves hivatkozás.
259-2-4 Nem helytálló megállapítás. A nulla hivatkozás helyett az alábbiak vannak (12 db): Mt 2,23; Mt 26,71; Mk 1,24; Mk 10,47; Mk 14,67; Mk 16,6; Lk 4,34; Lk 18,37; Lk 24,19; J 18,5.7; J 19,19.
259-3 Mk 1,9: Nem Nazarenoz, hanem Nazareth.
259-4 Lk 4,34: Nem Nazorais, hanem Nazaréne.
Lk 24,19: Nem Nazorais, hanem Nazarénu.
Nazorais szó nincs az Újszövetségben.
259-5,6 A Görög-magyar újszövetségi szótár (szerk. dr. Kiss Jenő, Református sajtóosztály, 3. kiadás, Bp. 1975. 114. old.) szerint:
nazarénosz, nazóraiosz egyaránt a názáreti jelentésű.
Jézus híveinek neve pedig nem nazorai, hanem nazóraioi.
261-2,3,4,5,6 Jn 6,69. Itt valóban vannak problémák.
A szerző a Károli-fordítást hozza. (Luther is így fordított.)
Azonban: a - korábban hivatkozott - görög nyelvű bibliák lábjegyzetben szövegváltozatokat mutatnak, amik igazolják Károlit. Valószínűbb a hűsége ennek a szövegváltozatnak (ez van elsődlegesen feltüntetve):
Mi hittük és megismertük, hogy te vagy az Isten szentje.
A (meg)tudni és megismerni egyaránt jelentései a ginószkhó szónak.
A Krisztus, az Isten fia a Vulgáta verziója; az élő jelzőt Károli (és Luther) egy másik, a görög lábjegyzetében szereplő szövegváltozatból vette.
Az egyetlen a szerző leleménye.
264-2 A szerző módszere elképesztő! Semmi igazolás, de "higgyük el és tanítsuk azt …"
264-3 Hiedelem szótára? Az mi?
264-5-1 Csúcs: "… a Turini Lepel történetén is változtatni kell valamit."
274-2-1 Előttem még kétséges…
274-u Honnan meríti ezt az információt a szerző?
Hét helyen szerepel Belzebub az evangéliumok görög nyelvű szövegében.
276-7 Igaza van a szerzőnek. De (talán) nem veszi észre: maga is ezt teszi.
277-3-u Éppen a bizonyítékokkal van a baj.
277-6-2 Faji hovatartozás? Micsoda kategória, s mi célból?
279-3 Az egyházi transsubstantiatio mellett egy újabb átlényegülési elmélet.
279-u-3 Helyesen 1Kor11,23-27.
280-4-1 A probléma: hé geneá = a nemzetség, a nemzedék.
A fordítások is megoszlanak a két jelentés között.
283-5-1 és 330-8-1 Ki ez a mi?
287-12-u Helyesen Iz (vagy Ézs) 9,6.
290-4,5 A Föld nem kör, hanem ellipszis pályán kering.
310-3-7 herscher helyett herrscher
329-0 A korona bemutatása helytelen??
338-2-2 Több száz éven át senki nem nézett bele a ládába?
341-3-3 Mint már előbb rámutattam, a szerző teológiailag igen tájékozatlan.
342-3-u Mi ez a hivatkozás? És előtte az idézet?
343-1-u Jézus az önmagát elvarázsoló mesealak?
Összefoglalva:
A szerzőnek néhány gondolata - meglátásom szerint - kifogástalan:
- Pál judaista hatása torzít;
- a páli megváltáselmélet észellenes, elfogadhatatlan.
A szerző egy törekvése tarthatatlan:
- hungarizmusa, a magyar szupremácia eszméjének építése.
A szerző munkáját felületesen, minden szakmai kontroll nélkül, feltételezéseibe belefeledkezve, ezért sok csúsztatással végezte el, s ez hitelét nagyban rontja.
Ha a szerző két - nem őt csodáló, hanem független - szakmai és egy anyanyelvi lektor segítségét igénybe vette volna, akkor vagy nem készült volna el a könyve, vagy pedig olyan mű született volna, amelyhez semmi észrevételt nem tehettem volna; pontosabban egyet: a tisztelgő elismerést.
Budapest, 1999. március 10.
Novák Gyula
Hivatkozásaimban az első szám a könyv oldalszáma; a második szám az oldalon lévő bekezdés száma (az előző oldalon kezdődő bekezdés 0 számot visel, az utolsó pedig u betűt); a harmadik a bekezdésbeli sor számát (az utolsó sort az u betű) jelöli.
9-2-11 Jézus anyja? Igazolás?
10-1 és 28-u-4 Saját szavait idézőjelbe tenni?
17-0 A zsinagógák és zsidók létét az idézet nem cáfolja. A zsinagógákhoz lásd Mk 1,21.19; Mk 6,2.
18-u-14 Az idézet csúsztatás.
19-7 Az idézőjel jogtalan.
24-u-1 Miért nincs megnevezve az ausztrál munkatárs?
25-u-u Igazolás?
26-2-5 Forrás?
26-u-11 Honnan tudjuk?
27-1-1 és 27-2-1 Ez nem ellenőrizhető hivatkozás!
29-9-8 Isten Fia - Ember Fia?
30-1-8 Milyen szótár? Kettőt fölütöttem, s ilyet nem találtam.
30-1 Honnan valók az idézetek?
30-6 Nem világos: az oldalszám az előző bekezdések idézeteire is vonatkozik, avagy azok nem azonosíthatók?
30-8-1 A jó jelző ironikus. Az értelmet hirdető mű érzelmi húrokat is penget?
30-8-u Hivatkozás?
31-3-7 A pongyola hivatkozás netovábbja.
33-1 Melyik év Húsvétján, hol? Honnan az idézet? Hangszalagról?
33-3-1 Nem tudom, az ex=-ból, -ből mit keres itt; urbi et orbi=a városnak és a világnak.
33-3-u Kik a szakértők? Hol írták le ezeket?
35-6 A hivatkozás nem elégséges.
37-4 A szerző nem járatos a teológiában, ugyanis a szeplőtelen fogantatás dogmájának Jézus születéséhez semmi köze sincsen. Ez Mária (ős)bűn nélküli születését akarja kifejezni.
37-6-1 Elégtelen hivatkozás.
37-7-u Ilyen a precíz hivatkozás.
38-1-1,2 Itt pl. nagyon hiányzik a lektor. (Első olvasásra alig érthető a mondat.)
38-2-3 Stb. előtt hiba vesszőt tenni.
39-1 és 44-3 Dicséretes hivatkozások.
44-u A fokos angolul kb. spontoon (Országh-nagyszótár 1963. 666. old.).
A pickax=csákány.
Nagy a különbség: a csákány munkaeszköz, a fokos fegyver.
A 42-44. oldal tartalmilag inkább a munkaeszközt valószínűsíti.
Nem tudom biztosan, de valószínű: Komoróczy Géza professzorról van szó. A szerzőt minősíti, hogy eszmei ellenfelének nem adja meg a köteles tiszteletet, miközben magától nem sajnálja pl. a prof. megjelölést. Kétszer is "lehéberezi".
Meg aztán, mi az, hogy "Magyarországon dolgozó"? Azért annál több. Lehet, hogy részben vagy egészben (ennek kutatása a történelem szemétdombjára vinne) zsidó származású. Ha a szerző ezt fontosnak tartja, írhatná így: A (részben) zsidó származású Komoróczy professzor.
46-1 Hogy sumérul hogyan írták a csákányt, azt - sajnos - nem tudom. De mivel már a (valószínű) csákányból fokos lett, gyanakvó lettem. Ezért pontos, ellenőrizhető hivatkozást szeretnék látni a fejtegetésekhez. Itt már nincsenek idézett mondatok.
46-ábra hammer-axe = (hajó) dugarazó kalapács
(Országh-nagyszótár 1960. 859. old.)
47-3 Nem találkoztam az "Újszövetség vére" igazolásával. Csak nem a 44-2-re gondol a szerző?
48-7 Forrás?
55-4-1 Ha lett volna lektor, a csak valószínűleg a mondat elejére került volna.
58-4 és 59-1 A szerző példásan tud hivatkozni. De miért nem teszi ezt mindenütt?
60-5 Nem szabad népeknek gonoszságot tulajdonítani. A vezetők viszont gyakran azok.
60-6 Hivatkozás?
62-1,2,3,4 A hivatkozás miért nem pontosabb?
64-1-u Hacsak el nem kerülte figyelmemet, a szerző nem említi, hogy bibliaidézetei melyik kiadás vagy fordítás szerintiek. Általában a Károli-féle fordításból idéz (szabadon!); ám hamarjában 4 magyar, 3 német, 2 angol, 2 francia, 1 latin s 1 görög nyelvűt átnézve, a Messiás helyett mindenütt prófétát találtam.
64-4-1,2 Az idézőjelek - mivel valószínűleg a szerző gondolatait keretezik - nem jogosak.
65-1-14 Az évszám és a cím írása a 346. oldal adatával nem egyezik. (Lektor hiánya.)
65-2 Pontatlan hivatkozás.
65-4-u Az idézőjelek között betűhív szöveg kell legyen. Nem találom ennek forrását.
66-1-5 Nem tudok róla.
67-1-u Ez nem nevezhető hivatkozásnak.
68-1,2 és 68-4,5 A hivatkozás teljességéhez már csak a hely, kiadó, év és oldalszám szükséges.
72-u és 73-0 Meglep a teológiai tanulmányok említése és ugyanakkor a nagyon közvetett bizonyítás. Miért nem üti fel a szerző maga a görög szöveget?
Én megnéztem: királynőnek nyomát sem találtam, csakis asszonynak.
76-5-3,4 Lektorként így javítanám: … ez a szándék csak a középkorban jut teljesen érvényre.
76-u-3 Ha kíváncsi volnék, hol kereshetném?
77-3 A hivatkozás helyesen: Jer 44:16-17.
Az idézet pedig számos helyen pontatlan.
79-6-2 Kunstvoll = művészi(es), nem pedig lelkes. Ha ennyire szabadon fordítunk, bármi igazolható.
82-1-u Hát ez már nem jézusi program, hanem evilági politikai.
82-2 Nosza, még rá egy lapáttal! Alakul a politikai program. Szegény szerző! Nem veszi észre, hogy ő is ószövetségi keréknyomon halad.
83-2-u Nem világos ez a hivatkozás.
83-5-1 "… fogságának boldog idejében…"?
85-1-3 Sémi népek: akkád, asszír, amorita, arám, arab, föníciai, moabita,
ámmonita, izraelita.
(Katolikus lexikon, Bp. 1932. Magyar Kultúra Kiadó, 146. old.)
Sémi nyelvcsalád: pl. arab, héber, etióp
(Magyar Értelmező Kéziszótár, Bp. 1972. Akad. Kiadó, 1202. old.)
Sémi: pl. akkád, föníciai, arameus, héber, arab
(Bakos: Idegen szavak és kif.-ek szótára, Bp. 1973. Akad. Kiadó, 755. old.)
Sémita: akkád, arám, föníciai, héber, arab, etióp, délarab
(Dr. Nádor Ferenc: Bevezető az ószöv. szentírás keletk. és irod. történetébe I. rész, Kat. Főisk. Jegyzet, évsz. nélk. 17. old.)
Cáfolatnak ennyi elég.
85-3-1 Hol? Milyen fordítás?
85-2-3 Melyike?
86-3-1 Az idézőjelet nem értem, a forrást nem látom. Ez így bizonyításra nem alkalmas.
87-1-2 Nem elegáns Jeromost két néven említeni (vö. 85-3-1)
87-2-2 Pontosan hol is?
87-3,4,5 Talán a szerző is megérti; az előzmények után a bizalmam megcsappant…
87-5-13,14 Ez egy szónok érzelmi húrok pengetései általi svindlijének tetszik.
88-1-11 Helyesen: 1Móz 16,4.
88-2-11 A 87-5-3-beli egyszemélyes következtetése gyenge alap a kategorikus kijelentésre.
89-5-7 jó helyett jól
89-6-1 Helyesen: Pompeius.
90-1 Antonius nem i.e. 39-ben, hanem i.e. 30-ban halt meg;
nem Joppa-ban, hanem Alexandriában;
nem harctéren, hanem öngyilkos lett.
(Polányi Imre: Az ókori világ története, Tankönyvkiadó Bp. 1978. 278. old. és H. G. Wells: The Outline of History, Cassel and Co. London, New York, Toronto, Melbourne 1924, 241. old.)
91-u-7 kitisztázni helyesen tisztázni
91-1-u és 92-1-1 Végül honnan is a térkép?
100-3 Különös módszer: Názáret létezése a jézusi időkben eddig csak kérdéses volt, most már bizonyossá vált.
A 95-7-ben az egyetlen bizonyítéka Názáret korabeli léte ellen az, hogy Josephus Flavius nem említi.
101-5 Itt a csavar: nem létezett és J. F. sem említi.
101-6 Sulykol a szerző.
103,104,105,107,108 A szerző már nem fárasztja az olvasót forrásának ellenőrizhető megnevezésével; ennek híján: élvezetes szépirodalmat művel.
106-2 A szeplőtelen fogantatás a teológiában foglalt kifejezés; másra vonatkozik.
107-6-u Ha a zsidóknak lehet, nekünk is. A szerző nemzeti mítoszt gyárt.
108-2-u Sulykolás.
108-5 Mint a mesében, úgy készült el a tekercs.
109-2-3 Csak nem azt állítja: 2000 év folyamán folytonosan átírták az evangéliumokat?!
111-0 Ha jól értem a szerzőt: a judaista propaganda bombáztatta le. Nem komolytalan ez?
116-1 Rosszindulatú rágalom. A hű szöveg kutatása mindenkinek fontos. A tévedés joga pedig mindenkit megillet.
116-2-1 Judaizmusból így lesz hungarizmus.
117-2-6 Pontatlan idézet; a kezdő zárójel hiányzik.
117-2-7 Önmagában Mk szövegéből Názáret nem azonosítható.
118-1-1 Talán szerényebb kis i-vel.
118-2-u Az idézésnél a szórend megváltoztatása tilos.
118-5-2 Honnan idéz?
119 A kép eléggé sztereotip.
118,119 A "szülésznő" beszámolójához:
1. Gondolkodjunk: ha Isten fénnyel bocsátja a Földre fiát, mi szükség volt Mária várandósságára? Talán Máriának volt rá szüksége?
2. Talán nem véletlen, hogy apokrif maradt az írás.
120-4-1 Helyesen Tertullianus.
121-4 Az idézet így bosszantó. Az öt és fél oldalas részben nehéz megtalálni, a fordítás kétes (lehet).
Én így írnám:
"És emlékezz meg az Írásban Máriáról! (Emlékezz arra) amikor visszavonult a hozzátartozóitól egy keleti helyre!"
(Korán, Helikon Kiadó Bp. 1987. 19. szúra, 16)
121-7 Forrás?
122-1 Honnan az idézet? A "régészet"-ből?
122-2-1 Kik a "mi"? Nagyon úgy néz ki, egyszemélyes vállalkozás ez az írás.
123-2-1 Írásjel- és szórendhiba.
125 Nem találom a Talmud-idézetek pontos könyvészeti adatait. Így ellenőrizhetetlen. (Bár valószínűleg hiányoznak a rendelkezésemre álló, kivonatos Talmudból.)
125-11 Lk 2,21-22-ből így idézni nem lehet. Ez a szerző megbízhatóságát minősíti.
Ha ilyen nagyvonalú a forrás felhasználásánál ott, ahol könnyű ellenőrizni, milyen lehet a forrás pontos megadása nélküli idézésekben, s különösen a következtetéseiben?
126-9 A 89. Zsolt.28 helyesen (Károli):
"Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és fellebbvalóvá a föld királyainál."
126-10 Lonecz szövege hozzáférhető, ellenőrizhető?
127-1-u A Jn 10,39 másról szól.
127-2 Igen szabadon kezelt idézetek!
144-3-3,4 Mint előbb rámutattam, a szerző vaskos tévedésben van.
Ezeken kívül: Antonius (aki nem maradt a csatatéren) nem volt cézár.
(Ez utóbbihoz: Bakos: Id. szavak és kif.-ek szótára, Ak. Kiadó Bp. 1973. 131. old. és Petit Larousse illustré, Libraire Larousse 1913. 165. old.)
158-1-u Nem hiszek olyan Istenben, aki kardrántást bármikor elrendelhet. Meghasonlana önmagával.
161-2 A szerető Isten gonoszokat éget? Hisszük-e, hogy Jézus a keresztfán felszegezőiért imádkozott? Ha ilyen a Fiú, milyen lehet az Atya?
Az az érzésem: a szerző nagy mértékben foglya az ószövetség szellemének. Saját szavaival úgy mondanám: Saul rabbi öntudatlan tanítványa.
163-2 A szerző keble dagad. Tényleg Jézusról van itt szó?
163-6 Csillagjós! Jó, hogy meg nem nevezi. (Jellemzőnek látszik ez az adatközlés: "… egy budapesti … asztrológus".)
165-5-2 Kr. e. 50? Nem értem. Talán 25 évvel idősebb Máriánál, s ez a születése éve.
168-4 Teljességgel ellenőrizhetetlen: "Egy budapesti hetilap szerkesztője … egy neves asztrológussal … ott közölteket…".
169-10 Nem nehéz kitalálni: a zsidókat sugalmazzák a sorok.
170-3 Átsüt a politika.
173-6-u A szerzőről sokat sejtet ez a cím. S az "igaz" jelző.
178-5-1 Én is megkísérelhetem. Jézus nevében nem lehet "feszítsd meg"-et kiáltani a gyilkosra sem.
Ha élt egy tiszteletre méltó ember, pl. Mahatma Gandhi, aligha szükséges "törvénybe" foglalni a tiszteletét. Vagy miért kellene dogmává tennünk? Csak nem azért, hogy arra hivatkozva lesújtsunk a törvény- vagy dogmaszegőre?!
178-5-3 Most látom: bizony azért.
A szerzővel ellentétben vallom: még az itt leírt nyilvánvaló igazságtalanság és méltánytalanság ellen sem használhatunk jézustalan eszközöket.
179 "Ajtóssy-Dürer rézkarc".
Jaj! Lehet, hogy jogos a vita Dürer származásáról, nevének alakulásáról, no de ilyen hazaffyasan leírva kimeríti a fixa idea kórképét.
183-2-3 Szomorú vagyok a szerző felfogása miatt. Hogyan tudja elképzelni is Jézust mint aki "az Isten Igazságát korbáccsal is érvényesítő 'forradalmár'"?
Nincs az evangéliumokban egy szó sem arról, hogy Jézus bárkit is megütött volna; a tanítása ezzel kiáltó ellentétben áll.
A Jn 2-15-re gondol a szerző - s mint tudat alatti jahwista, ill. hungarista - megörül az igazolásnak.
Csakhogy: igen valószínű, hogy az ostor, korbács (bármelyik szó jogos fordítása a fragellion-nak) az ökrök és juhok terelésére szolgált.
A szerző értelmez is. Ugyanis - bár emlékezetem szerint nem jelzi - a Károli-bibliából idéz (amikor idéz). Akkor pedig illik a fordító szavaira hagyatkoznia. Nyilván nem illett elképzeléseibe az ostor, amit az állatokkal lehet kapcsolatba hozni; sokkal inkább a korbács.
7 magyar fordítást néztem meg: csak 1-ben találtam korbácsot.
183-11 Kinek nem gyanús még, hogy újabb vallásos nacionalizmus épül itt?
183-u-u meg van helyesen megvan
184-2-6 Ez elég sommás ítélet: aki hiszi a lepel eredetiségét, az igazhívő; aki ezt nem gondolja, Jézus gyilkosainak táborához tartozik.
185-8-3 Nem értem: nem természetes, hogy a negatív kép látható?
Pl. amikor egy szoborról másolatot öntenek, először a negatívot kapják, s abba öntve kapják az "újabb" pozitívot.
186-0-3 Miért ne tudná? Csak a negatívról képes pozitívot?
186-2-3,4,5 Óvodásnak mondhatja…
186-5-2 Vagyis mindegyik eleve hitte a "Lepelt".
Erről jut eszembe: néhány hete olvastam a Magyar Nemzetben részletes (hosszú) beszámolót egy Lepel-konferenciáról. Az egyik részvevő büszkén jelentette: a konferencián senki sem volt, aki kétségbe vonta volna a Lepel eredetiségét.
Rögtön belém bújt a kisördög: vajon meghívtak (beengedtek) olyat?
187-4-6 Tudjuk sokan, hogy Lustiger bíborosról van szó. A szerzőnek kényszerképzete van, ezért stigmatizál.
187-u A szerző nem veszi észre: a 186-5-2-vel már halálos csapás méretett az objektivitásra.
188-0 Szomorú, hogy a szerző a tudománytalan vita kapcsán is frontokat állít fel. (Az egységre hívó Szeretet-Jézus nevében?)
188-1-6 Legalább három tucat(nyi) = 36; a 186-5-8-ban csak 24.
188-3-1 Szigorú vagyok: az évszám hiányzik.
189-1-5 "… a magyarok elődei." Haladunk!
192-9-1 Merőleges helyett függőlegest akart írni.
193-1-3 Bosszankodjak vagy nevessek? Torino, ez a mai "magyar" neve. Csak német-osztrák neve Turin. Csoda-e, hogy a Monarchia idejében Kossuth kapcsán (Turini remete) elhíresült város még századunk első felében is Turin maradt? De ma már nem mondjuk, hogy a Fiat-gyár Turinban van.
193-4-5 A szerző egyre messzebb megy a csúsztatásokkal. Az általa judai-kereszténységnek nevezett (lényegében nyugati és keleti keresztény egyházak együttesen) vallják Jézus feltámadását is. Nem világos a számomra, a Lepel (legyen akár nagy kezdőbetűvel!) miért bizonyítaná a feltámadást.
194-3-1 Mk 9,30 másról szól.
194-3-8 Én bizony súlyosabbat is el tudok képzelni.
194-3 Ez már bosszantó. Csak Mari néni hiheti, hogy a számítógép "objektív". Természetesen minden a programok irányításától függ.
200-7-1 volt gyakorolva magyarosan gyakorolták
202-u-u és 203-0-1 Kész idill. (Ez később visszatér.)
203-6-3 meg legyen itt egybe kívánkozik
204-1 Csodálnivalóan ideális lehetett ez a Pártus Birodalom!
204-2-6 meg volt egybeírandó
209-3-1 Nem három, hanem hat hónap a különbség (Lk 1,26).
210-1 Jókai a szerzőnek inasa sem lehetne.
210-3 Elfogadhatjuk objektívnak a "prostituált" jelzőt?
És Máté rossz hírbe hozását helyeselhetjük-e?
210-4-2 Én pedig itt azt látom: a szerző magából indul ki.
210-4-4 Nem csak asszonyokat, hanem másodikként említi az asszonyokat (is). Csúsztatás.
210-4-6 Nehéz elképzelni, hogy annak a Saloménak ilyen nagy irányváltását ne említené az evangélista.
210-5-1 Az "és" értelemzavaró.
212-5 és 263-3 Előbb is megfigyelhető volt a szerző e módszere: először - az általa kívánt irányban - feltételez valamit, valószínűsíti, azután azt már mint bizonyított tényt említi.
216-1-1 Lehet, de hol? Bizalmatlanná váltam.
216-2-11 Helyesen: 15. rész 9. versében.
216-3-1 Nagy csúsztatás!
218-3-9 Ez inszinuáció. A sérülékeny anyag védelme miatt ez szükséges lehet.
219-3-1 Fájdalmas szórendi hiba.
Így lenne jó: … legjobban dr. Ch… derítette fel a … c. könyvében, amelyben…
220-1-2 Nehéz magyarázatot találni, miért éppen az angolosított névváltozat tetszik a szerzőnek. Alighanem a Turin-effektus…
221-5-3 Perdöntő cáfolat? A 218-2-11 szerint az anyag 20 %-át sem olvasták.
222-5 Máté, Márk és Lukács az Olajfák hegyéről indít, János nem.
223-1-u Helyesen: … nyilvánvalóan csak…
223-3-1 A helyzetet nem mondjuk kegyetlennek; esetleg reménytelennek.
223-4 A Szeretet-Isten nevében nem szép dolog Júdást téglaként említeni.
223-7 A hivatkozott szöveg szerint a templom és az Olajfák hegye = 2 helyszín.
223-u-2 A hivatkozott hely: 2Kir 23,13.
224-1-5 Helyesen: 1Kir 11,5.
225-5-2 Ezt bizonyítéknak tekintsük?
225-5-3 Helyesen: Jn12,46-48.
226-1-2 "…: a beszéd - a saját beszéde." Így fordít a szerző.
Lássuk az "eredetit", vagyis a görög nyelvű szöveget (más a szerzőnek sincs), amit teljesen azonosan hoz a Nestle (Novum Testamentum Graece, Privileg. Württ. Bibelanstalt, Stuttgart 20. Aufl. 1950) és a Merk (Novum Testamentum Graece et Latine, Romae, Sumptibus Pontificii Biblici, 1951):
"…: Ho logosz hon elálésza, …" Ez utolsó szó a láleó = beszélni igének aoristos (elbeszélő múlt) egyes szám 1. személyű alakja. A hon = hímnemű vonatkozó névmás egyes számú tárgyesete. Ho logosz = a beszéd, az ige (hímnemű főnév egyes szám alanyesetben).
Tehát így fordítható: "… : a beszéd, amelyet (én) mondtam…"
Az embert leginkább tettei minősítik. A szerzőt is.
226-2-2 A mondat igazságtartalmát lásd fent.
Egyébként pedig rosszul fejezte ki magát a szerző, hiszen nem azt akarta mondani, hogy az ő közlését torzították el.
226-6-2 A hivatkozás helyesen 1,32.
226-8-2 Az és előtt vessző-hiány.
226-9-5 A hivatkozás helyesen: 1Kir 33-34.
230-u-4 meg van helyett megvan
232-5,6,u Műfaj-probléma. Tudós vagy szépíró a szerző?
233-8-1 Hát a bizonyítás egy ilyen bonyolult ügyben nem így történik.
234-4-2 A malíciát nem pártolhatom egy tudományosságra törekvő könyvben.
235-3-u Az ugyanis a mondat 1. vagy 2. szava lehet.
238-0-1 A "nagy irodalom" megnevezése szükséges.
239-4-3 Én pedig ezt még most is lehetségesnek tartom.
243 Elképesztő ez az evangéliumi összeállítás. A "jószándék" kevés; a szöveget ellenőrizhető hivatkozásokkal kell alátámasztani, egyébként ez szépirodalom.
251-4-3 és elé vessző kell
251-7-u Rossz hivatkozás.
253-8-2 újúlni helyesen újulnia
253-9-2 és 253-12-5 újúl helyett újul
253-9-2 a második és elé vessző kell; a második és el is maradhat
253-12-3 "Isten követett el hibát…" Nem gondolom, hogy Pál ezt mondta.
254-3-9 és 256-10-u Téves hivatkozás.
259-2-4 Nem helytálló megállapítás. A nulla hivatkozás helyett az alábbiak vannak (12 db): Mt 2,23; Mt 26,71; Mk 1,24; Mk 10,47; Mk 14,67; Mk 16,6; Lk 4,34; Lk 18,37; Lk 24,19; J 18,5.7; J 19,19.
259-3 Mk 1,9: Nem Nazarenoz, hanem Nazareth.
259-4 Lk 4,34: Nem Nazorais, hanem Nazaréne.
Lk 24,19: Nem Nazorais, hanem Nazarénu.
Nazorais szó nincs az Újszövetségben.
259-5,6 A Görög-magyar újszövetségi szótár (szerk. dr. Kiss Jenő, Református sajtóosztály, 3. kiadás, Bp. 1975. 114. old.) szerint:
nazarénosz, nazóraiosz egyaránt a názáreti jelentésű.
Jézus híveinek neve pedig nem nazorai, hanem nazóraioi.
261-2,3,4,5,6 Jn 6,69. Itt valóban vannak problémák.
A szerző a Károli-fordítást hozza. (Luther is így fordított.)
Azonban: a - korábban hivatkozott - görög nyelvű bibliák lábjegyzetben szövegváltozatokat mutatnak, amik igazolják Károlit. Valószínűbb a hűsége ennek a szövegváltozatnak (ez van elsődlegesen feltüntetve):
Mi hittük és megismertük, hogy te vagy az Isten szentje.
A (meg)tudni és megismerni egyaránt jelentései a ginószkhó szónak.
A Krisztus, az Isten fia a Vulgáta verziója; az élő jelzőt Károli (és Luther) egy másik, a görög lábjegyzetében szereplő szövegváltozatból vette.
Az egyetlen a szerző leleménye.
264-2 A szerző módszere elképesztő! Semmi igazolás, de "higgyük el és tanítsuk azt …"
264-3 Hiedelem szótára? Az mi?
264-5-1 Csúcs: "… a Turini Lepel történetén is változtatni kell valamit."
274-2-1 Előttem még kétséges…
274-u Honnan meríti ezt az információt a szerző?
Hét helyen szerepel Belzebub az evangéliumok görög nyelvű szövegében.
276-7 Igaza van a szerzőnek. De (talán) nem veszi észre: maga is ezt teszi.
277-3-u Éppen a bizonyítékokkal van a baj.
277-6-2 Faji hovatartozás? Micsoda kategória, s mi célból?
279-3 Az egyházi transsubstantiatio mellett egy újabb átlényegülési elmélet.
279-u-3 Helyesen 1Kor11,23-27.
280-4-1 A probléma: hé geneá = a nemzetség, a nemzedék.
A fordítások is megoszlanak a két jelentés között.
283-5-1 és 330-8-1 Ki ez a mi?
287-12-u Helyesen Iz (vagy Ézs) 9,6.
290-4,5 A Föld nem kör, hanem ellipszis pályán kering.
310-3-7 herscher helyett herrscher
329-0 A korona bemutatása helytelen??
338-2-2 Több száz éven át senki nem nézett bele a ládába?
341-3-3 Mint már előbb rámutattam, a szerző teológiailag igen tájékozatlan.
342-3-u Mi ez a hivatkozás? És előtte az idézet?
343-1-u Jézus az önmagát elvarázsoló mesealak?
Összefoglalva:
A szerzőnek néhány gondolata - meglátásom szerint - kifogástalan:
- Pál judaista hatása torzít;
- a páli megváltáselmélet észellenes, elfogadhatatlan.
A szerző egy törekvése tarthatatlan:
- hungarizmusa, a magyar szupremácia eszméjének építése.
A szerző munkáját felületesen, minden szakmai kontroll nélkül, feltételezéseibe belefeledkezve, ezért sok csúsztatással végezte el, s ez hitelét nagyban rontja.
Ha a szerző két - nem őt csodáló, hanem független - szakmai és egy anyanyelvi lektor segítségét igénybe vette volna, akkor vagy nem készült volna el a könyve, vagy pedig olyan mű született volna, amelyhez semmi észrevételt nem tehettem volna; pontosabban egyet: a tisztelgő elismerést.
Budapest, 1999. március 10.
Novák Gyula
