Az államtitkár az MTI-nek adott évértékelő interjújában emlékeztetett, hogy az elmúlt évben valamennyi "szomszédos országban", ahol számottevő magyar közösségek élnek, választások voltak. Az év így alapvető változásokat hozott, mindenhol új helyzet alakult ki, és ezek eltérő megközelítést igényelnek - tette hozzá.

Hangsúlyozta, Romániában a december 9-ei parlamenti választások eredményeként stabil kormány jöhet létre (melynek előző, félidős megalakulásakor első dolga volt megszüntetni a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar karát - a szerk.). Remélhetőleg folytatódhat az elmúlt években "látványos sikereket" (!) elérő kapcsolatépítés - közölte ezek után a félnótás Németh. (Ilyen "látványos siker" például az is, hogy az oláhok továbbra sem akarnak hallani autonómiáról, de még a régiók etnikai alapú átalakításáról sem, vagy az, hogy továbbra sem engedik eltemetni Nyirő Józsefet, akinek hamvai továbbra sem nyugodhatnak a szülőföldjében. De legalább Orbán rábólintott a magyargyilkolásra uszító oláh pópa gyulai szobrára - amit Bukarest azzal hálált meg, hogy ismét Budapest elfoglalását fogja hirdetni a bukaresti diadalív, és a sort sajnos folytathatnánk - a szerk.)

Kiemelt figyelmet fordítunk a magyar közösség jogainak biztosítására, különösen az oktatással, a közigazgatás átalakításával és a restitúcióval kapcsolatban - beszélt mellé Németh.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetségre nagy felelősség hárul, hogy parlamenti pártként érvényesítse a magyarok érdekeit, de az Erdélyi Magyar Néppárt sem "elhanyagolható politikai tényező" - mondta. A pártoknak ezért ki kell dolgozniuk a párbeszéd, az együttműködés lehetőségét - fűzte hozzá. A "határon túli" magyar pártok együttműködésének jó példájaként említette az államtitkár a "szlovákiai" Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd ősszel aláírt kisebbségi alapdokumentumát.

Azt mondta: a "határon túli" magyar szervezetek a szomszédos országokban a magyar kormány kiemelt partnerei, ezért a nemzetpolitikai diplomáciai erőfeszítések megvitatásába igyekeznek bevonni őket. A kormány e szervezetek egységes fellépését, együttműködésük megerősítését támogatja - jelentette ki.

A magyar-szlovák kapcsolatokról azt mondta, konkrét megállapodásokat kötöttek az elmúlt évben, és "igyekeztek párbeszédet kialakítani a problémák megoldására". Ennek eredményei már láthatók - mutatott rá, kifejtve: a révkomáromi Selye János egyetem ügyében "megértést tapasztaltak" szlovák részről azzal kapcsolatban, hogy az intézmény teljesíti az egyetemi akkreditáció feltételeit. A még nyitott kérdésekben - például a kettős állampolgárság ügyében - pedig egyeztetés kezdődött, a külügyminiszteri megbízottak már tanácskoztak róla. (Németh szerint pedig az a legfőbb cél, hogy "tanácskozzanak", közben meg a tótok magyar állampolgárokat hurcolnak meg a Felvidéken; Fico egyébként kerek-perec kijelentette: "semmit nem fogunk változtatni a kisebbségpolitikán", ebből pedig nyilvánvaló, mennyi esélyük van a "tanácskozásoknak". De Orbán legalább szlovák házat avatott és pálinkázott Ficóval, csak hogy lássák, hogy örülünk mi a pofonoknak - a szerk.)

Ukrajnával kapcsolatban - több meghatározó nemzetközi szervezetre is hivatkozva - elmondta, sajnálatos, hogy a legutóbbi választás legitimitása vitatható. Magyarországot érzékenyen érintette, hogy a választásokon nem volt magyar körzet, amely lehetővé tette volna, hogy a kárpátaljai magyarok megválaszthassák parlamenti képviselőjüket, hanem három részre széttagolva voksolhattak. Hozzátette, remélik, hogy visszaáll a korábbi beregszászi magyar többségű választókörzet, amely 2006-ig létezett. (A diplomáciában pedig a reménykedés, mint tudjuk, mindent meg szokott oldani, semmilyen más lépés nem szükséges. Lásd, milyen hatékony volt az is, amikor arra válaszul, hogy magyar állampolgárokat akarnak karácsonykor elővezetni Felvidéken, a kormány úgy reagált, hogy "megdöbbent" - a szerk.)

Szerbia esetében üdvözölte, hogy a kormányváltással és az elnökválasztással kapcsolatos korábbi aggodalmak megalapozatlannak bizonyultak, és Tomiszlav Nikolics szerb államfő "sikeres látogatást tett Budapesten". (Ami annyira sikeres volt, hogy letagadta a temerini fiúk kegyelmi kérvényének elutasítását - másnap a család dokumentummal cáfolta a rác hazugságot - a szerk.)

Kiemelte: két temerini fiú a közelmúltban elnöki kegyelmet kapott (persze megint hazudik: nem a fiúk szabadon engedését célozta a megszavazott amnesztiatörvény, hanem a büntetés-végrehajtás költségeinek csökkentését (ehhez tehát semmi köze az egyébként nem létező magyar diplomáciának) - így jöhetett ki két magyar fiú, hárman viszont továbbra is bent vannak - de róluk hallgat az önfényező Németh, ahogy az "új temerini fiúkról" is - a szerk.), és a szerb államfő "nyitottnak mutatkozik arra, hogy fejet hajtson az 1944-1945-ös magyarellenes vérengzések áldozatai" előtt. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a második világháborúban szerzett "történelmi traumákat meghaladjuk" - mondta. Hozzátette, a jövő év egyik kiemelt diplomáciai feladata lesz, hogy megoldást találjanak "az emlékezés kereteinek megteremtésére".

A nemzetpolitikát illetően tehát a kormány összességében több eredményt is elért, de nem szabad hátradőlni - dicsérte tovább szerénykedve Németh a katasztrofális diplomáciai ámokfutást. A következő MTI-interjú várhatóan Matolcsyval készül, aki a neki köszönhető magyar gazdasági csodáról és az át nem hárított adókról fog hosszan értekezni...

(Kuruc.info - MTI nyomán)